Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-07-10 / 154. szám
Ára 16 fillér, vasárnap *24 fillér. Eger, 1927. július 10. vasárnap. XLIV évf. 154. sz. Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. tó* Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Termés. Az idén kegyes volt hozzánk a mag. a föld, a napfény s kegyes volt hozzánk a magba élet- csirákat, a földbe s napfénybe fejlődésre a aoktzoroződásra Ösztönző életerőket belehelyező Gondviselés. Az ősztől tavaszig tartó titkos folyamat bevégződött a az aggődő munka verejtékével megöntözött életerdő alázatosan hajtja pirosarcu, aranyhaju fejét a kasza alá. Keresztekkel telik meg a mező, majd felbűg a tanya orgonája : a cséplőgép, aranyeső hull a szérűn s megtelik a gazda magtára acélos, híres magyar búzával. Nagy az út a szántás barázdájától a magtárig. Belehűll a mag a bizonytalanság sötétjébe, betakarődzik az áldott föld melegével, vár, pihen, vár valami hivő szóra, hogy kalászba szökkenve diadalmasan törjön az ég felé. Eső tépázza, jég veri, vihar cibálja, rozsda emészti, de ha a magnak élni s mégérni kell, a mag megél s megérik terméssé a magtár számára. A mag gazdája mitsem iát a mitsem ért meg ebből a rejtélyes élniakaráeből, de a szivében épp oly bizalom rejtőzködik a jő termés irányában, mint amilyen bizalom rejtőzködik a mag csirájában az élet megsokszorozódása iránt. Mert ha ez a bizalom nem élne mind- “ kettőjükben, a gazda sohasem vetné meg oly munkás komolysággal a magnak húsvéti barázda-ágyát. Ám még nagyobb a mag útja a magtártól milliók kenyérsütő kemencéjéig. A mag életcélja nem a magtár fülledt homálya, hanem kaláccsá, friss kenyérré változva milliók és milliók éhes szájába eljutni, piros vérré átalakulni, izmokat feszíteni s a világ folyását előre lendíteni. És szomorúan érdekes, hogy míg ez az űt már nem a föld titokzatos mélyén, hanem a nyilvánosság napfényén vezet, mégis göröngyösebb, járatlanabb a bizonytalanabb. A gazda pénzt akar kapni a magért, illetve ellenértéket a verejtékért, a munkájáért, hogy egyéb szükségleteit kielégíthesse. S az acélos buza- szemet ekkor, mely özönvizén) fagyon, hőségen keresztül vere kedte fel magát az élet felszínére, többféle marok kezdi szorítani s préseli egyre kisebbé, értéktelenebbé. A gazda adóssága, mely araszoló hernyó módjára, már a lábon állő termést is falta zöld hitel alakjában, részt kér a termés garmadájából; a közlekedés és utaink gyatrasága nehézzé teszi a mag útját; tűzbiztosítás ügyünk fejletlensége, mely gazdáink közönyével nehezen tud megbirkózni; a tengerentúli búza versenye, melynek ára ilyenkor a tőzsdék árfolyamán hanyatt-homlok esik ; Í000 *000 végül a sok közvetítő kéz, mely verejték nélkül árat diktál, a learatott termés igazi hasznát learatja és pupoira'hizik a magyar föld kincséből. Hiába ujjongunk pompás termésen, adunk hálát a Mindenhatónak, ha nem tanítjuk meg a magyar gazdát arra, hogy necsak a földben levő magnak, hanem a magtárakban heverő nagy nemzeti kincsnek is gondját viselje. Tehát hogy necsak termelni, tehát verejtékezni, hanem értékesíteni, tehát élvezni is tudjon! Dr. Urbán Gusztáv. 