Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-09-10 / 204. szám

Ára 16 fillér, vasárnap 24 fillér. Eger, 1927. szeptember 10, péntek. XLIV évf. 204. sz. Előfizetési dij postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon: Szerkesztőség II, Kiadóhivatal 176. Béregyeztető forum. Irta: Haller István országyülési képviselő. A nagy bérharcok mindig ki­adós tanulságokkal járnak. Sok­szor azonban nincs, aki ezeket észrevegye és felhasználja. JŐ szedő, éles ész és szív kell ah­hoz, hogy valaki a bérharcok­ban összeütköző érdekek és szenvedélyek káoszából kiválo­gathassa a vezető gondolatokat, a szabályokat és törvényszerű­ségeket, a mélyen rejlő erőket, amelyek a felszín hullámzását okozzák. Mint az alábbi nyilatkozatbői kitűnik, a népjóléti miniszterben megvannak azok a szükséges tulajdonságok ás amidőn a mun­kások és munkaadók közti bér­harc leszerelésén fáradozott, oly meglátások birtokába jutott, melyeknek tanulságai révén a kormány muukatervének kiegé­szítése jótékony irányban vár­ható. Azt mondja a miniszter: »Az a meggyőződés alakult ki ben­nem, hogy feltétlen szükség van független, objektiv és törvény alapján működő egyeztető fó­rumra a munkásság s a mun­kaadók között. A munkásság gazdasági meg­mozdulásai, követelései, saját helyzetének feljavítására irá­nyuló törekvései gemmikőpen sem tekinthetők akár a munkás­ság, akár pedig a munkaadók magánügyének. Ez az ügy az egész nemzet, az egész gazda­sági élet, az egész magyar fo­gyasztás éa termelés ügye. Le­hetetlennek tartom tehát azt a helyzetet, hogy az ilyen mun- käsmegmozduläsok legelső fegy­verként mindjárt a sztrájk esz­közéhez legyenek kénytelenek nyúlni s ezzel a munkásság nemcsak önmagát marcangolja és károsítja anyagilag, hanem a gazdasági életnek is nehezen jővátehető kárt okozzon. A szo­ciálpolitikai törvényalkotások sorozatába tehát az ilyen egyez­tető fórum felállításának javas­latát feltétlenül be kell illesz­teni és a vele kapcsolatos egyéb intézkedésekkel együtt ezt is sürgőeen keresztül kell vinni.« Ez a miniszteri nyilatkozat egy évtizeden kereszíányszooia- lista követelést iktatott be a kormány programmjába. A ke­resztényszocialista felfogás a sztrájkot a gazdasági élet mai szabályozatlan állapotában végső eszköznek minősíti, melynek eredménye kétes, kára jobb és bal felé azonban feltétlenül biz­tos. Szenved a sztrájk által a munkaadó, mert álló tőkéje ka- matozatlanul haver. ^Szenved a munkás, mert a szünetelés idejében vagy tartalékját emészti fel vagy adósságba merül. Szen­ved a nemzetgazdaság, mert egy tartősabb bérmozgalom a termelést s a fogyasztást egy­aránt károsítja; sikeres sztrák esetén megdrágul a termelés és nehezebbé válik a termék el­helyezése, kiváltképpen ha ex- portcikk. Tehát ebből a felfogásból kö­vetkezik, hogy a munkásság gazdasági megmozdulásai, bér- javító törekvései nem tekinthe­tők a munkások és munkaadók magánügyének. Közügy ez, még pedig a legsúlyosabb fajtájából, mely sokkal érdemesebb a kor­mány és a köz figyelmére, mint a politikai csetepaték, melyek néha az egész politikai appará­tust lázba hozzák. A múlt kor­mányzata ezekkel a problémák­kal szemben legfeljebb mint A dr. Glősz Kálmán és dr. Szabó Ödön halálával megüre­sedett városi tiszti főorvosi, il­letve tisztiorvosi állások betöl­tésére, mint ismeretes, hat pályá­zat érkezett. A főorvosi állás betöltésére dr. Czigler Henrik, míg a ^kerületi tisztiorvosi ál­lásra dr. Nagy Barnabás buda­pesti és dr. Szilágyi József, dr. Temesváry István és dr. Türk Szilárd egri orvosok pályáztak. A pályázati kérvények ügye szerdán került érdemi tárgyalás alá a vármegyei egészségügyi bizottság ülésén. A bizottság Dut- kay Pál elnöklete alatt gyűlt egybe. A beérkezett kérvényeket dr. Lukács Gyula vm. másod­főjegyző, ez egészségügyi bi­zottság előadója Dmertette. A Tavasszal tárgyalják a megyei törvényhatóságok újjáalakításá­ról szóló törvényjavaslatot. Budepestről jelentik: