Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-09-28 / 219. szám

2 EGEI NBFÜJSAO Bárány István hazaérkezett Olasz­országból és Arne Borgról, valamint a bolognai vereségről beszámol az Egri Népújságnak. „Ez az egy vereség nem vette el a kedvemet. Remélem, jövőre másként lesz!“ Mikor az autó este 7 őrá tájban Szihalom határában egy erősebb kanyarodéhoz ért, melynek vé­gén kőhídon kellett áthaladni, a teljes sebességgel haladó autót a soffőr eddig még ki nem de­rített okból nekivezette a híd korlátjának. Az összeütközés rendkívül he­ves volt. A hid korlátja mintegy 10 méternyi hosszúságban be­szakadt és az összetört kövek a hid alatt mintegy három méter mélységű árokba zuhantak. Az autó, amelynek két baloldali ke­reke a még épen maradt korlát­részekre szaladt fel, csodálatos­képen nem zuhant le a mély árokba, hanem fenn akadt a kor­láton oly módon, hogy az autó teste feküdt a köveken, a kere­kek ellenben nem érték a talajt. A baleset pillanatok alatt folyt le. A soffőrnek nem volt mód­jában az utolsó pillanatban el­hárítani a szerencsétlenséget, amely oly hirtelen történt, hogy az autó utasai még csak kísér­letet sem tehettek arra, hogy az autóból kiugorjanab. Talán ennek köszönhető, hogy nem történt végzetes baleset, — mert a hirtelen megállás után mindnyájan előreestek az autóban, amelynek üveg szélel- lenzöjőt Széchenyi Viktor gróf a fejével törte össze. Széchenyi gróf csupán az arcán, a kezén és a lábán, Zichy János gróf és a titkára a lábán, a soffőr pedig csak a könyökén sérültek meg könnyebben, az autó azonban összetört. A karambol után a két gróf, a titkár és a soffőr saját lábu­kon mentek keresni egy szeke­ret, amellyel Füzesabonyba ké­szültek behajtatni, hogy a leg­közelebbi vonattal visszautazza­nak Budapestre. A baleset hí­rére azonban az egyik közellévő állomás telefonon értesítette az egri mentőket, ahonnan Prdff Nándor tűzoltóparancsnok azon­nal mentőautóval sietett az autószerencsétlenség színhelyé­re. Közben Széchenyi Viktor gróf már kerített egy szekeret, amelyen mind a négyen megin­dultak Füzesabony felé. A mentőautó már útközben vette fel a grófot és két kísérő­jét, akiket a mentők nyomban első segélyben részesítettek, majd beszállították a füzesabonyi vas­úti állomásra, ahonnan még az esti gyorsvonattal Budapestre utaztak. A szerencsés kimenetelű autó­baleset után Széchenyi Viktor összetört Lancia-kocsiját két napszámos őrizetére bízva ott­hagyta a hid kőkorlátján, ahová az autó a balesetnél felfutott. Az összetört autót még hétfőn este is ott látták a baleset szín­helyén a Budapest felől Mis­kolcra érkező autók utasai. Eger, szeptember 27. Bárány István világhíres úszó- bajnok, a napokban érkezett vissza Olaszországi útjáról Eger­be. Az Egri Népújság munka­társának kérdéseire a Pista fiú az alábbiakban mondotta el a bolognai vereség okait: — Arne Borgot ebben az év­ben legyőzni nem lehetett, mert életének legjobb formáját úszta ki. Ahogy ez az úszőcsoda meg­nyerte az 1500 m. bajnokságot és a 4X200 m. stafétát, úgy úszni még senki sem úszott és hosszú ideig nem is fog. Ezzel szemben én, ha a legjobb for­mámat (100 m.-re : 1 p—1 p 1 mp.) úszom ki, akkor sem győzhettem volna. Vereségemben csak az a lesújtó, hogy milyen ezidei formámon alig (1 p 3 2 mp) úsz­tam, de hiszen minden más úszó másodpercekkel volt rosszabb rendes idejénél. Ezt általános­ságban az idegen környezetnek, az előző napok abnormis, elbá- gyasztő meleg idejének és a hosszú várakozások idegölő iz­galmának keli betudnunk —, nálam pedig annak, hogy Felsőtárkány, szeptember 27. Az Egri Népújság tudósítója jelenti: Megrendítő szerencsét­lenség történt vasárnap délelőtt Felsőtárkány községben: Baj- záth János fiatal gazdálkodó 22 hónapos Ottó nevű kisfia ját­szadozás közben a meredek partról beesett a patakba. Ját­szótársainak kiáltozására a gyer­mek édesanyja előrohant, ki­emelte a kisfiút a vízből. Orvos még bizonyára megmenthette volna a kisgyermeket az élet­nek, mesterséges légzés alkama- zásával. A községben azonban nincs orvos, így tehát a kisfiún már nem le­hetett segíteni. A szegény gyer­mek meghalt. Hétfőn délután az egri törvényszék kiküldött bi­zottsága előtt felboncolták a kis holttestet. Megállapították, hogy