Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-07-09 / 153. szám
Á ra 16 fillér, vasárnap 24 fillér. Eger, 1927. július 9. szombat. XLIV évf. 153 se. £ari 3Umm Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség : Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Könyvek új köntösben Amikor a Népszava haragszik, nines igaza; amikor nagyon haragszik s mérgében 'dúl-fúl, egyáltalában nincs igaza. Sőt azt is mondhatjuk, hogy ami ellen mérgezett fulánkjaií öltö- geii, az mieiőttünk csak szent és nemes dolog lehet. Most hogy a Szent István Társulat új köntösében megjelent, de a társulat kipróbált hagyományaihoz hű népiskolai tankönyvei ellen háborodik fel, nyilván ezt mutatja, hogy a könyvek igenis nagyon jói sikerültek s fontoí kultur- missziót fognak teljesíteni. S ez a bulturasisszió annyit jelent, hogy minden egyes köoyv nyomán egy lépéssel hátrálni kénytelen a faluból a Nfpszava u fegyvertáraidnak mételye, ahol pedig a jő könyv megvetette a lábát, oda be sem tud íopődzkodni a rontás betűje. A Szent István Társulat új népiskolai tankönyvtipusának megjelentetéséi aa tette «szükségessé, hogy a magyar püspöki kar kath. népiskoláink számára a múlt tanévben új tanmenetet írt elő, mely nagy vonások ban alkalmazkodik az új állami tantervhez. Mindkét tanterv lényeges újítása, hogy míg a régi módszer az értelem, az ész pallérozását, ismeretekkel való elhalálozását tűzte ki feladatául, az űj módszer a ezivképzésre, az akaratra, az önálló gondolkozás elsajátítására fekteti a fő- súlyt. Az űj tanrnőd a tudásból unciákat ad a régi nagy adag helyett, da ez a iudás terméke- nyítőleg, jótékony harmatként hull a szívre, a szíven át az akaratra. Új vonásként üdvözölhetjük ez új tantervben a világnézeti kérdések fokozottabb figyelemre méltatását. Különösen a gyakorlati világnézet két alapjának: a kereszténységnek s a hazaszeretetnek uralkodó tényezőként való beiktatását. Régebben e két tényezővel meglehetősen ctinján bántak, főként a kereszténység belső szépségeit a hittanon kivül más tantárgyakban alig bolygatták meg. Eanak a félénk hűződozásnak lett aztán eredménye a színtelen, íztelen, bátortalan közgondoikozás s az, 1 hogy a kisértég, a vihar nehéz perceiben oly kevés volt a kemény, gerinces, meggyőződését cselekvésre is átváltó ember. Az iskola tanított, de nem nevelt s az élet iskolájában oly nagyon sokan elbuktak emiatt. Ehhez az űj tanmenethez igazodnak a Szent István-Társuiat pompás tipuíu, tartós kiállítású új tankönyvei, melyekre büszke lehet a magyar könyvkiadó ipar. Forgassuk csak pl. Magyar Történelmét! Mily más nézőszögből vetíti az ifjú telkekbe a magyar história nagy eseményeit ez a •M* mm mm .• :> -« könyv e amily érthetően, napnál fényesebben mutat rá azokra az okokra, amelyek mai gyászos elbukásunkat eredményezték. Remélhető, hogy a tanuló gyermek ajkán keresztül az idősebbek is meghallják az igazság szavát. S akkor hiába adja ki a Népszava a jelszót: Ki a faluba ! az új írott történettel a kezében e a lelkében, a nép erre azt fogja válaszolni: ki a faluból! Legyen hát a Szent Ist- ván-Társulat új vállalkozásán bőséges az Isten áldása ! Dr. Csepela Lajos. Húsz év óta nem termett Magyar- országon olyan kitűnő búza, mint az idén, termett Magyarországon olyan kitűnő búza, mint az idő». A kékén te meghaladja a 78 kilogrammot. A pesti terménytőzsdén babszem nagyságú búzákat is mutogatnak az