Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-10-04 / 224. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1927. október 4 nemzetünket egyre nagyobb vesz­teség. Sokkal nagyobb azonban a veszedelem az elszakított te­rületeken, ahol idegen nyelvet, meghamisított történelmet és elrontott föld­rajzot erőszakolnak véreink gyermekeire és lassanként el­veszítjük azokat, akik azelőtt hozzánk tartoztak. Ez ellen védekezni ma nem lehet, de tanulságul meríthetjük belőle, hogy az öntudatos eréllyel vezetett iskola mindent átalakít és új szellemet önt a telkekbe. — A napokban az új világból egy 15 éves fiú jelent meg előt­tem, hogy itt elhelyezkedést találjon és később visszatérve a magyar szellem hirdetője le­gyen az új világ magyarjai kö­zött. Kedvesen ömlött ajkairól a magyar sző, kiragyogott szemé­ből az öröm, mikora magyarok­ról beszélt. Megkérdeztem, hon­nan tanulta meg ilyen szépen a mi édes magyar nyelvünket. A fiú örömmel mondotta, hogy at­tól a kedvestestvőrtöl, aki lelke egész melegével ment ki hazánk­ból ez új világba, hogy oktassa, tanítsa az ő honfitársait. Ez a kedvestestvér formálta a fiú lel­két és szivét. Nem egyetlen je­lenség ez. Azok, akik lemondtak a világ hiúságairól, a szerzetesek, elismerésre méltó buzgó tevé­kenységet fejtenek ki mindenfelé a magyar szellem ébrentartásá­ban és ápolásában. Hálát adhatunk magyar szem­pontból a magyar kultúra veze­tőjének, hogy azt az erőt, mely a szer­zetes nőkben rejlik, felismerte s ahol csak lehet, az intézménye­ket az ő kezükre bízza és tör­ténelmünkben is páratlanul állő áldozatkészséggel segíti őket. Nem lehetünk elég hálásak a mi közoktatásunk vezetőjének áldo­zatkézségéért és a haza érde­keit annyira felismerő lelkes, nagy tevékenységéért. Az ő kul­túrpolitikájának kifolyásaként látjuk az angolkisasszonyok egri intézetét most ezzel az új épü­lettel kibővítve. Meg vagyok győződve, hogy azok az önfel­áldozó lelkek, akik ötven éven át szolgálják már itt a magyar nőnevelés ügyét, be fogják látni, hogy amikor iskolájuk ilyen új intézménnyel bővült, az ő fel­adataik is fokozódnak. Egyre kérem őket: Ha ennek az inté­zetnek módjában lesz a tőlünk elszakított véreink gyermekeit befogadni, karolják fel ezeket, öntsék át lelkűkbe szivük mele­gét, hogy ha visszatérnek, ma­gyarokat neveljenek otthon és készítsék elő az egyesülésre. (Lelkes éljenzés.) Ti pedig, kedves leányok, so­hase feledjétek, hogy a hazának szebb ajándékot nem , hozhattok, mint ha nevelőnőitek példáját követve, életetek tisztaságával és önfeláldozásával szeretitek. Az ünneplő közönség megille-. tődve hallgatta az érsekfőpász- tor szavait, aki beszéde után főpásztori áldásában részesítette hallgatóit és eltávozott az ünne­pélyről. A növendékek énekkara Az Úr gondol reád . . . című vallá­sos költeményt adta elő nagyon szép kidolgozásban, melyben Sárfy Eta kellemes, lágy csen­gésű szoprán hangján énekelte el a szőlő részeket. Ezután Kiszely Imre tanítőnő- képző-intézeii igazgató az intő zet nevében köszönetét mondott az új épület költségeihez való tetemes hozzájárulásért a kul­tuszminiszternek, majd kiemelte az egri érsek áldozatkészségét, aki a nagyok közt a legnagyobb jótevője volt és az ma is az intézetnek. Kiemelte az intézet kedves főnöknőjének, M. Lengyel Júliának fáradságos, nehéz mun­káját az űj épület felépítésénél és köszönetét mondott az egri Nagy-testvéreknek, akik az épü­letet tervezték és ilyen szépen elkészítették. Hálával emlékezett meg azokról a derék, jő mun­kásemberekről is, akik az építés­nél dolgoztak. A vallás és haza összefogott, hogy ilyen kultúrintézmény lé­tesüljön, kell tehát, hogy a val­lás és haza szeretete vezesse egész életükön .