Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-09-18 / 211. szám
2 EGRI KÉPÚJSÁG 1927. »szeptember 18 mmmmmmmmmmmamummmímmmmmmmmM tagadom, a derekuk bánta volna meg. Pedig nem vagyok valami mérges ember, ezt tudják rólam az én földmüvestáraaim is. Azután, amelyik legény be is megy a templomba, nézzétek csak meg kedves földmüvestár- saim, mit csinál ott. Ötnek sincsen imádságos könyve, hogy abból imádkozna, vagy énekelne. Hát igy aztán csak bámul a levegőbe. És amikor vége vau a misének, alighogy a pap az áldást megadta, a legények, lányok mind szaladnak ki a templomból, mintha csak a tatár kergetné őket. Kergeti is őket, de nem a tatár, hanem az ördög. A prédikációra alig marad bent közülük egynéhány. Mintha bizony a pap a maga okulására prédikálna. Vagy mintha az isteni tanitásra csak az öreg asszonyok, vagy talán csak mink emberek volnánk rászorulva, a legények meg a lányok pedig már mindent olyan nagyon tudnának a hitükből. Az én fiaimra nem mondhatok ez okból panaszt, mert ők mindig meghallgatják a prédikációt is és a pap miaden szavára nagyon figyelnek. Mert tudják, hogy mielőtt az anyjuk az ebédhez a levest az asztalra tenné, elsőbb kikérdezem tőlük az evangéliumot és a prédikációt. És ha nincs tudomány, nincsen ebéd. Ebben már én nem tréfálok, pedig a nagyobbik fiámmá holnap már sor alá való volna. Mi tagadás benne, sok a panasz ellenünk kedves földmű- vestársaim. Es a sok panasz jogos is, mert rászolgálunk. Pedig mink városi földművesek volnánk, akiktől a falusi földműveseknek kellene a tisztességet és műveltséget tanulni. Aztán mégis a bocsi palóc olvasta ránk a szégyent, mert hogy szégyen volt, az már egyszer bizonyos. Ha a tisztelt szerkesztő ur engedélyezi, majd megírom azt is, nogy miannak az oka, hogy az egri földmüvestársadalomban sok van olyan, akikben kevés a tisztesség és műveltség. Addig pedig béke velünk kedves földműves társaim és ne haragudjunk az igazságra, se egymásra,mert aki haragszik anna« nincs igaza, így tartja a közmondás is. Az pedig mindig igaz. rranainr^fnrTirannwr^rTBi^iTrnra Mi újság? — Az államadósság a múlt év eleje óta csökkent. Az államkincstár készpénzkészlete 376 százalékkal emelkedett január óta. — Gyermekei szemeláttára a Marosba fulladt az aradmegyei Paulison Raab Ákos, egy dúsgazdag aradi földbirtokos. — Az Országos Ügyvédszövetség szeptember 22.-től 25.-ig vándorgyűlést tart Balatonfüreden. A magyar ügyvédeknek húsz év után ez lesz az első orstágos gyűlése. — Oroszország gyermekeiből csavargókat nevel a szovjetkormány. Az ország úgyszólván megtelt lelencekkel és ciavargő gyermekekkel, akik minden gondozás és felügyelet nélkül kész martalékaivá váltak a halálnak, a betegségnek vagy ami még rosszabb, a legsötétebb bűnöknek. Vármegye-bál Parádfürdőn. Az egri közigazgatási kongresszus befejezése. Parádfürdő, szeptember 17. Pénteken délután, az egri Kaszinóban rendezett társas ebéd végeztével, autókon és autóbuszokon Párádra rándultak ki a vármegyei közigazgatási kongresszus tagjai. A merész kanyarunkban bővelkedő szép autó úton a vendégek gyönyörködtek a vidék vadregényeB szépségeiben, megcsodálták a siroki vár romantikus emlékeket ébresztő romjait, élvezték a pa- rádi fűrdötelep festői parkjait, a híres parádi vizet és az üdítő erdei levegőt. Parádfürdőn még javában tart a szezon. Szinte több a vendég, mint volt a nyáron. A közigazgatási kongresszus tagjait alig tudta elhelyezni az igazgatóság. Este 