Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-09-21 / 213. szám
Ára 16 fillér, vasárnap 24 fillér. Eger, 1927. szeptember 21. szerda. XLIV. évf. 213. sz. Előfizetési di] postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon: Szerkesztőség II, Kiadóhivatal 176. Az öregség és rokkantság esetére való biztosítás. Irta: Frühwirth mátyás országgyűlési képviselő. A szociális intézmények korát rete minél szélesebb legyen. A éljük. Jobban akarjuk megbe- kőtelező gondoskodás kerítésén csülni az emberi életet, munka- belül a lakosság minél nagyobb erőt, mint annak elött9. A há- tömegét kell beszorítani. A hozzájárulás nemcsak az egyének, az alkalmazottak, a munkaadónak, hanem a köznek, a községnek, a városnak és az államnak egyaránt kötelessége. A járadék pedig csak a matematika kérdése. Minél kevesebb adminisztrációval, kezeléssel, irka-firkával, minél több járadék adandó a térmelés, az élet öregeinek, rokkant- jainak. A szervezet pedig legyen a legtökéletesebb. Nem új hivatal teremtése okából teremtessék meg az organizáció, hanem tisztán és csupán a törvény által megállapított feladatok megbízható, pontos végrehajtására. berisőget, hogy mindennél többet ér az Isten ältal teremtett embernövény védelme. A közvélemény eleven eszközeiben, az újságokban naponként hangzanak fel kívánságok a szociális szükségletek kielégítésére. A nép- gyűléseken, testületi üléseken, tudományos értekezleteken komoly tervek kerülnek napfényre, a szociális problémák megoldására vonatkozólag. Ezen évtized leghatalmasabb szociális alkotása a muukáabiz- tositás uj törvénye ; s a magyar népjóléti miniszter alig végzett ezzel a hatásában „nagy horderejű alkotással, már is új hatalmas munkába fog az öregség és rokkantság elleni biztositáe- rcl szőlő javaslat elkészítésével. A legkeresztényibb feladat a munkában kiöregedett, rokkantság által munkátlanságra Ítélt öreg emberekről való gondoskodás. A koldűssois minél kevesebb ember kenyere legyen. Akik ifjúságukban, férfikorban szolgálták a mezőgazdasági vagy ipari termelést, esetleg a kereskedelmet, azok megöregedésük- kor, életük alkonyán ne legyenek kénytelenek kegyelemkenyő- ren élni. Az öreg szülők ne szoruljanak többé esetleg hálátlan vagy szintén nyomorult gyermekeikre. A munkának éveiben történjék gondoskodás az öregség ős rokkantság esetére. Aki munkaerejével dolgozott a köznek, munkálkodott az állami élet különböző terrénumain, az jól megérdemelt nyugalmában ne szenvedjen nyomort, megalázást. Az öregség és rokkantság elleni biztosítás megalkotása, korszakalkotó lesz a nemzeti életben. Hatalmas intézmény, mely megbecsülhetetlen hiányt pótol. A keresztényi szellem iránt táplált remények, várakozások hatalmas részének megvalőiítáia. A megszületendő javaslat keMegalakult a Katholikus Népszövetség hevesmegyei szervezete. Dr. Szmrecsángi Lajos egri érsek, dr. Csepela Lajos tb. kanonok, dr. Ernszt Sándor, Frfihwirth Mátyás, Páter Bangha Béla dr. és Haller István beszédei az értekezleten. — Kriston Endre püspök és Gosztony Andor elnökei, Baráczius József prépost-plébános és gróf Appongi György alelnökei a Katholikus Népszövetség hevesmegyei szervezetének. Eger, szeptember 20. Tegnap délelőtt megalakult Egerben a Katholikus Népszövetség hevesmegyei szervezete. A ferences Otthon fehértermében folyt le az alakuló értekezlet, mely