át azokat a ma­gyar nőket, akik ebből az inté­zetből kikerülnek. A szép ünnepélyt vitéz Veszp- rémy Dezső leánygimnáziumi igazgató lendületes alkalmi ódája zárta be. Egy román hadosztály borzalmas katasztrófája a Dunán, Bukarest, október 3. Brajla közelében a Dunán végzetes katasztrófa érte a gya­korlatozó román katonai csapa­tokat. A X. hadosztály átkelési gyakorlatot hajtott végre a fo­lyón. A pontonokra rakott híd a meneteld csapatok alatt lesza­kadt. A szerencsétlenség óriási pánikot idézett elő. Rengetegen hullottak a Dunába. Pontos szá­mok még nem kerültek nyilvá­nossásra arról, hogy hány ka­tona fúlt a folyóba. Apácák vezetése alatt nagy földmives iskolát épít a római katholikus iskolaszék a Malom­utca és Széchenyi-utca sarkán. Matuszka Mihály kanonok-plébános: „Akiknek a borjúnevelés előbbrevaló a gyermeknevelésnél, azok mondjanak le a „Magyar Athén“ névről.“ Wälder Gyula műegyetemi tanár Baczó és Greiner vállalkozókkal szemben az egri Nagy Testvéreket ajánlotta a városi Korona-szálló megépítésére. Eger, október 3. Eger város képviselőtestülete szombaton délután 4 órakor Trak Géza polgármester elnök­lete alatt közgyűlést tartott. Bayer Henrik városi tanácsos előadó az egri római katholikus iskolaszék kérelme ügyében, mely a Malom utcai bika-akol, csordáslak és szeszfőzde áthe­lyezésére és ennek a teleknek az iskola céljaira történő ingye­nes átengedésére vonatkozik, előterjeszti az állandó választ­mány javaslatát, amely szerint, mivel ez az ügy még kellően előkészítve nincs, vegyék le napirendről és hozzák a legkö­zelebbi közgyűlés elé. Matuszka Mihály kanonok plé­bános: Legjobban szerette volna, ha a tanács befejezett javaslattal jött volna már e közgyűlés elé, igy azonban belenyugszik az állandó választmány javaslatába. Tóth-Csepregi András indítvá­nyozza, hogy egyszersminden- korra vegyék le a napirendről a kérdést. Barsy István dr. az ál­landó választmány javaslatát teszi magáévá. Subik Károly: Évtizedek óta nézik Eger város illetékes té­nyezői, hol van a városban a legelhanyagoltabb nép. A Szala- pari és Gifrahőstya lakossága bizonyára az. A varosnak egye­nesen veszedelmét képezi a sza- lák mai elhanyagolt népe. Ha ott ugyanilyen szellemben nevelik fel az új nemzedéket, akkor megmarad a mai szégyenteljes állapot. Éppen ezért a mostani általános iskolaépítési akcióval kapcsolatban, kemény és nehéz erőfeszítéssel egy erős iskolát, apácák vezetése alatt álló minta iskolát akarnak itt építeni a földmíves ifjúság számára Nem ismétlő, vagy mezőgazda- sági iskolát akarunk itt, nem is olyan iskolát akarunk, ahol ka­pálni ős zöldséget ültetni tanít­ják az egri gyermekeket, ezt iskola nélkül is nagyon jól értik az egri földmíves ifjak, hanem a házi münkák végzésére fogják