9 óra után a fürdő éttermében Heves vármegye vacsorán látta vendégül a kongresszus résztvevőit. A vacsoránál a sáf- rányosi rizliDg, majd vac«ora után a Törley-pezsgő és mindezeken kívül Suha Dezső cigányprímás zenekarának tüzes muzsikája adták meg az este forró hungulatát. A vacsorán pohárköszöntő nem hangzott el, de a hölgyek kifejezett kívánságára Szathmáry István vármegyei főjegyző, a Petőfi Társaság tagja, elszavalta »As ősi bástya« c. versét. A vármegye nemzeti jelentőségét méltató hangulatos költeményt, amely őszinte lelkesedést váltott ki a vacsora közönségének szivéből, lapunk mai számában közöljük. Tizenegy óra felé járt az idő, amikor a cigányok rázendítettek a »Huncut a vármegije . . .« kezdetű csárdásra ős a vacsora átalakult megyei bállá és Oko- licsányi Imre alispán dr. Hedry Lőrincné főispánnőval megnyitóttá a táneot. Egy pillanat alatt talpon termett a vármegyék ifjúsága és csakhamar szűknek bizonyult a hely és az asztalokat kellett elbontani, hogy teret adjanak a táncolóknak. A vármegyék szép asszonyai, szép leányai, a ragyogó toilet- tek, az elegáns férfi frakkok, káprázatosán kedves képet nyújtottak. A jókedv egyre fokozódott. Hedry Lőrinc dr. főispán és Okolicsányi Imre alispán dirigálták a cigányt, irányították az egész táncmulatságot. Sugárzó jókedvük átragadt a vendégekre is. így érthető meg azután, hogy a hajnal, sőt a reggel is a legjobb hangulatban találta együtt az egész báli társaságot. Munkatársunk igyekezett összeállítani a megjelent hölgyek névsorát az alábbiakban: Asszonyok: Báláé Károlyné, Balku Dénesné, Blaha Sándorné, Csemez Béláné, dr. Dornhoffer Szilárdné, vitéz Endre Lászlőné, dr. Fischer Ferencné, Frank Ti- vadarné, F. Szabó Gézánő, dr. Gröber Ferencné, Hajdú Józsefné, Hankovszky Zoltánná, dr. Hedry Lőrincné, dr. Helle Lászlőné, Hevesy Gusztávné, dr. Jankó vies Dazsőné, Kálmán János né, Kövecs Károlyné, dr. Lu káci Gyulánő, Meskő Rudolf nő, Miklóasy Aladárnő, Ne ményi Ferencné, Okolicsányi Imréné, dr. Simkovics Józsefné, Stefaics Pálné, dr. Székely Istvánná, Trak Gézáné, dr. Vadnay Tibornő, Vinczenidy Ernőné, Zsigmond Gyuláné. Leányok : Bemer Helén, Endre MartB, Lipcsey Lili, Mala- tinszky Hedvig, Moldoványi Elvira, Zsigmond Baba. Hevesmegye mezőgazdasági állapota. Jezierséky Mihály vármegyei gazdasági felügyelő ezeket jelentette a közigazgatási bizottságnak : A gabonafélék csőplőse befejezési nyert, a termésbecslés eredménye nem változott. — A kapásnövények nagyon megsínylették a szárazságot. Tengeriből 8 5 q, burgonyából 33 q és cukorrépából 110 q várható vármegyei átlagban kát. holdanként. — A tengeri törését már megkezdték, a burgonyákból a késeiek fejlődése kielégítő, a korai kevés és fejletlen. — A cukorrépa apró, szedése és szállítása megkezdődött. A föld- mi veléaügyi miniszter által a vármegye részére juttatott 1400 q ingyen műtrágya kiosztását megkezdték. Ezen műtrágyából az összes telkes vidékek és a megye összes községeiből 3—3 gazda részesültek. «SStäSeSKS KS&S323I {SB9SKSÍ SMBaSB «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban; Hiszek Magyarország feltámadásában l> A TESz felhívása az erdélyi nőkhöz. A Társadalmi Egyesületek Szövetségének országos társadalmi propapanda munkája során szüksége van az erdélyi nők bekapcsolása céljából a mai Magyarország területén élő erdélyi asszonyok létszámát, életviszonyait feltüntető pontos ki mutatásra. A kimutatás összeállítása céljából felkéri az