Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-09-22 / 214. szám
Ára 16 fillér, vasárnap 24 fillér. Eger, 1927. szeptember 22. csütörtök. XLIV évf. 214 sz. m tx a Előfizetési di) postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon: Szerkesztőség II, Kiadóhivatal 176. Kétszínű játék. Ismerjük mindnyájan a magyar-román döntőbírósági konfliktus előzményeit. Birői főrum előtt a magyar álláspont csak nyerhetett volna. De az ügy bírái politikusok. Még a jogász- szakértők nem ragadják ki magukat a békediktátumok rendszerén való résütés keltette aggodalom athmoszférájából s inkább a látszatigazság szolgálatába szegődtek. Valójában vitás kérdés nincs is az egész anyagban. A reánk kényszeritett trianoni szerződés 239-ik szakasza ugyanis úgy intézkedik, hogy ha az érdekelt államok vegyes bíróságából valamelyik állam a maga biráját visszahívja, a népszövetségi tanács jelöl ki helyébe a semleges államokból két bírót, akik közül az egyiket döntőbírónak választja meg az az állam, amelynek képviselője a döntőbíróságban bent maradt. Ennél világosabb, határozottabb rendelkezést elképzelni sem lehet, mégis az történt, hogy nem e rendelkezés értelmében, hanem egy kompromisszumot ajánló formában hoztak határozatot. Az ilyen clkenés kétségkívül azt szolgálja, hogy látszat szerint eleget tegyenek annak az államnak, mely a szilárd jog biztos bázisán ál), de a döntés gyakorlati érvényesülése mégis annak az államnak jelentsen hasznot, amely a győztesek hatalmi szervezetének egyik tagja. Saját presztízsét rúgja fel a Népszövetség az ilyen kétszínű játékkal. A döntőbirőaégi konfliktus .lényege sikkasztatott el s helyébe agrárpör, optáneérdek csúszott be mindazokba a jelentésekbe, amelyek Magyarországnak Romániával szemben indított jogkeresőiét az európai érdeklődés középpontjába lendítették. Románia egyoldalúlag szabotálta a bíróság működését s ennek korrigálására kellett volna a Nemzetek Szövetségének segítséget nyújtani. Ehelyett azonban magyarázgatásba ős politikai mérlegelésbe bocsátkozott a bizottság s az a három alapelv, amit felállítottak, messze eltér a jogtól, mert nem akarja Románia szerződésszegését megbélyegezni, hanem le akarja magáról rázni azt a kínos feladatot, hogy egyenesen és kötelességéhez képest intézkedjék ebben az ügyben. Tanulmányozás címen halogatták eddig, most hoztak egy abszurd javaslatot, alternatívák elé vittek két államot, s mindezt azért, mert ez a fórum de- zavuálni nem merte a döntőbírósági eszmét, hogy halálra ne ítélje saját magát, de igazat se mert adni, nehogy ezzel az igazsággal megdöntött békediktátumok maguk alá temessék a genfi intézményt is. Tiszta dolog, hogy a joggal szemben még mindig a politika érvényesül s hogy ilyen klasszikusan politikai szempontoktól vezetett társaságtól aligha várhatja az igazság, a szerződés, az egyes- ség írott betűje a maga érvényesülését. A jogászi furfang, mely a politikai hamisság utjain jár, nem ismerhető el a jog tiszteletének és akxiomái csak nevükben viselik a sarkigazság nevét. A Népszövetség uj határozata az akxiomából szofizmát csinált, ahogy a döntőbírósági jogelvből agrárreformkérdést, a nemzetközi jogból alkut és saját tekintélyéből komédiás maszkot. «$*»9 íj®#® a® Heves vármegye 1928. évi költségvetése. A háztartási alaphoz 10*74, a nyugdíjalaphoz pedig 19 28 százalék lesz a megyei pótadó. — Mindössze 10.000 pengővel nagyobb az új költségvetés az ideinél. Eger, szeptember 21. Hevesvármegye törvényhatósági bizottságának