Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-09-25 / 217. szám
Ára 16 fillér, vasárnap 24 fillér. Eger, 1927. szeptember 25. vasárnap. XLIV évf. 217. sz. ara Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon: Szerkesztőség II, Kiadóhivatal 176. méhe, de annak megérleléie céltudatos munka eredménye. A sokféle hatásoknak kitett, vér- mérséklet, környezet, gazdasági viszonyok által sokféleképen determinált lelkeket fogékonnyá kell tenni az eszme befogadására. Azért kell azokhoz fordulnunk, akik még növelhetők: az ifjú magyarokhoz. S azért kell e feladat megoldására azoknak vállalkozniok, akik értenek az ifjú lelkek hajlítgatásához: a magyar tanítóságnak. A magyar tanítóság fanatizmusa kell, hogy fanatizálja az egész magyar ifjúságot. Ettől a céltudatosan vezetett ifjúságtól várhatunk csodákat. A leventeképzés a magyar élniakarásnak bizonyítéka, de bizonyítéka a magyar élnitudásnak is. A leventeképp zésben keményre izmosodik a magyar ököl. S ha egyszer ez a kemény ököl le fog Bujtani, porrá fognak zúzódni a trianoni határok recsegő rácsai! Dr. Angyal Lajos. Van-e hát hiba az egri népben? Berci sógor azt véleményezi, hogy nincs. — Tóni komám azt mondja, hogy van. — Kinek van hát igaza? — Ha van hiba, ki az oka? Irta: Egy egri földműves; Leventéképzés. i. A trianoni Magyarország sok súlyos, első pillantásra szinte megoldhatatlannak látsző problémát vetett felszínre. A földrajzilag és gazdaságilag egységesnek teremtett ország, melynek össze- tartozandóságát évezredes öntudatos kulturtörekvések még inkább elmélyítették, darabokra hullott. Vas-, mű- ős víziutaink, gazdasági életünk ütőerei, ma ép ott torkoltának hurokvágányokba, ahonnan pezsgő, lüktető életenergiát kellene merite- niők. A kegyetlen műtét tömérdek vérveszteségétől elalélt nemzet lassan öntudatra tőr s a feltörő életösztön lázas igyekezettel siet megmenteni a romok közül azt, amit új alapozásra felhasználhat. Az egyharmadára zsugorított ország lakossága (számbelileg is ijesztő módon megfogyatkozott. Míg a régi Magyarország 20 millió lakosságával számottevő hatalmat jelentett az európai eröviszonylatban, a csaknem harmadára csökkent magyarság Európa keletén az új erőátcsoportosulások mellett alig játszhat jelentősebb szerepet. Csak a meglevő emberanyag alapos feljavítása adhat komoly súlyt, számottevő erőt e maroknyi népnek. De másrészt a szétszabdalt országban sokszorosan megnehezültek a kereseti lehetőségek. Az egyre szédítőbben száguldó életiramot csak egész emberek bírják. Az állaimnak szükségszerűen kell beleavatkoznia polgárai életébe, szükségszerűen kell rákényszeritenie polgárait oly eszközök felhasználására, melyeknek nemzetgazdaságilag ma a legnagyobb jelentőséget kell tulajdonítanunk. Nem véletlen, hogy a honvédelmi tárca jelentősége ma a kultusztárcára siklott át; nem politikai szeszély a magyar ifjúság fokozott foglalkoztatása. A leventeintézményt történelmi szükségszerűség hozta létre; a ieventemozgalom sikere jóformán a magyar jövő lét-nemlét kérdése. Az integer Hungária feltámadása csak egységes, erős akaratnak lehet gyümölcse, Ebben a gondolatban találkoznia kell minden magyarnak, ebben az eszmében el kell simulnia minden pártszenvedőlynek. Lehetnek köztünk felfogásbeli különbségek : abban a szent törekvésben azonban, mely hazánk talpraállitását tűzte ki feladatául, eggyé kell forrania az egész magyarságnak. Az eszme, a gondolat, szellemi tevékenység terméke. Csíráját magában rejti az idők A szerkesztő űr engedélyezte, hogy folytatásba vegyem a múlt vas&rnapi cikkemet. Pedig majd- hogy fel nem tettem magamban, hogy nem írok már többet. Mert vasárnap délután, hogy benéztem az olvasó körbe, hát nagyon közrefogtak és nagyon szorongattak, még a Berci sógor és a Tóni komám is, hogy ón írtam az egri földművesnőp- ről a cikket. De azért el nem árultam magam. Csak annyit mondtam, hogy ne ezt firtassátok, hanem azt mondjátok meg, nem igaz-e ami a cikkben van az első szótól az utolsóig ? Aztán meg is egyeztünk abban, hogy biz igaz az az elejétől végig. Hozzá Í3 fogtam azután ezen cikkem megírásához még vasárnap este a kunyhóban, — gyertya mellGtt. De mert becsületes vincellérember is volnék, meg a kutya is szörnyen ugatott, hát körülnéztem egy kicBit a szőlőt. Hát hogy jő sokára visszakerültem, az írás is abbamaradt. Most aztán a