Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-09-16 / 209. szám

Ára 16 fillér, vasárnap 24 fillér.

Eger, 1927. szeptember 16. péntek. XLIV, évf. 209. sz

Előfizetési dij postai szállítással:

egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér.

POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv.

A Tekintetes Vármegye.

Irta: Vitéz Jávor Ernő dr. várm. árvsz. ülnök.

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon: Szerkesztőség II, Kiadóhivatal 176.

I

Csonka-Magyarország vármegyéi naggyölésre jöttek össze városunkban. Abban a vármegyével egyidős, történelmi levegőjű, ősi városban, melynek kövei tanúi voltak a magyar vármegyék 800 éves nagyszerű, nemzetfenntartó erőfeszítéseinek s amely városnak nagynevű püspökei hosszú századokon át örökös főispánjai voltak Hevesvármegyének.

Eger városa már csak e történelmi kapcsolat folytán is meleg szeretettel fogadja a nagygyűlésen résztvevőket. Ám az ódon falak bizonyára néma csodálkozással és megdöbbenéssel fogják kérdezni: »Hol vannak

a többiek: Pozsony, Sáros, Ko- iozs, Temes s a többi vármegyék kiküldöttjei?!« E vádló kérdésre fájó könny fog szökni a jelenlévők szemébe. Hisz’ ők is rájuk gondolnak : az átkozott trianoni határokon tűi maradottakra. Mert nincs hatalom, mely a mi horizontunkat az alamizsnaként meghagyott 13 vármegye határáig szoríthatná. A mi tudatunkban 63 vármegye él kitörölhetetlenül. Szent Koronánkban ós címerünkben 63 vármegye van megtestesítve. Koronázási dombunk 63 vármegye földjéből van összehordva. A királyi kard, annak idején, 63 vármegye védelmére villant meg e dombon a világ négy tája felé. Bármily tehetetlenek vagyunk is ma az iszonyú vérvesztéstől, a mult a mienk. S a múlt szentelt hagyományaiból és irányt jelző tanulságaiból — a magyarok Istenének segítségével—felépítjük a jövőt.

A jövő-építés művét szolgálja a vármegyék mai kongresszusa ie azzal, hogy a bel- igazgatáe terén irányt kíván szabni, utat óhajt mutatni a nemzeti élet hasznára, országunk üdvére. E törekvésnek súlyt a vármegyék 900 éves múltja ad, mely múlt azt igazolja, hogy a vármegyék jelentősége egészen rendkívüli volt mindenkor. Óriási feladataikat becsülettel oldották meg. Egyik jeles közigazgatási irőnk szerint «amicsoda

eszme, érzés, törekvés a magyar nemzet históriájának irányt adott, dz mind a vármegyei élet talajában fogant meg. A vármegyék adták a hadsereget a királynak; a vármegyék szolgáltatták a jogot a jogkeresőknek ; a vármegyék adtak védelmet az üldözötteknek; a vármegyék voitak a törvény őrei, az alkotmány védőbástyái,» mint ahogyan az 1848-as törvényhozás a XVI. t.c.-ben — hervadhatatlan érdemeik elismeréséül— nevezte őket. Eme epithe- ton ornans hatalmas belső értékét csak akkor tudjuk kellőkép’ mérlegelni, ha számbavesszük, hogy mi is hát az az alkotmány ?

Tágabb értelemben az állam áliamjogi intézményeinek ösz- szessége. Szorosabb értelemben az állampolgároknak az állam- hatalom gyakorlásában (törvéay- bozásban, kormányzatban) részt biztosító s őket az államhatalom mindenhatóságával szemben megvédő intézmények összessége. E meghatározások ragyogó fénykévével sugározzák be a magyar alkotmány védőbástyáit: a Tekintetes Vármegyéket, nyilvánvalóvá téve, hogy mit jelent a vármegye nemzeti szempontból?

Ma a vármegyék alkotmányvédő hivatása a felelős kormányEger, szeptember 15.

Tegnap Eger város polgármesteri hivatalában fontos értekezlet volt a leventeoktatás ügyében.

Az értekezleten Trak Géza polgármester, Subik Károly apát, tb. kanonok, érseki irodaigazgató, dr. Horváth Gyula rend- őrtenácsos, Zelenka Aladár vármegyei testnevelési főtanácsos, Rusztek Károly kir. tanfelügyelő, Pillér István testnevelési vezető és a levente-oktatók.

