Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-10-04 / 224. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1927. október 4 nemzetünket egyre nagyobb veszteség. Sokkal nagyobb azonban a veszedelem az elszakított területeken, ahol idegen nyelvet, meghamisított történelmet és elrontott földrajzot erőszakolnak véreink gyermekeire és lassanként elveszítjük azokat, akik azelőtt hozzánk tartoztak. Ez ellen védekezni ma nem lehet, de tanulságul meríthetjük belőle, hogy az öntudatos eréllyel vezetett iskola mindent átalakít és új szellemet önt a telkekbe. — A napokban az új világból egy 15 éves fiú jelent meg előttem, hogy itt elhelyezkedést találjon és később visszatérve a magyar szellem hirdetője legyen az új világ magyarjai között. Kedvesen ömlött ajkairól a magyar sző, kiragyogott szeméből az öröm, mikora magyarokról beszélt. Megkérdeztem, honnan tanulta meg ilyen szépen a mi édes magyar nyelvünket. A fiú örömmel mondotta, hogy attól a kedvestestvőrtöl, aki lelke egész melegével ment ki hazánkból ez új világba, hogy oktassa, tanítsa az ő honfitársait. Ez a kedvestestvér formálta a fiú lelkét és szivét. Nem egyetlen jelenség ez. Azok, akik lemondtak a világ hiúságairól, a szerzetesek, elismerésre méltó buzgó tevékenységet fejtenek ki mindenfelé a magyar szellem ébrentartásában és ápolásában. Hálát adhatunk magyar szempontból a magyar kultúra vezetőjének, hogy azt az erőt, mely a szerzetes nőkben rejlik, felismerte s ahol csak lehet, az intézményeket az ő kezükre bízza és történelmünkben is páratlanul állő áldozatkészséggel segíti őket. Nem lehetünk elég hálásak a mi közoktatásunk vezetőjének áldozatkézségéért és a haza érdekeit annyira felismerő lelkes, nagy tevékenységéért. Az ő kultúrpolitikájának kifolyásaként látjuk az angolkisasszonyok egri intézetét most ezzel az új épülettel kibővítve. Meg vagyok győződve, hogy azok az önfeláldozó lelkek, akik ötven éven át szolgálják már itt a magyar nőnevelés ügyét, be fogják látni, hogy amikor iskolájuk ilyen új intézménnyel bővült, az ő feladataik is fokozódnak. Egyre kérem őket: Ha ennek az intézetnek módjában lesz a tőlünk elszakított véreink gyermekeit befogadni, karolják fel ezeket, öntsék át lelkűkbe szivük melegét, hogy ha visszatérnek, magyarokat neveljenek otthon és készítsék elő az egyesülésre. (Lelkes éljenzés.) Ti pedig, kedves leányok, sohase feledjétek, hogy a hazának szebb ajándékot nem , hozhattok, mint ha nevelőnőitek példáját követve, életetek tisztaságával és önfeláldozásával szeretitek. Az ünneplő közönség megille-. tődve hallgatta az érsekfőpász- tor szavait, aki beszéde után főpásztori áldásában részesítette hallgatóit és eltávozott az ünnepélyről. A növendékek énekkara Az Úr gondol reád . . . című vallásos költeményt adta elő nagyon szép kidolgozásban, melyben Sárfy Eta kellemes, lágy csengésű szoprán hangján énekelte el a szőlő részeket. Ezután Kiszely Imre tanítőnő- képző-intézeii igazgató az intő zet nevében köszönetét mondott az új épület költségeihez való tetemes hozzájárulásért a kultuszminiszternek, majd kiemelte az egri érsek áldozatkészségét, aki a nagyok közt a legnagyobb jótevője volt és az ma is az intézetnek. Kiemelte az intézet kedves főnöknőjének, M. Lengyel Júliának fáradságos, nehéz munkáját az űj épület felépítésénél és köszönetét mondott az egri Nagy-testvéreknek, akik az épületet tervezték és ilyen szépen elkészítették. Hálával emlékezett meg azokról a derék, jő munkásemberekről is, akik az építésnél dolgoztak. A vallás és haza összefogott, hogy ilyen kultúrintézmény létesüljön, kell tehát, hogy a vallás és haza szeretete vezesse egész életükön .át azokat a magyar nőket, akik ebből az intézetből kikerülnek. A szép ünnepélyt vitéz Veszp- rémy Dezső leánygimnáziumi igazgató lendületes alkalmi ódája zárta be. Egy román hadosztály borzalmas katasztrófája a Dunán, Bukarest, október 3. Brajla közelében a Dunán végzetes katasztrófa érte a gyakorlatozó román katonai csapatokat. A X. hadosztály átkelési gyakorlatot hajtott végre a folyón. A pontonokra rakott híd a meneteld csapatok alatt leszakadt. A szerencsétlenség óriási pánikot idézett elő. Rengetegen hullottak a Dunába. Pontos számok még nem kerültek nyilvánossásra arról, hogy hány katona fúlt a folyóba. Apácák vezetése alatt nagy földmives iskolát épít a római katholikus iskolaszék a Malomutca és Széchenyi-utca sarkán. Matuszka Mihály kanonok-plébános: „Akiknek a borjúnevelés előbbrevaló a gyermeknevelésnél, azok mondjanak le a „Magyar Athén“ névről.