5000 $0 A városi tisztviselők fizetés- rendezéséről tárgyalt a belügyminisztériumban Trak Géza polgármester. Eger, július 9. Irak Géza polgármester Frank Tivadar városi tanáosnok és Kakuk Jenő városi főszámvevő tegnap Budapesten a balügymi- nisztériumban Tatits Árkád államtitkárral hosszabb tanácskozást folytattak, amelyen megbeszélték az egri városi tisztviselők fizetésére vonatkozó elvi szempontokat. A szanálási törvény végrehajtási utasítása ugyanis még nem jelent meg és a városi tanács csak olyan fizetésrendezési javaslatot őhajt a képviselőtestület elé terjeszteni, amely 1. kielégíti a tisztviselők igényeit. 2. a város teljesítőképességének megfelel, 3. teljes összhangban yan a belügyminisztériumban kialakult elvi felfogással és igy a javaslat kormányhatósági jóváhagyása biztosittatik. Amint értesülünk, a tanácskozás eredménnyel járt és s városi tanács az előbbi szempontoknak megfölelelő javaslatot terjeszt a képviselőtestület elé a fizetősrendezés tárgyában. <B0000*00O00Q00000000 *000 ««.«000 Hevesvármegye idei búzatermése jobb, mint a tavalyi volt. Vármegyénkben még 8 — 10 napig tart az aratás. — A hevesmegyei gazdasági munkások mind elhelyezkedtek az aratási és cséplési munkálatoknál. — Beszélgetés Jezierszky Mihály vm. gazdasági felügyelővel. Eger, július 9. Az Egri Népújság munkatársa ma délelőtt felkereste hivatalában Jezierszky Mihály vármegyei gazdasági felügyelőt, aki a gabonafélék hevesmegyei termés- eredményéről és az aratási munkálatokról a következőket mondotta : — A repce az idén rosszul sikerült, mert az őszi-vetés a legnagyobb szárazságban történt. A rögös földben hiányosan kelt a repce és a tavalyi 4’4 métermázsás holdankénti átlaggal szemben csak 3 6 métermázsás volt az idei termés. Az őszi és tavaszi búza mennyiségileg és minőségileg is jobb a múlt évinél. Holdankint 6'3 métermázsa termés várható a tavalyi 6 métermázsással szemben. Próbacsóplés még nem volt, mert a vizes búzaszemek miatt csak 8—10 nap múlva lehet megállapítani annak fajsűlyát. Az általános vélemény szerint kitűnő az idei búzatermés. A rozs fagyot kapott a tavasszal, épen akkor, amikor javában virágzott. így a kalászok »ablakosak« maradtak, vagyis minden kalászról hiányzik 2—3 sor rozs. Tavaly 6 métermázsa volt, az idén csak 5 5 métermázsa lesz a holdankénti átlagtermés. Az árpa és a zab jobb mint a tavalyi volt (5 5 mótermázsa), de az idei is csak közepesnek minősíthető, holdankint 5-7 mé- termázsás átlaggal. Az aratás Péter Pál őta megszakítás nélkül tart és 8—10 nap múlva [az egész vármegyében befejezést nyer. Az időjárás kedvező, csak ritkán van itt-ott kisebb csapadék, amely legfeljebb pár óra- hosszára akadályozza a munkát. A hevosmegyeí gazdasági munkások mind elhelyezkedtek az aratási és cséplési munkálatoknál, igaz, hogy más vármegyékbe is elmentek; ezek egészen késő őszig ott maradnak és aratás után a kapásnövényeket fogják művelni. A szerbek és Rothermere lord cikke. Az Obzor eiőrebocsájtva, hogy Anglia volt az az állam, amely a világháborúban már tradíciójánál fogva védelmébe vette az elnyomott népeket, megállapítja, hogy a cikk nagy szenzációt keltett, mert az egy komoly és reprezentatív személytől származik, habár a cikk a főirajzi és néprajzi ismeretekben »tájékozatlanságra vall.« Maga a trianoni szerződés revíziójának gondolata nem uj keletű, az már régi magyar gondolat, amelyet a legutóbbi idő óta sziveseu támogat Olaszország. E lap rámutat arra a nagy hibára, hogy a cikk irőja Horvátországból hasit ki területet a Bácska helyett. Az Obzor abban egyetért a Rothermere cikkírójával,hogy Európa békéje tényleg nagyon is ingadozó lábakon áll. A Vrema szerint a Magyarországon észlelhető szellem felujulásához nagyban hozzájárult az olasz-