Az esti órákig tartó alapos és beható tanácskozás után elhatázati rendszer mellett nagyban lecsökkent, de minden lehetőségre számítva, nem szűnt meg teljesen. A közelmúlt sötét példái igazolják, hogy nem tudható, mikor lesz szükség az alkotmányvédő önkormányzatokra ? Egy bizonyos, hogy Szent István óta a magyar alkotmány az önkormányzaton épült fel. Angliában nem volt szükség az önkormányzatok alkotmányvédő szerepére, mégis kiépítették őket a nemzeti és állami élet szükségletei folytán a klasszicizmus csúcsáig. Sőt, akik a világtörténelem eseményeit tőrténetfilo- zőfiai szempontból mérlegelik, azok megállapítják, hogy a forradalmak megelőzésére, a békés fejlődés előmozdítására szolgáld eszközök között a legfontosabbak egyike az önkormányzat.

A megreformálni szándékolt vármegyék akkor fognak sorsszerű rendeltetésüknek megfelelni, ha a jövő századok törvényhozása »az országépitő munka műtermei*- nek fogja őket nyilvánítani.

Üdv a vármegyék kongresz- szusán megjelenteknek ! De üdv a távolmaradni kényszerült, rabságban sínylődő «Kedves Barátainknak és Atyánkfiainak» is, kiket vendéglátó városunk — gondolatban és őrzésben — forró szeretettel s a közeli viszontlátás megingathatatlan reményével ölel keblére.

rozták, hogy a városi leventeoktatás mintanevüvé tétele érdekében szaporítani fogják a levente-oktatók szamát úgy, hogy egy-egy oktatóra legfeljebb 50 levente oktatása jusson.

A földműves és iparos-kereskedő levente ifjak oktatását egymástól elkülönített csoportokban végzik. A? oktatást két részre, erkölcsi és testi nevelésre osztják. Feladatukká teszik az oktatóknak, hogy a levente intézményt mennél szélesebb körben megszerettessék, hogy olyan val- láserkölcsi alapon álló és hazafias érzésű ifjúságot neveljenek a magyar jövőnek, akik majdan hazánknak és városunknak biztos támaszai lesznek.

Trak Géza polgármester kilátásba helyezte, hogy a város anyagi erejével is nagyobb mértékben fogja támogatni a jövőben a leventenevelés jő hatásaiban nemzeti és városi szempontból is megbecsülhetetlen munkáját. Bemélhető, hogy a város leventéi a jövő évi gyakorlati oktatás megkezdésekor mindnyájan egyforma vászon nadrággal lesznek ellátva, természetesen díjtalanul, a szülők és munkaadók megterhelése nélkül.

Elhatározta még az értekezlet, hogy a leventeoktatás űj rendjéről és beosztásáról az alábbi hirdetményt teszi közzé:

A levente-oktatás új beosztása Eger városban.

Értesítem Eger ,város leventeköteles ifjait, hogy a vasárnapi levente-oktatás eddigi rendjében a következő változtatások történtek : Az iparos és kereskedő ifjak oktatása külön választatott a földműves levente ifjak oktatásától.

Áz iparos és kereskedő leventeköteles ifjak az egész város területéről a Belvárosi állami elemi iskolában (Halpiactér) gyülekeznek minden vasárnap délelőttjén 10 órakor. Innen oktatóik vezetése alatt V211 órakor istentiszteletre vonulnak.

A földműves leventeköteles ifjak négy csoportban, városrészek szerint az alább megjelölt helyeken gyülekeznek minden vasárnap reggelén 8 órakor. Oktatás délelőtt 10 óráig, melynek befejezése után oktatóik vezetése alatt istentiszteletre vonulnak.

1. -ső csoport: az Eger patak jobb partja, a Káptalan, Ver- bőci és Bethlen utcák által határolt, a Hatvani I—II nsgyedet egészen, a Hatvan III. negyedet kisebb részében magába foglaló városrészben lakó földműves ifjak. Gyülekező hely: Szvoré- nyi úti állami elemi iskola.

2. -ik csoport: az Eger patak balpartja, a Káptalan, Almagyar, Szarvastér és Diófakút utcák által határolt, a Makiári I.—II. negyedet egészen magába fogSzaporítják a leventeoktatók számát. — Külön leventecsoportokba osztják a földműves és az iparos-kereskedő ifjakat. — A város a jövőben nagyobb mértékben támogatja a leventeügyet.