“ Wälder Gyula műegyetemi tanár Baczó és Greiner vállalkozókkal szemben az egri Nagy Testvéreket ajánlotta a városi Korona-szálló megépítésére. Eger, október 3. Eger város képviselőtestülete szombaton délután 4 órakor Trak Géza polgármester elnöklete alatt közgyűlést tartott. Bayer Henrik városi tanácsos előadó az egri római katholikus iskolaszék kérelme ügyében, mely a Malom utcai bika-akol, csordáslak és szeszfőzde áthelyezésére és ennek a teleknek az iskola céljaira történő ingyenes átengedésére vonatkozik, előterjeszti az állandó választmány javaslatát, amely szerint, mivel ez az ügy még kellően előkészítve nincs, vegyék le napirendről és hozzák a legközelebbi közgyűlés elé. Matuszka Mihály kanonok plébános: Legjobban szerette volna, ha a tanács befejezett javaslattal jött volna már e közgyűlés elé, igy azonban belenyugszik az állandó választmány javaslatába. Tóth-Csepregi András indítványozza, hogy egyszersminden- korra vegyék le a napirendről a kérdést. Barsy István dr. az állandó választmány javaslatát teszi magáévá. Subik Károly: Évtizedek óta nézik Eger város illetékes tényezői, hol van a városban a legelhanyagoltabb nép. A Szala- pari és Gifrahőstya lakossága bizonyára az. A varosnak egyenesen veszedelmét képezi a sza- lák mai elhanyagolt népe. Ha ott ugyanilyen szellemben nevelik fel az új nemzedéket, akkor megmarad a mai szégyenteljes állapot. Éppen ezért a mostani általános iskolaépítési akcióval kapcsolatban, kemény és nehéz erőfeszítéssel egy erős iskolát, apácák vezetése alatt álló minta iskolát akarnak itt építeni a földmíves ifjúság számára Nem ismétlő, vagy mezőgazda- sági iskolát akarunk itt, nem is olyan iskolát akarunk, ahol kapálni ős zöldséget ültetni tanítják az egri gyermekeket, ezt iskola nélkül is nagyon jól értik az egri földmíves ifjak, hanem a házi münkák végzésére fogják itt tanítani főleg a női ifjúságot. Egerben ma talán minden huszadik házban sem találunk olyan asszonyt, aki az urának az inget meg tudná varrni. Ezt az állapotot csak meg kell szüntetni! Ami pedig a bika- akol áthelyezését illeti, kulturbotrány volt, hogy eddig bikaistállót tartottak fenn az iskola mellett. Ezt úgysem tűrhetné meg a hatóság. — Mi a város fejlesztését a nép nevelésével akarjuk biztosítani. Nem a papok javára, akiknek csak több gondot és több terhet ad, hanem a nép javára szolgál ez az iskola. De ha ez az egyik kéz meghozta az áldozatot, hozza meg a másik kéz is. Nem kérünk hozzájárulást az építkezéshez, csak telket. A város itt magának hoz áldozatot : a népnek, amely talán mégis a legkevesebbet kapta eddig a köztől. Vajda Mihály : A városi szeszfőzdét nemcsak szabad, hanem el is kell mostani telkéről helyezni. Csodálkozik, hogy a városi tiszti főorvos eddig is tűrte azt az egészségügyellenes állapotot, hogy a szeszfőzde, melynek fertőző szennyvize nagyon veszedelmes, a városnak ezen a pontján működhetett. Heller József dr.: Ellenzi a telek ingyenes átadását, mert a városra a Speyer-kölcsön ős a hitelező bizonyára nem fogja engedni, hogy az adós ingatlanokat bárkinek is ingyen adjon. Csak ellenértékért lehet átruházásról sző. Frindt Jenő: Az iskolaszéket az eddigi szokások vezették kérelmének benyújtásánál. Középületek és iskolák számára a város eddig ingyen adott telket. Mikor pl. a rendőrpalota részére kértek a várostól telket, senkinek sem jutott eszébe, hogy ellenértéket kérjen a siketnéma intézet épületéért, senkinek sem jutott eszébe, hogy lebontják ezt az egyház által épített értékes objektumot. Subik Károly Heller József felszólalására válaszolja, hogy amikor odaadtuk a rendőrségnek a siketnéma telkét épülettel, amely talán csak ér annyit, mint a bikaakol és szeszfőzde, vagy amikor odaadtuk a pénzügyi palota telkét, akkor miért nem jöttek elő a Speyer-kölcsönnel, Ha akkor adhatott ingyen telket a köz céljára, úgy most is adhat a város. Matuszka Mihály plébános- kanonok Vida Ferencnek a javaslatot ellenző felszólalására mondja, hogy ne becsülje le a kultúrát, mert a kenyeret is a kultúra által kapjuk. A földet meg kell mívelni előbb, hogy teremjen, s az erdő fái és az egész természet csak kultúra által juttatja kenyérhez az embert. Megértem,—mondotta a kanonok plébános — ha valaki a gyermek- nevelésnél fontosabbnak tartja a borjúnevelést, de akkor kérem önöket, intézzünk nyilatkozatot a magyar társadalomhoz és jelentsük ki, hogy mi lemondtunk a «magyar Athén» névről. Trak Géza polgármester ezután a kérdés feltétele után kihirdeti, hogy a közgyűlés az állandó választmány javaslatát fogadta el. A Korona-szálló építése ügyében a pályázatok fölött történt döntéseket jelentette be ezután a közgyűlésnek dr. Kál- noky István városi tanácsos. A Greiner és Baczó cégtől, amely az építésre megbízást kapott, nagyobb garanciákat követel a város. Dr. Kálnoky István tanácsos felolvasta Wälder Gyula műegyetemi tanár, műépítésznek a városhoz intézett levelét, melyben Greiner és Baczó vállalkozókkal szemben az egri Nagy Testvéreket ajánlotta a Korona felépítésére.