idei termesből. Az aratás és cséplés országIrta: dr. Krüger Aladár Az ügyvédi pályán katasztrófába túlzsúfoltság van. Ahol túlzsúfoltság jelentkezik, annak mindig velejárója a tömegejo- sEor. A tömeguyomor pedig mindig veszélyes betegség. Érthető tehát, hogy az ügyvédi kar a rázúduló nyomorúsággal szemben a segítség útjait keresi. A gyógyszer után kutatók azonban néha olyan orvosságot ajánlanak, mely az első pillanatban csodaszernek látszik, de szorgo- sabb vizsgálódás után hatástalannak bizonyul. Ilyen például az az indítvány, hogy tágítsuk ki az ügyvédi munkakört, adjunk az ügyvédeknek több munkaalkalmat ; elsősorban tiltsuk el a községi jegyzőket a magán- munkálatoktól, akkor a közönség az ügyvédekhez fog fordulni végrendelet készítési, szerződés országgyűlési képviselő. készítési stb. ügyekben, melyekkel eddig a községi jegyzőket kereste fel, ebből olyan kereseti többlet áll elő, mely a kar helyzetén lényegeset fog lendíteni. Ilyen indítvány csak azoktól származhatik, akik nincsenek tisztában sem a falusi nép életviszonyaival, sem a községi jegyzők által végzett magánmunká- latok természetével. A falusi ember a községházához van szokva. Minden dolgát szereti ott lebonyolítani, mert a községházára mindennap bármikor felmehet. Jelentéktelen ügyekért, szerződésekért nem fog egy napot eltölteni azzal, hogy betnenjen a bírósági székhelyre és ott ügyvédet keressen fal. Ha eltiltják attól, hogy ezeket a szerződéseket a községi jegyző közbejöttével kéázítse el, el fogja készíteni házilag, valami falusi kiszolgált kisbirő tudományának segítségével, természetesen rosszul, lesz belőle per, felburjánzik a zugirászkodás, de az ügyvédi kar semmiféle segítséget ezen a réven kapni nem fog. De még ha sikerülne is a falusi embereket rászorítani arre, hogy a községi jegyzők állal elintézett eddigi efféle ügyeikben ezentúl ügyvédhez forduljanak, akkor sem jelentene ez az ügyvédi karra említésre érdemes segítséget. Túlnyomó részt olyan apró ügyekről van sző, melyek nem bírnak el nagyobb munkadijat, mint amennyit a községi jegyzők felszámítanak. És ha az összes jegyzői msgánmunkálatokfit számításba is vesszük, ness hiszem, hogy szók együttesen 300 ügyvéd megélhetését biztosítanák. A községi jegyzők miigán- munkálatainak eltiltása tehát nem jelentene az ügyvédi kar részér;? sommi lényegesebb segítséget, ellenben költségtöbbletei Ős rengeteg időveszteséget okozna a falusi kisembereknek és minden különösebb indok nélkül, megfosztaná, eddig élvezett, csekély, mellékjövedelmüktől a községi jegyzőket. Az ügyvédi kar nem teheti azt, hogy saját exhztenciáját más exiízierciák veszélyeztető sével javítsa meg. Az ügyvédi irodákba kényszer útján »beutalt« ügyfelekben köszönet nincs. A kar váltsága sokkal nagyobb, hogy sem azon ilyen aprő-c§ep?ő kísérletezésekkel segíteni lehelne. A segítségnek megvan a maga módja, csak nem kell attól félni, hogy rámutassunk a baj igazi okára: a túlzsúfoltságra. Ahonnan a túlzsúfoltság származik, ott kell a túlzsúfoltság forrását eltömni. Tessék bátor kézzel rámutatni és hozzányúlni az igazi kórokozóhoz, a túlzsúfoltsághoz, a községi jegyzőknek és a falusi kisembereknek pedig hagyjunk bőkét. B^SftBQieCC Újabb földrengés Várpalotán. Várpalota, július 8. Ma reggel 7 órakor Várpalo- | tán északnyugati és délkeleti : irányban az április 4-ihez hasonló földrengést éreztek. A ká- ’ rok jelentéktelenek.
