Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-09-23 / 215. szám
2 EGRI &BPÜJBAG Mi újság? — A lillafüredi mélyfúrásnál hőforrások jelenlétét igazoló kőzetre bukkantak és remélhető, hogy Lillafüred rövidesen a magyar gyógyfürdők sorába fog emelkedni. — A miskolci törvényszék uzsora- tanácsa csütörtökön délelőtt tíz árdrágítót Ítélt el. — November l.-én ezernyolcszáz munkáspénztári orvosi állásra pályázatot hirdet a kormány. — Garami Ernő megcáfolta azt a hírt, amely szerint rövidesen visszatér Magyarországba. — A szlovenszkói magyar főiskolai hallgatók Rimaszombatban kongresszust tartottak, amelyen elhatározták, hogy memorandumban egy magyar egyetemi tanszék és szeminárium felállítását kérik az iskolaügyi minisztertől. — Romániában az állam bevételének egynegyed részét ellopkodják a tisztviselők. Adótanfolyam a gazdák részére. Az adózók legnagyobb része nem ismeri az adótörvények rendelkezéseit és nem ismeri az adőr vallomások kiállítási módját. Az alsódunántűli Mezőgazdasági Kamara, ismerve ezt a helyzetet, — elhatározta, hogy az adóköteles gazdáknak, tekintet nélkül arra, hogy azok kis vagy nagy- birtokosok, egy rövid tanfolyam keretén belül megmagyarázza a jövedelem és vagyonadó törvény és szabályok rendelkezéseit és azt, hogy miképen kell oly szám és szabályszerű vallomást kiállítani, amely a tényeknek megfelelve a pénzügyi hatóságok által elfogadhatók lesznek. Ez a tanfolyam november hó második felében Kaposvárott lesz megtartva. Amennyiben 1—1 vármegye területén legalább 50 hallgató avármegyeigazdaságiegye- sület utján jelentkezik, a kamara nem zárkózik el az elől sem, hogy a szőbanforgó tanfolyamot az illető vármegye székhelyén megtartsa. Bajnoki futball-mérkőzés. A vasárnap lejátszásra kerülő SSE.- Mese. bajnoki futball mérkőzést igen nögy érdeklődéssel várja városunK sportkedvelő közönsége. Mint a múltban is láttuk, ez a két ellenfél vívta egymás között a legnehezebb küzdelmet. Most is nagyon erős küzdelemre van kilátás, mert úgy a SSE., mint a Mese erős csapattal állnak ki a pályára. A Magyar Turista Egyesület Egri Bükk Osztálya f. hő 25-én, vasárnap kirándulást rendez a Várhegyre, melyre az őszi túra- Programm összeállítása végett a túrabizottság és a működő tagok szives megjelenését kéri a Kirándulási osztály vezetője. Indulás reggel félhétkor az Eger- vár-állomástől. 1927. szeptember 23 amso nat..i A barlangkutatók Egerben. Wiegers berlini professzor lelkes magyarbarát beszéde. Eger, szeptember 22. A német, osztrák és magyar barlangkutatók magyarországi kongresszusa szerdán délután Eger várost látogatta meg A fogadtatás után, melyről az Egri Népújság tegnapi számában számoltunk be részletesen, a Széchenyi-szállő éttermében látta vendégül a város a kongresszus tagjait. Az ebéd során dr. Kálnoky István városi tanácsos német nyelven formás pohárköszöntőben üdvözölte Eger nevében a tudós vendégeket. Élénk színekkel tárta a külföldiek elő városunk ragyogó történelmi múltját és a magyar nemzet véres küzdelmeit az európai civilizáció védelmében, a barbár Kelet támadásai ellen, amelyért Trianon volt Európa hálája. Beszéde végén felkérte a német tudósokat, hogy mondják el otthon, mit láttak Magyarországon és mint szemtanuk, legyenek tolmácsai az elhagyott, a barátok nélkül álló magyar nemzet igazságos és jogos harcának, melyet viv a régi határokért A németek lelkes «Éljen» és a magyarok dörgő *Hoch /« kiáltásai zúgtak fel dr. Kálnoky beszéde után. A cigányzenekar rázendített a « Wacht am Rhein« német himnuszra, amelyet az ebéd közönsége állva énekelt végig. Dr. tritz Wiegers berlini professzor, birodalmi geológus, a német barlangkutatók elnöke felelt dr. Kálnoky István pohár- köszöntőjére. Lelkesedéssel fogadott szavaiban elmondotta, hogy a németek bámulattal nézik a magyar nemzetet, mely naponta gondol reá és naponta megismétli, hogy nem adja fel ezeréves jogait és kemény elszántsággal viseli a harcot. «Ezt a példát mi németek magunkkal visszük, — mondotta — a magyarok itt egy feledhetetlen tanítást adtak nekünk. És talán jönni fog újra a nap, amikor vállvetve indulunk a küzdelembe a magyar nemzettel az igazságért, a közős ügyünk diadaláért. Adja Isten, hogy ezt mihamarább megérjük 1< Újból *Éljen» és •Hoch* kiáltások harsantak fel a teremben a beszéd után. A zenekar hangjaira magyarok és németek kórusban énekelték, hogy «Isten áldd meg a magyartI..