Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-09-24 / 216. szám
Ára 16 fillér, vasárnap 24 fillér. Eger, 1927. szeptember 24. szombat. XLIV évf. 216. sz. Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefon: Szerkesztőség II, Kiadóhivatal 176. Á népszövetségi tanács magas erkölcsi és politikai tekintélyét aligha öregbíti az, hogy minden jogalap nélkül saját választotta szakértőinek véleménye által szembehelyezkedjék a nemzetközi jogtudomány sarkalatos tételeivel s az idegeneknek bármely nemzet területén sérthe«iS®® A szentszék konkordátumot kötött a román állammal. tetlen tulajdonjogát elkonfiskálni engedje. Magyarország nem a jelennek dolgozik, hanem jövőjének és a nemzetek békéjének, amikor Apponyival a népszövetség közgyűlésén csak az igazság és a jog álláspontját fogadja el, a politikai furfangot pedig visszautasítja. Róma, szeptember 23. A Szentszék és a román állam konkordátumot kötöttek. A konkordátum az egyházi javak kérdésében is intézkedik. Több pont az állam kegyúri jogait illeti, de szűk körben. A katho- likus egyháznak joga van saját IX» losum «$$$ tOtMMt $8 Tizenöt-húsz százalékkal növelik a köztisztviselők illetményeit. költségén elemi, polgári és középiskolákat létesíteni és ezek az iskolák a katholikus egyházfők alá tartoznak, de a román kultuszminiszter ellenőrzi az iskolákat a közoktatás szempontjából. Budapest, szeptember 23. Az Egri Népújság tudósítója jelenti: A pénzügyminisztériumban most folynak a számítások abban az irányban, mibe kerülne a köztisztviselők fizetésének 10, 15 vagy 20 százalékos felA Biztositó Társaságok is kívánják a valorizációt. emelése. Miután negyven millió pengő áll rendelkezésre erre a célra, valószínűnek tartják, hogy tizenöt-húsz százalékkal fogják növelni a köztisztviselők illetményeit. Apponyi a genfi plénum előtt nemcsak független politikai helyzetéből kifolyólag, hanem a magyar kormány felfogását fedő meggyőződésének klasszikus erejével felelt meg annak a feladatnak, amely soha nehezebb nem volt még, mint ez alkalommal, amidőn a döntőbirőság elvét kellett védelmezni ezt az elvet egykor felállító hatalmaknak politikai megalkuvásával szemben. A népszövetség ugylátszik, lesiklott hivatásának magaslatáról és opportunitásből szinte már deferált Románia törekvéseinek, vagyis annak a célzatnak, hogy e nemzetközi jogbiztositék védelme alól a magyar állampolgárok birtokainak elkobzásából származott per kivonassák. Az ellenfél jogászi rabuliizti- kája nem tudja elhomályosítani azt a tényállást, hogy a romániai agrárreform keltezése előtt és idején olyan magyar birtokosoktól vették el kártalanítás nélkül ingatlanaikat, akik nem Romániának alattvalói, hanem a békeszerződés aláírásáig magyar állampolgárok voltak ■ a ezer- ződés ratifikálásakor pedig Magyarország javára optáltak. Szemfényvesztés tehát Románia delegátusának és az u. n. jogászbizottságnak, mely a békeszerződés magyarázatába bocsájt- kozott, hogy a per érdemi részét mellékvágányra vigye, azt állítani, hogy Magyarország külön elbánást követel a magyar birtokosok ügyében. Nem külön elbánást, hanem döntőbirősági határozatot, vagy ha e döntőbíróság működésében az egyik fél birájának visszahívása miatt akadályoztatnék, a hágai nemzetközi bíróság döntését kívánja, mert csak ez hozhat megnyugvást. A kérdésnek eddigi egyik tanácsülésről másik tanácsülésre való halasztása épen nem biztatott bennünket sok várakozással, de a halasztás még mindig inkább időt ad az érdekelt államok jogi álláspontjának összeegyeztetéséhez, mintsem ha a jogi igazság a politikai alkalom- szerűséggel szemben és a hatalmi érdekkel szemben elsikkad. Budapestről jelentik: A készülő uj biztosítási törvény által felkavart nagy hullámok elsi- mulőban vannak s a biztosítási társaságok nagyarányú szervezési munkát végeznek, hogy az elmúlt évtized eseményei, által előidézett súlyos terheken feöny- nyitsenek. A biztosítási ügy mai állásáról illetékes helyen a következőket mondották nekünk: A magyar biztosítási üzlet abban a bajban szenved, amely hazánk egész háború utáni közgazdasági életére nézve jellemző: az üzemek számának tultengé- sében. Különösen áll ez a kár- biztositás legfontosabb ágára, a tűzbiztosításra nézve. A háború előtti Nagy-Magyarországon 19 tüzbiztosítő társaság működött, addig ma 56 tüzbiztosítő társaság versenyez ennek a Trianon által megcsonkított és gazdasági erejében megfogyatkozott kis országnak tüzbiztositási üzletéért. A tüzbiztositási üzlet mellett a kárbiztositás többi ágazatai közt legnagyobb fontossága hazánkban, mint túlnyomórészt agrárállamban, a jégbiztosításnak van, amely Magyarországon mindig különös fejlettségnek örvendett. Ha sorozatos jégkárok vannak, azok többnyire végigvonulnak az egész országon s ily módon a jégbiztosítás a mai Kismagyar- országban a legkockázatosabb üzletággá vált. A legnagyobb pusztítást a háború kétségtelenül az életbiztosítások terén végezte. Pénzünk devalválódása folytán a régi életbiztosítások csaknem teljesen elértéktelenedtek. Biztositó társaságaink hőn óhajtják a régi életbiztosítások méltányos valorizációját. Ez a kérdés azonban csupán a kormány segítségével oldható meg. A külföldi államok segítségére siettek a közönségnek a biztosítási díjak valorizálásánál, s reméljük, hogy a magyar kormány is ezt fogja tenni. A csehországi Égerben lezuhant két katonai repülőgép. Éger, (Csehország) szept 23. Tegnap délután a III. repülő ezred egy főhadnagya és egy szakaszvezetője repülőgépen gyakorlatokat végzett az égeri repülőtér fölött. Gyakorlat közben a szakaszvezető gépe lezuhant és az alatta haladó repülőgépre esett, amelyben a főhadnagy ült. A szakaszvezető gépének lépcsavarja szétzúzta a főhadnagy koponyáját, ezután mind a két repülőgép egyenes vonalban lezuhant és izzé-porrá tört. A izakaszvezető ugyancsak borzalmas égési sebeket szenvedett. Mindkét kezét és lábát több helyen eltörte. A prágai Bohemia ismertetést akar közölni Debrecenről. Debrecenből jelentik : A prágai német nyelvű Bohemia című napilap az idén éri el fennállásának százéves jubileumát. Ez alkalommal gazdag tartalmú külön kiadást tervez a lapvállalat és nemcsak Csehország, Ausztria, hanem magyarország gazdasági és kulturális állapotairól beszámol. A lapvállalat megbízottai Debrecenbe érkeztek és előbb Hadházy Zsigmond dr. főispánt keresték fel, majd az ő ajánlásával Magoss György dr. polgármesterhez fordultak és kérték, hogy a jubileumi különkiadás részére Debrecen város ismertetését és történelmi adatait adja közre. A szöveg beiktatásáért olda- lonkint 1500 pengőt kért a vállalat. A Bohemia kívánságát a legközelebbi tanácsülés elé terjesztik. BffiQKSKKQcaasBiEns»eaes3csi «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában I»