Erdélyből ide költözött nőket, hogy címüket, családi viszonyaikat, férjük, gyermekeik nevét, Erdélyből történt elköltözésük idejét, okát és körülményeit a TESz elnökségével lehetőleg késedelem nélkül még e hő folyamán közölni szíveskedjenek. Egyidejűleg megkérünk mindenkit, aki fenti sorainkat olvassa, hogy erdélyi ismerőseinek figyelmét az elmondottakra hívja fel. A Mansz. október 1. én kezdi szabás-varrás tanfolyamát. Beiratkozni lehet a tanfolyam vezetőjénél Friedl Gyulánőnál, (Széchenyi utca 12). A Katholikus Legényegyletben a f. hő 18. ra tervezett legőnyfogő a hevesi katholikus nap miatt elmarad, a taggyűléseket pedig 25-re halasztotta a vezetőség. MMa&tmammimmmammmammmmmmm -a Az ősi bástya*) Irta: Szathmáry István. Csak azért is áll még, áll az ősi bástya, Uj, gonosz időknek viharát kiállta, Bárhogy megrohanták, bárhogy döntögették Szomorú vitézek, gyászmagyar leventék. Nem hajlott szavukra, akármit üzentek Uj hamis próféták, uj idők, uj szentek, Rút vihart arattak, kik szelet kavartak, De azért a bástya megmaradt magyarnak. Ódon kapujában hetyke öreg hajdú, Büszke tépte nyomán, pendüi a sarkantyú, Mintha azt pengetné virtusos dalában: Erre mifelénk még Jó magyar világ van. Ha termébe lépek, szentegyházban járok, Ez volt a csodás hon, ezek a titánok, Ezek a próféták, igaz magyar szentek, Uj csodák születtek, hogyha ők üzentek. Büszke Petur bánoK dacos fellegvára, Fészke a sasoknak, innen keltek szárnyra, Nagyság iskolája, a szabadság vértje, S áldozatos oltár, ha a haza kérte. Nemzetem becsüld meg, óvd meg ezt a várad, Mohlepte kövét Is tisztelve csodáljad, Ragyogó nagy múltján ha akad is árny, folt, Az is szinmagyar bűn, az is tenhibád volt. Hatvanegy megyéből maradt tizenhárom, Hanem azt a többit egyre visszavárom, S nem csalfa remény az, odaát a jognak Elbukott ügyéért szent tüzek lobognak. Csak azért is áll még, áll az ősi bástya, Uj, gonosz időknek viharát kiállta, S nem hat meg a nemzet, mig az öreg hajdú Büszke tépte nyomán pendüi a sarkantyú! *) A közigazgatási kongresszus parádi vacsoráján elszavalta a szerző. Amerikai fiúból egri kispap-j elölt. Még a múlt év őszén történt, hogy Tóth Tihamér dr. egyetemi tanár hosszabb tartamú amerikai útjáról hazatérve Egerbe jött s itt egy papi gyűlés keretében az Amerikában szerzett tapasztalait ismertette. Megemlítette, hogy az amerikai magyarságnak legnagyobb gondja az, hogy nincsenek elegendő számban katolikus papjaik, akik magyar nyelven tudnák tanítani gyermekeiket a az ottani szétszórt magyarokat összetartanák. Erre Szmrecsdnyi Lajos dr. érsek, aki a gyűlésen elnökölt, kijelentette, hogy hajlandó egy amerikai fiút itt Egerben saját költségén magyar pappá neveltetni, hogy az pap- pászentelése után visszatérne Amerikába az ottani magyaroknak legyen lelkipásztora. Cser- nitzky bridgeporti magyar plébánosnak volt is egy diákja, aki mindenképen pap akar lenni s a legnagyobb örömmel vállalkozott arra, hogy Egerben végezze a tanulmányait. Ez a 15 éves fiú, nővszerint Kiss Zoltán, szeptember 9 én meg is érkezett Egerbe. Amerikából egész Egerig egyedül, kisérő nélkül utazott, ami egy amerikai diáknak úgy látszik nem is okoz nagy gondot. Az érsekfőpáaztor a fiút a Szent-Jőzsef-ioternátusba helyezte el. Nagy gondot okoz az amerikai középiskolai tanulmányoknak a magyar tantárgyakkal való összeegyeztetése. Kürti Menyhért dr., főigazgató Kiss Zoltánt a főgimnázium V. ősz tályába v.ette fel azzal, hogy