új, hatalmas lendületet kell, hogy adjon a vármegye katholikus társadalmi életének. Kell, hogy ez a szervezet irányt adjon és egyengesse a katholikus ügy útját, azt az utat, amelyet a hevesi Katholikus Napnak és ennek az értekezletnek kiváló szónokai, élükön Ssmrecsányi Lajos egri érsekkel, megjelöltek. Az Egri Népújság, amely kezdettől fogva fizives-örömest támogatja a Katholikus Népszövetség hevesmegyei megszervezésének eszméjét, az alábbiakban számol be az értekezlet lefolyásáról: Az értekezleten elsőnek Szmrecsányi Lajos egri érsek, szólalt fel. Örömének adott kifejezést, hogy a világhódító Szent Ferenc csarnokából indítja meg munkáját a Katholikus Népszövetség hevesmegyei szervezkedése. Mindnyájunk őszinte háláját érdemli ki ez a szövetség és lelkes várakozással tekintünk a népünk legszentebb érdekeit támogató vállalkozás felé. A Népszövetség egész szervezete és célja megfelel népünk erényeinek és gondolkodásának, gyógyít, buzdít, oltalmaz, fejleszt és terjeszti a kereszténység igazi szellemét. A háborús és forradalmi idők végzetes indulatai, általános összeroppanása a Katholikus Népszövetség sok vihart látott gályáját hajótörésre vitték, de apostolai megmaradtak és itt fényeokednek közöttünk, hogy az eszmét most győzelemre vigyék. Isten bőséges áldását kérem a Népszövetség munkájára és minden munkására ! Dr. Csepela Lajos tb. kanonok, esperes-plebánoe, mint az érkezlet elnöke köszönetét mond az érsekfőpásztor- nak a fenkölí szavakért. Hivatkozik arra, hogy XL Pius pápa minden körlevelében kívánja, hogy az összes hitközségekben alakuljanak meg és hatékony munkát fejtsenek ki a katholikus szervezetek. A Katholikus Népszövetség ez intelemnek megfelelően minden faluban ős városban meg akarja a maga szervezetét alkotni, hogy a polgári rend ellenségei ellen annak bátor védelmezője legyen. Ernszt Sándor, pápai prelátus, országgyűlési képviselő, a Katholikus Népszövetség elnöke lépett a pódiumra és hatalmas beszédben vázolta a Katholikus Népszövetség 30 éves munkáját, melynek állandó vezérlő gondolata a nemzetnek megszervezése. A Katholikus Népszövetség segítségére nem siettek kimeríthetetlen pénzforrások, a gyűlölet fanatizmusa, dúsan fizetett tisztviselők és mégis a háború előtti Katholikus Nép- szövetség a legnagyobb szervezete volt Magyarországnak. Két nagy szerencsétlensége van ennek a nemzetnek: megcsonkittatásunk és a szociáldemokrata osztályharc. Köröskörül ellenségek acsar- kodnak reánk és bent még sem tudunk egységessé lenni, belső ellenségeink nem tudnak és nem akarnak magyarok lenni. Sok függő problémánk van politikai és társadalmi életünkben, amelyeket a XX. század meg fog oldani. De nekünk katholikusoknak ott keli lenni e problémák megoldásánál hacsak azt nem akarjuk, hogy ellenünkre oldják meg. óriási tapsvihart aratott Ernszt prelátus azzal a kijelentésével, hogy: — Mi nem vagyunk a népszuverenitás hívei. Istentől van minden, azért kívánunk magunknak királyt, mert a király hatalma az Istentől van és a pártokon felül áll. Koruaknak földrengéshez hasonló forradalmi gondolatai el akarják szakítani a múlttól a mi katholikus népünket, de mi úgy érezzük, hogy mai nyomorúságunk közepette nincs egyebünk, mint ezeréves múltunk. A forradalmi gondolkodás éretlen gyümölcüöt akar velünk meg- etetni, a katholicizmus azonban a tekintély tisztáié t, a helyes va-