itt tanítani főleg a női ifjúságot. Egerben ma talán minden huszadik házban sem találunk olyan asszonyt, aki az urának az inget meg tudná varrni. Ezt az állapotot csak meg kell szüntetni! Ami pedig a bika- akol áthelyezését illeti, kulturbotrány volt, hogy eddig bikaistállót tartottak fenn az iskola mellett. Ezt úgysem tűrhetné meg a ha­tóság. — Mi a város fejlesztését a nép nevelésével akarjuk biztosí­tani. Nem a papok javára, akik­nek csak több gondot és több terhet ad, hanem a nép javára szolgál ez az iskola. De ha ez az egyik kéz meghozta az ál­dozatot, hozza meg a másik kéz is. Nem kérünk hozzájárulást az építkezéshez, csak telket. A város itt magának hoz áldoza­tot : a népnek, amely talán még­is a legkevesebbet kapta eddig a köztől. Vajda Mihály : A városi szesz­főzdét nemcsak szabad, hanem el is kell mostani telkéről he­lyezni. Csodálkozik, hogy a vá­rosi tiszti főorvos eddig is tűrte azt az egészségügyellenes álla­potot, hogy a szeszfőzde, mely­nek fertőző szennyvize nagyon veszedelmes, a városnak ezen a pontján működhetett. Heller József dr.: Ellenzi a telek ingyenes átadását, mert a városra a Speyer-kölcsön ős a hitelező bizonyára nem fogja en­gedni, hogy az adós ingatlano­kat bárkinek is ingyen adjon. Csak ellenértékért lehet átruhá­zásról sző. Frindt Jenő: Az iskolaszéket az eddigi szokások vezették ké­relmének benyújtásánál. Köz­épületek és iskolák számára a város eddig ingyen adott telket. Mikor pl. a rendőrpalota részé­re kértek a várostól telket, sen­kinek sem jutott eszébe, hogy ellenértéket kérjen a siketnéma intézet épületéért, senkinek sem jutott eszébe, hogy lebontják ezt az egyház által épített érté­kes objektumot. Subik Károly Heller József fel­szólalására válaszolja, hogy ami­kor odaadtuk a rendőrségnek a siketnéma telkét épülettel, amely talán csak ér annyit, mint a bikaakol és szeszfőzde, vagy amikor odaadtuk a pénzügyi palota telkét, akkor miért nem jöttek elő a Speyer-kölcsönnel, Ha akkor adhatott ingyen telket a köz céljára, úgy most is adhat a város. Matuszka Mihály plébános- kanonok Vida Ferencnek a ja­vaslatot ellenző felszólalására mondja, hogy ne becsülje le a kultúrát, mert a kenyeret is a kultúra által kapjuk. A földet meg kell mívelni előbb, hogy teremjen, s az erdő fái és az egész természet csak kultúra ál­tal juttatja kenyérhez az embert. Megértem,—mondotta a kanonok plébános — ha valaki a gyermek- nevelésnél fontosabbnak tartja a borjúnevelést, de akkor kérem önöket, intéz­zünk nyilatkozatot a magyar társadalomhoz és jelentsük ki, hogy mi lemondtunk a «magyar Athén» névről. Trak Géza polgármester ezután a kérdés feltétele után kihirdeti, hogy a közgyűlés az állandó vá­lasztmány javaslatát fogadta el. A Korona-szálló építése ügyében a pályázatok fölött történt döntéseket jelentette be ezután a közgyűlésnek dr. Kál- noky István városi tanácsos. A Greiner és Baczó cégtől, amely az építésre megbízást kapott, nagyobb garanciákat követel a város. Dr. Kálnoky István taná­csos felolvasta Wälder Gyula mű­egyetemi tanár, műépítésznek a városhoz intézett levelét, mely­ben Greiner és Baczó vállalko­zókkal szemben az egri Nagy Testvéreket ajánlotta a Korona felépítésére.

Next

/
Thumbnails
Contents