Politi­kai körökben nagy árdeklődés- sel tárgyalják, hogy Scitovszky Béla belügyminiszter több főis­pánt kéretett magához, akikel a vidéki törvényhatóságok tárgyá­ban beterjesztendő törvényja­vaslat egyes szakaszait akarja rendőr foglalt állást, az ósdi liberális felfogás szerint a gaz­dasági erők szabad játékába vagy komoly háborújába nem volt szabad beleavatkozni. Az uj, modern szellemnek kell majd úrrá lenni, mely ismeri az össze­függéseket, az állam uj feladatait b hozzá mer nyúlni olyan pro­blémákhoz, amelyek előtt a libe­ralizmus tehetetlenül állott. Lehet, hogy ez a béregyeztető forum sem fog tudni megszün­tetni minden harcot, nem fog megoldani minden a munkás és munkaadói viszonyból folyó jogi és hatalmi kérdést, a szociális problémák egész sorozatát. De őszinte meggyőződésünk, hogy sok-sok áldozattői fogja meg­menteni a közgazdasági életet. Éa ha ez néha nem sikerül is, rá fog mutatni és meg fogja állapítani, hogy melyik oldalon kell keresni azt a felet, akiben nem volt belátás vagy nem volt szív. bizottság, amint értesülünk, a városi tisztifőorvosi állásra dr. Horváth Gézát ajánlotta első helyen. A kerületi tisztiorvosi állás megvitatásával megállapí­tották, hogy az Eger város vo­natkozó szabályrendeletében megkívánt tisztiorvosi képesí­tése a kőt pályázónak, dr. Nagy Barnabásnak és dr. Szilágyi Józsefnek hiányzik és így az egészségügyi bizottság dr. Temes­váry István járási tiszti orvost elmóhelyen, dr. Türk Szilárdot pedig második helyen jelölte a városi orvosi állásra. A bizottságtól a kérvények Heves vármegye főispánjához, dr. Hedry Lórinchez kerülnek, innen pedig minősítés végett a népjóléti minisztériumba. megtárgyalni. Beavatottak úgy tudják. — hogy a vármegyei törvényjavaslat csak a jövő tavasszal kerül a parlament elé, ellentétben azokkal a hírekkel, amelyek őszre helyezték kilá­tásba a törvényjavaslat tárgya­lását. Ilyen körülmények között a vármegyei törvényhatóságok újjáalakítása néhány hőnappal kitolódik, ügy gondolják politi­kai körökben, hogy a javaslat február végén vagy március ele­jén kerül a parlament elé. Ä csonkaország lakosságának több mint felére kiterjed az öreg­ségi és rokkantsági biztosítás. Budapestről írja tudósítónk: Értesülésünk szerint a törvény- javaslat, amely az öregség és rokkantság esetére szóló biztosí­tásra készül, nemcsak az ipari munkások, hanem a tisztviselők nyugdíj és rokkantsági ügyét, továbbá az önálló kisiparosság betegség és rokkantság esetére szőlő biztosítását is magában foglalja. Ilyenképen tehát a la­kosságnak több mint felére ki­terjed ennek a törvénynek gon­doskodása. A biztosító társaságok felett való felügyelet kérdését is sür­gősen rendezni kell. A biztosító intézetek állami felügyeleti szer­veit egyesíteni fogják. — A nép­jóléti minisztérium keretébe be­illesztendő uj nagy intézmény élére Strausz István képviselőt, az állami számvevőszék volt elnökét jelölik. mm waammmmamammmmaam Dr. Erdélyi Béla önkéntes vallomástételre jentkezett a vizsgálóbírónál. Budapest, szeptember 9. Dr. Erdéjyi Béla a fogházból ma délelőtt jelentkezett a vizs­gálóbírónál és azt mondoita, hogy önkéntes vallomást óhajt tenni. A vizsgálóbíró kihallgatta a foglyot, aki azonban Bemmi jelentősebb dolgot nem mondott lorgách Anna halála ügyében. Egyik pozsonyi ügyvéd, aki annak idején szintén Millstatt- ban nyaralt, jelentette a rsndőr- ségnek, hogy Erdélyi Béla a millstatti kávéházban kedvenc nótáit húzatta a cigánnyal, ami­kor felesége haldokolt. Időjárás. Hazánkban az időjárás megtartotta száraz és meleg jel­legét. A hőmérséklet csak a nyu­gati határon lett alacsonyabb, keleten azonban megközelítette a 30 Celzius fokot. Jóslás: Vál­tozékony idő várható kisebb ős lényegtelen hőváltozással. Eger városi tiszti-főorvosi állására dr. Horváth Gézát, a tiszti-orvosi állásra pedig dr. Temesváry Istvánt ajánlotta első helyen a vármegyei egészségügyi bizottság.

Next

/
Thumbnails
Contents