péntek éjszakát szántam rá, hogy meglegyen a levél, ahogy megígértem. Olt hagytam hát el a múlt vasárnapi írásomat, hogy az egri földműves népben sok van olyan, akiben kevés a tisztesség. Egy szóval, hogy van bizony az egri népben, sok hiba. Mert hibának mégis csak nagy hiba az, hogy az elöljárót nem nagyon tiszteli, legyen az akár pap, akár polgármester. Meg azután sem az öregebbnek, se az előkelőbbnek nem tér ki és nem köszön a földműves népből sok. Meg hogy a sok legény ott helytelenkedik vasárnap a templomok előtt. Sok hát a hiba az egri népben, akárcsak a gyökérmag a szakajtóban. De a hiba nem magától van ám az emberben. Mert ha gazos a szőllő, az se magától van, hanem a gazdája hibájából. Ha idejében megkapálja az ember a szellőt és nem sajnálja négyszer is kapálni egy esztendőben, ami gaz kiütközik is benne, egy kettőre elpusztul és olyan lesz a szöllő, hogy csuda és oiyan finom bor terem benne, hogy csak úgy danol tőle az ember. De ha nem kapálják meg, bizony tele lesz az gazzal; a gaz meg eleszi idővel a legszebb szőlőtőkét is. És ha terem is bort a tőke, az is csak bicskanyitogatő lesz. Hát igy vagyunk kedves föld- müvestárs&im, az emberrel is. A sok gaz, már mint a hiba, benövi a lelkét gyerekkorában. Aztán a gyerek gazdájának, a szülőnek, a tanítónak és hatóságnak, sokat kell a gyereknek a lelkét kapálgatni, gyomlál- gatni, hogy gaz, azaz hogy hiba nélkül v&ló legyen, ha embersorba kerül. Aztán ha mégis hiba van sok emberben, abból csak az látszik, hogy nem kapálták ki idejében a sok gazt a leikéből. És bizony ezért olyan sok a bicskanyitogatő az egri legényben is. Aztán itt jutottam el oda, hogy mi hát az oka, hogy az egri földmüvesmépben olyan sok a hiba, már persze akiben sok van. Elsőbbet is bizony a szülők az okai ennek. Az apák és anyák nagyrészt nem nagyon törődnek a gyerekkel nálunk, egri földműveseknél. Majd csak úgy vannak a gyerekkel sokan, hogy egész napra kicsapják, akar a legeiére a malacot. Aztán ha a gyerek jót tanul az se baj, ha rosszra adja fejét, úgyis jó. Az a fő, hogy egész nap ne lássák. Arról meg szó se esik, sok háznál, hogy a gyereket Dicsórtessókre, meg tiszteletre oktassák. De alig látszik ki a gyerek a földből, káromkodni azt már is tud. Merthogy az apa, meg egyik-másik anya is csúnyán szidja az Istent, aztán a gyerek hamarább eltanulja a gyalázatos káromkodást, mint a Miatyán- kot. Mert úgy is van, legalább mikor én az iskolába kezdtem járni, ezelőtt vagy harmincegy - néhány esztendővel, hát úgy volt, hogy az első osztályba nem egy gyerek került, aki imádkozni se tudott. De káromkodni, azt igen. Aztán meg hány család van, amelyikben a gyerek mindig csak azt hallja, ahogy a szülei az urakat meg a papokat szidják, meg folyton zúgolódnak az Isten rendelési, meg a törvény ellen. Nincs is aztán azon csodálkozni való, hogy a gyerek nem tanulja meg félni se az Istent se a törvényt, és nem tanulja meg tisztelni se a papot se az urat, bizony magukat a szülőket se. Innen van a sok hiba a legényben, lányban, később meg az emberben, asszonyban. De sokan apák meg anyák panaszkodnak, hogy a süldőlegénnyel se bírnak már. Ez már az Isten büntetése kedves főldmüvestársaim azért, hogy nem tanítottátok jóra a gyereket és a gazt, már mint a hibát, nemcsak hogy nem irtottátok a gyerek lelkéoől, hanem inkábbmarékkal vetettétek beléje. Hát kedves földmüvesszülők én úgy vagyok a gyermekeimmel, hogy úgy nézek rájuk, hogy Őket a jó Isten bízta rám. És én úgy érzem, hogy a jó Isten nagyon elő fog venni és szörnyen meg fog verni, ha gyermekeimnek nem adok jó példát és őket nem tanítom Isten- félelemre meg tisztességre és ami rosszat meg hibát látok bennük, azt ki nem gyomlálom belőlük. De bizony nemcsak engem vesz elő a jó Isten gyermekeimért, hanem, minden szülőt, tehát titeket is. Vegyük hát kézbe azt a kapát kedves föld- müvestáraaim és kezdjük meg gyermekeink lelkéban a gaznak, már mint a hibáknak a gyomlá- láaát. Aztán ne sajnáljuk néha a kapa nyelét se, ha a sor úgy hozza magával a legénynél, vagy a lánynál. Mert az még senkinek se ártott meg, csak használt, mint a keserű orvosság. A másik hiba az iskola körül van. Azért írom így, hogy az iskola körül van a hiba és nem bent az iskolában, mert amelyik gyerek az iskolába rendesen jár, azon mégis csak fog valahogy a jő. De bizony sok van olyan,