a halál oka fulladás volt. A község lakosságának nagy részvéte mellett temették el teg­nap délután a kis halottat. előzetes tréning módszeremet elhibáztam. Balatoni nyaralásommal kondí­ciómat akartam megerősíteni az erős júniusvégi éa júliusi verse­nyek után. Ez sikerült is, mert mintegy 3 klgmot erősödtem. Most már a tréningen kívül az Európa bajnokságok előtt pár erős versenyre lett volna szük­ségem, hogy küzdőképességemet, ezzel a magam erejében való bizalmat visszanyerjem. Sajnos, ez elmaradt, mert július 3-án túl ezidén egyetlen erős versenyem sem volt. Mindéhez járult még a Magyar Úszó Szövetség egyes vezető egyéniségeinek az egri úszókkal s különösen velem szem­ben való gyűlölködő rossz índu- latú viselkedése, amely egyáltalán nem volt al­kalmas arra, hogy további ne­héz munkára ösztönözzön. Remélem, jövőre másként lesz. Ez az egy vereség nem vette el kedvemet ős tovább fogok dolgozni s igye­kezni, hogy a magyar úszősport- nak diciőeéget szerezhessek és városom közönségének belém helyezett bizalmát kiérdemeljem. A fiatal szülőket, akiknek egyet­len gyermekük volt a kétéves kisfiú, annyira megrendítette ez a szerencsétlenség, hogy az apa, Bajzáth János, utána akart halni gyermekének és re­volverével fejbe akarta lőni ön­magát. A csendőrök akadályozták meg az öngyilkosságot, akik kicsavar­ták kezéből a revolvert és vi­gyáztak reá, míg atyai fájdalma csillapodik. Kézműves kamara felállítását sürgették a keresztény iparosok nagygyűlésén. Budapestről jelentik: A Ke­resztény Iparosok Országos Szö­vetsége vasárnap délelőtt a Ou- kor-utcai polgári iskolában nagy­gyűlést tartott. Petkovics János elnöki megnyitója után előter­jesztette a határozati javaslatot, amelyben kéri a nagygyűlés, hogy sürgősen állítsák fel a kéz­műves kamarát. Müller Antal Megrendítő szerencsétlenség Felsőtárkányban. Egy fiatal házaspárnak kétéves kisfia játszadozás közben bele­esett a patakba és megfulladt.— Orvos még megmenthette volna az életnek a gyermeket. — Az apa bánatában fejbe akarta lőni önmagát, de a csendőrök megakadályozták az öngyilkosságot. kereskedelmi tanácsos a súlyos közterheket tette szóvá. Fekete József a fényűzési adó mai rend­szerének megváltoztatását, dr. Miklós Ferenc pedig a hitelkér­dés rendezését sürgette. »ggggggggggggggKS'gigjaggssregi Románia csődjét jelentené a magyar birtokosok győzelme? Bukarest, szeptember 27. Az egyik nagy bukaresti lap számadatokkal igyekszik megvi­lágítani Románia álláspontjának helyességét a román-magyar biríokpörben. Eszerint a magyar optánsok követelése másfélmil- liárd aranylejt tesz ki. Egy aranylejt harminc papir- lejnek számítva, a követelés értéke 45 milliárd papírlejre rúg. Már pedig a Román Nemzeti Bank legutóbbi kimutatása sze­rint Románia kibocsátott papír­pénzének összege ciupán 22 milliárd lej. Ha tehát a magyar optánsok kérelmét csak ötven százalékig is teljesítenék, Romá­nia pénzügyileg akkor is csődbe jutna. Tizenheten betegedtek meg Debrecenben gyermekparalizisben Debrecenből jelentik: Debre­cenben a gyermekparalizisben megbetegedett gyermekek száma száma tizenhétre emelkedett. Két halálozás történt. Jelenleg a debreceni klinikán tíz gyermek- paralizisbea szenvedő beteget ápolnak. BDCSa*S£ !EJ-,«SSElS22iSäG5S 39103 SEÍCS» Irodalom és művészet. A Nemzeti Szalon egri kiállítása. Eger város kulturális életében nevezetes esemény és művészeti eseményeink sorozatában mér­földjelző, a Nemzeti Szalon kép­zőművészeti kiállítása az Egri Kaszinó termeiben. A magyar képzőművészetnek igen sok nagy­ságát ismerhetjük meg a kiállí­táson. Az impozáns gyűjtemény elő­kelő darabjai között a már el­ismert nagy művészeink munkái­ból ott látjuk : Csók István: Sokáé léányok ; Glatz Oszkár: Fasár- nap, Sokáé menyecske, Diószüret’, Edvi Illés Aladár: Bika; Katona Nándor: Vízesés a Tátrában; Iványi Grünnwald Béla: Hídfő, Magyar-Mannheimer Gusztáv : Gázló, Virágos leány; Márk Lajos: Hiúság; Pentelei Molnár János: Raprikák; Rippl Rónai József: Nyugalom; Rudnay Gyula: Mátra vidéke ős Vajda Zsigmond: Faun és nimfa, to­vábbá Pietás c. olajfestményeit. Ezeket a müveket épp úgy, mint mestereiket illesse hódolatunk a bírálat helyett. Ugyanígy kell 1927. szeptember ?8.

Next

/
Thumbnails
Contents