tegnapi közgyűlésen a pénzügyi szakosztály és az állandó választmány javaslatára egyhangúlag elfogadta a vármegye 1928. évi háztartási költségvetését. A háztartási alap költségvetésben 341.000 pengő szükséglet ős ugyanennyi fedezet szerepel. A nyugdíjalap 474.000 pengő szükséglettel és ugyanannyi fedezettel. A rendelkezőéi alap 18,000 pengő, a katonai beszállásolási alap 8,000 pengő. Az új költségvetés összege tshát mindössze 10.000 pengővel szaporodott a következő ' esztendőre. A vármegyei hozzájárulás a nyugdíjalaphoz 19.28 százalék, míg a háztartási és egyéb alapokhoz 10.74 százalék. Az elmúlt évben a vármegyei hozzájárulás, azaz a megyei pót- adő a nyugdíjalaphoz 1421 százalék volt, a háztartási és többi alapoknál pedig 10 61 százalék. A nyugdíjalap emelkedését az a miniszteri rendelet okozta, amely a 65 éven felüli nyugdíjasok illetményeit jelentékenyen felemelte. A nemzeti élet fejlesztése legyen közoktatásunk tengelye. Eger, szeptember 21. Hev6svármegye őszi közgyűlése Fejérvármegye átiratára elhatározta, hogy felirattal fordul a közoktatásügyi kormányhoz és e faliratban kéri, hogy a jövőben a nemzeti érzés fejlesz- j tése fokozott mértékben képezze j feladatát a közoktatásnak, sőt a j nemzeti érzés fejlesztése és ápo- : lása legyen a magyar közokta- j tás tengelye. ímsmvmsw üss®'.- ®*®®*®o*$6*®****®®0* \ Szeptember 24-töl október 2-ig közszemlére teszik a vármegyei virilisek adókimutatásait. A törvényhatósági bizottság 1928. évi legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállításához szükséges adőkimutatások beérkeztek. Az adőkimutatásokat az \ 1886. évi XXI. t.-c. 25. §-a értei- j mében az igazoló választmány j ülése előtt a folyó hő 24-ik nap- j játől október hő 2-ik napjáig í a vármegyeházán a vm. főjegyző hivatalos szobájában (földszint 2-ik szám) közszemlére tétette ki az alispán. Akik az adójuk kétszeres számítására jogosultak és ezen kedvezményt igénybe kívánják venni, ezt a jelzett idő alatt ez alispánnál, vagy az igazoló választmány gyűlésén bejelenthetik, de jogosultságukat igazolni kötelesek. Akik jogosultságukat az előző években már okmányilsg igazolták, azoknak okmányait nem kell újból bemutatni. A XIX. országos katolikus nagygyűlés szónokai. Az Országos Katolikus Szövetség serényen dolgozik az előkészületeken, hogy minél impo- zánsabb módon rendezzék meg az idei XIX. Országos Katolikus Nagygyűlést október 16—19. napjain Budapesten. A nagygyűlés fénypontja az október 16 án, vasárnap délután a Szent István bazilikától az Országház-térre vonuló Országos Eukarisztikus körménél lesz, amelyen az áldást Szmrecsányi Lajos érsek adjB, a szent beszédet pedig Fass József nagyprépost, népjóléti miniszter mondja. A Nagygyűlés rendezősége az országos tanácskozás szónokainak névsorát is összeállította, mely szerint a XIX. Országos Katolikus Nagygyűlésen Apponyi Albert gróf v. miniszter, Bangha Béla Jézusiáraasági atya, Breyer István pápai prelátus, h. államtitkár, Casare Orsenigo pápai nuncius, Czettler Jenő egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, Ernszt Sándor pápai prelátus, országgyűlési képviselő, Glatt- felder Gyula Csanádi püspök, Haller István volt miniszter, Huszár Károly v. miniszteral- elnök, Marczeíl Károly kollégiumi igazgató, Mikes János gr. szombathelyi püspök, Schandl Károly államtitkár, Szmrecsányi Lajos egri érsek, Zichy Gyula gróf kalocsai érsek és Zichy János gróf v. miniszter, az Országos Katholikus Szövetség elnöke mondanak beszédet.