« A barátságos vendéglátás, az út fáradalmai után a kitűnő ebéd és ahhoz a tüzes vörÖB és fehér egri norok, a cigányzene magasra emelték a vendégek hangulátát, akik az ebéd után megtekintették Eger város nevezetességeit és elragadtatással gyönyörködtek Eger történelmi emlékeiben, megcsodálták barokk épületeinket, templomainkat. Itt említjük meg, hogy a német barlangkutatók elnöke, Wiegers professzor, az egyesület legnagyobb kitüntetését, a medvét ábrázoló bronz plakettet tűzte ki dr. Kálnoky István és dr. Unger Barnabás ciszterci tanár mellére. A vendégek szívélyes búcsú után este 6 órakor Budapestre utaztak. Egri vasutas a putnoki vonat kerekei alatt. A sátai állomáson tolató szerelvény keresztülhaladt a szerencsétlen mindkét lábán. Sáta, szeptember 22. Tudósítónk jelenti: Tegnap délután */*2 órakor az eger—putnoki vonalon fekvő sátai állomáson véres vasúti szerencsétlenség történt. A tolató szerelvény elütötte Dobrosi Imre egri, Maklári-út 70. szám alatt lakó Máv. vonatkezelő altisztet és mindkét lábát súlyosan megcsonkította. A szerencsétlenség lefolyását a szemtanúk a következően mondták el: — A sátai állomáson tartózkodó vasúti szerelvényhez új kocsikat kapcsoltak. A felciatolandő vaggont a tolató mozdony nagyobb távolságról meglökte s az lassú gördüléssel közeledett a már összeállított vasúti kocsikhoz, ahol Dobrosi István állt, hogy a vonóláncokat összeakaszsza. A vasutas minden figyelmét az elvégzendő veszélyes munkájára összpontosította és nem vette észre, hogy a lába a vonalat keresztülszelő szekérút számára készített átjáró kettős sínéi közé akadt. A szerelvény haladt tovább és a szerencsétlen ember hiába iparkodot a centiméterről-centiméterre közelgő veszély elől elmenekülni, lába úgy beszorult, hogy lehetetlen volt azonnal kiszabadítania. A hatalmas vaskorongok pedig kérlelhetetlenül közeledtek . . . . csontok ropogása, velőtrázó sikoltás hallatszott, a kerekek keresztülhaladtak a vasutas lábán. A segítségre érkezők eszméletlen állapotban, vértől elborítva emelték fel a sínek mellől Dobrosi Imrét. Jobb lábát bokában vágta el a súlyos kerék, bal lábáról pedig az üjjakat metszette le. Azonnal Egerbe hozták a súlyosan megcsonkított vasutast és az Irgalmasok férfikőrházában helyezték el, ahol műtétet hajtottak végre rajta. Állapota, bár sok vért veszített, nem élet- veszélyes. HÍREK — Eger, 1927. szeptember 23. — A haldokló magyar nóta. Száz éve halt meg a Rákóczi- indulő szerzője, Bihari János, a hires cigánykirály, az utolérhetetlen hegedűművész és az 1809. évi nemesi fölkelés tábori zenekar-vezetője. Az Országos Rákóczi Szövetség most országszerte október és november hónapokban készül Bihari zenei alkotásait egy-egy magyar este keretében bemutatni. E hír elolvasása után az őröm máglyái gyulladnak föl a mai, gondoktól, kínoktól átélt, szomorú magyar lelkűnkben. Néhány estére tehát feltámad halottaiból az elátkozott királyleány : a magyar nóta. A modern kor átkozta el ezt a gyönyörű királyleányt, aki tüneményes szépségével valamikor nemcsak a magyar lelkeket ragadta el, hanem az egész világot az extázis mámoros tapsaira kény- szeritette. Minden nemzet lelkének legigazibb tükörképe a dal. A mi nótáinkban ott zokog a magyar nép ezeréves szenvedése, dalainkkal kiáltunk ellenségeinknek dacos «eb ura a fakó!-t, nótáinkban szivárványának álmaink és vágyaink, bennük ragyog a hitünk: Lesz még szőlő lágy kenyér! Milyen szomorú, hogy a magyar dalt, amelyet hosszú évszázadok óta a világ legnagyobb zeneszerzői gyönyörűeknek, az emberi lélek érzéseit legjobban kifejezőnek találtak, megölték azok, akik magukat nőtaszöveg-költőknek és zeneszerzőknek hiszik, pedig a legtávolabbi viszonyban sincsenek a magyar dal Múzsájával. Csak a jó Isten tudja, micsoda agyvelőkből pattanhatnak ki azok a «mű dalok», «kupiék» és «sanzonok», amelyeket az utóbbi években elkövetnek a pesti flaszter «költői» és «zeneszerzői*. Ezek destruálják a legjobban a fővárosi embert, de ez volna még a kisebbik baj. Budapest lakóinak, sajnos édeskevés magyar érzése van már, — a nagyobbik baj az, hogy a pesti «dalok» pocsolyáé patakokként szertefolynak a magyar vidéken és ma már a magyar parasztlegény és paraszlány is a «Stux űr* és «Az én babám egy
