Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-09-15 / 208. szám

Ára 16 fillér, vasárnap 24 fillér. Eger, 1927. szeptember 15. csütörtök. XLIV. évf. 208. sí. Előfizetési di| postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Liceumi nyomda. Telefon: Szerkesztőség II, Kiadóhivatal 176. aceia«ifaiaiiB«Magssa^ r i^mi nwwfln>n,vi rr Veni Sancte. Veni Sancts, hívjuk, segítsé­gül hívjuk a szent Lelket most, amikor ismét megkezdődik a tanév, ujből megnyílnak az is­kolák két és fél hónapra bezárt kapui. Szólítjuk a szent Lelket, akiből való az igazság, annak minden jó és illatos gyümölcse. Aki vezérli a népekes a törté­nelem zeg-zugos ulain és nem hagyja elveszni az évszázadok ködében, zivatarában a szeren­csétleneket, ha a jobb ügyért harcolva lesújtotta őket a ha­misság. Vége a vakációnak, iskolába jönnek a gyerekek. És egy­szerre megváltozik a város képe íb. Friss, eleven színeket, uj tar­talmat kap. Kislányokat és kis­fiúkat vezet az utcán kezüknél fogva az édesanyjuk, a nagyobb fiúval a könyvkereskedésbe tér be az apa, daliás legény, főis­kolai hallgató halad fel kemé­nyen az akadémia lépcsőjén. Mindannyian vidámak, kipihen' lek, erősek, teli életkedvvel, duzzadó, becsületes akarással, hogy tiz hónapon keresztül ta­nulni, lélekben és testben töké­letesedni, jő munkát akarnak végezni. A nyár heve lehűlt és most kezdenek forr3ni e. szivek, a magyar ifjúság készül a hol napra. És éppen virradni kezd. Tria­non fekete éjszakáját megtörte a derengés első, sápadt fénye. Röpült egy aranyhegyü nyil, amely szárnyát érte annak a sötét madárnak, amit a fekete gyülölst, a kapkodó gyávaság kergetett, üldözött fel a magyar nap elé. Az áldott napsugár rá- ömlik az éhes humuszra, a le­térőit földből apró palántát fa­kaszt, amely az idők múlásával hatalmas fává nö. A tisztuló, béklyóiból szabaduló magyar napnak első sugara a zsenge emberpalántákra, a mi iskolába induló ifjainkra esik, akiknek tehetségéből, karakteréből, véré­ből és emelkedettségéből kell ki­nőnie a szebb és édesebb élet lombos, virágos fájának. Ezekből a gyerekekből lesz a magyar jövendő. A holnap mi­nisztere, államférfin, politikusa, diplomatája, tisztviselője, orvosa, tanárja, ügyvédje, papja, gaz­dája, gyárosa, kereskedője, ipa­rosa, munkása, óriási feladatok várnak a mi ifjúságunkra: egy nagy országot kell majd kor- mányozniok, hatalmak, világ­tényezők sorsával együtt a ma­guk érdekeit igszgatuiok, ver­senyre kelni gazdag, müveit, sok évszázadon át háborítatlanul fejlődő államokkal, nézni szinte a végtelenségig érő horizontok felé, élni, megmaradni tudni másik ezer évig, az örökkévaló­ságig roppant keretek között... A mi ifjúságunk nem szokhat szűk határokhoz, nem számolhat korlátolt lehetőségekkel, nem is­merheti meg, hogyan kell taka­rékoskodni a lettekkel, mert szegény és csak a fenekén ven kenyér annak a tarisznyának, amelyből mindennapi száraz ke­nyerét eszi. A magyar gyerekek­nek, akik az idén szeptemberben átlépik az iskola küszöbéi, nem szabad megismerniük annak az emberfölötti erőmüvészetnek tit­kát, a lemondásnak ezt az irtó­zatos mártiriumát, hogyan kell élni a csonka országban. Szárnyaiénak, nagylelkűnek, bátornak és egészségesnek kell Ru&ztek Károly Hevesvárme­gye kir. tanfelügyelője a kö­vetkező jelentést olvasta fel a közigazgatási bizottság ülésén: — A szünidő folyamán elő­készítettem, kisérietkőpen egye­lőre Egerben, a halaspiaci nyolc osztályos elemi népiskolának a megszer­vezését. A folyó tanév elejétől fiúk és leányok részére felállítottam a VII. osztályt, az önként jelent­kező tanulóknak. Feltétlen in­dokolttá tette ezen intézkedést részben a középiskolák alsó osz­tályainak túínépesaége, másfelől pedig a gyakorlati irányű neve­lésnek feltétlen szükséges volta. Az elemi iskolás VII. és VIII. osztályok tantermének az össze­állításánál a vezérlő szempontok elsősorban a nemzeti és gyakorlati szem­pontból szükséges erkölcsi ne­velés kialakítására, illetve az ilyen ismeretek meggyökereztetésére irányultak. Általában a népis­kola célkitűzésének keretét bő­vitettem. Ezért nagy súlyt he­lyeztem az élőszóban és írásban való fogalmazásra, továbbá a i hazafias érzelmet megerősítő és i a honpolgári kötelességek tel- ; jesitéaét biztosító tantárgyak j azélerabb keretekben való okía- 5 lennie az ifjúságnak, mint egy szabad és nagy ország polgár­ságának. Hogy épen, alkalma­san, öntudatosan illeszkedhes­sek bele a táguló keretekbe, hogy ne sodorhassák majd el azos a kívánalmak, földhöz ne vágják őket azok a célok, ame­lyekre a halódás bágyadtságá- ból űj erőre támadó haza elhív­ja polgárait. Mire ez az ifjúság felserdül, a múlt gonosz emléke lesz Tri­anon, az ég kárpitját nem takar­ja majd borulás, a szabad nap minden erejével, minden fényé­vel ragyog le a szerető karjait minden polgára felé kitáró ma­gyar földre, mert akkorra való­ság lesz Szent István országa. tására. Továbbá, fiúknál egyfe­lől a gazdasági, másfelől az ipari és kereskedelmi ismeretek meg­szerzésére, leányoknál pedig a ssabásrajs, a varrás és általában a női hivatás betöltéséhez szük­séges ismeretek elsajátítására. Kétségtelen, hogy ilyenformán a nyolc osztályú népiskola min­den versenyezni akarás nélkül közel fog jutni a polgári is­kolához. Gondom lesz azonban arra, hogy azért a népiskolából ne legyen polgári iskola. Gondom lesz arra ie, hogy nemcsak a VII. ée VIII. osztályok tanterve és anyaga, hanem ezen osztá­lyokban a tanítási módszer se távolodjék el a népiskola céljá­tól. Amennyiben ezen, ezúttal csak kisérletképen Egerben i felállított, osztályok népessége | és tanulmányi eredménye ked- | vező lesz, azon esetben tan- ; kerületem .mindazon községei- i ben meg fogom szervezni, amely községekben annak lehetősége és szükségessége mu­tatkozik. Sajnos, az egri nagyarányú építkezések rajtam kívül álló okból, csak részben és leg­jobb esetben október végével fejeztetnek be. Az egri állami polgári iskolá­nál a kályha és a bútorberen­dezések vannak még hátra. Bélyeg kiállítás Debrecenben. A Debrecenben évek óta ki­váló eredménnyel működő Bá- lyeggyűjtö Egyesülete október hő 23 án nagyszabású bélyeg­kiállítást rendez a Kereskedő Társulatnak Mírkovszky freskói­ról híres gyönyörű dísztermében. A kiállításon leválbélyegeken és postai nyomtatványokon kívül összesen hat kategóriában még reklámbélyegek és Bzükségpén- zek kerülnek bemutatásra. A kiállításnak nagy sikere már is biztosítva van, mert közel félszáz jelentkező nyújtotta be nevezését olyan kiváló anyag­gal, amelyek közül egyes gyűj­temények nemcsak az országban, hanem Eurőpa-szerte is ritkítják párjukat. Szenzáció számba fog menni a debreceni bélyegeknek végletekig specializált gyűjte­ménye, egyes eleddig teljesen ismeretlen magyar ritkaságok, továbbá egy tízezer darabból álló reklám és kiállítási bélyeg- gyűjtemény. A bélyeggyűjtő egyesület ván­dordíján és elismerő díszokleve­lein kívül számos, értékes tiez- teletdíjat adományoztak a fila- téiia lelkes barátai a kiállításra és felajánlások még állandóan történnek. Külön, nemzetközi szempont­ból ie jelentős érdekessége lesz e kiállításnak, hogy a m. kir. pősta főigazgatója a kereske­delmi miniszter engedélyével postahivatalt állít fel a kiállítás területén és tartalmára, amely speciális lebélyegzéssel látja el az ott feladott levélpostai kül­deményeket. A kiállítás fővédnökségát dr. Hadházy Zsigmond Debrecen szab. kir. város és Hajdú vár­megye főispánja, dr. Magoss György polgármester, Rákóczy Mihály postafőigazgatő vállalták el, ezzel is hangsúlyozva annak egyetemleges kulturális érté­két. A kiállítással kapcsolatban mindennemű felvilágosítással készségesen szolgál a kiállítás háznagya ; Békés István, (Deb­recen Hüvelyes-u. 10 szám.) 666« .»«Ki©s* w ««6* «66$ mm $66® .>*s«6 Nyolc osztályos elemi iskola Egerben. Az új iskola nem akar versenytársa lenni a polgári iskolának. — Az egri iskolaépítkezések legjobb esetben október végén fejeződnek be. — Rusztek tanfelügyelő jelentése.

Next

/
Thumbnails
Contents