Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-09-08 / 203. szám
iM 'W> -£.* A áAÁ&jr; •& ».3 Jíi ^ lass/. szeptember 8 í nt^ji Erdő Eger város közepén. — Ajánlom e sorokat az Egerben majdan létesítendő város- szépitő egyesületnek. Bolyongva járom & város utcáit, tétován, de a kuliurember szeretetével és rajongásával, azzal a szeretettel és rajongással, amely egy-sgy szebb épület előtt álldogálóra kényazsris s amely élvezetet, örömet, gyönyört nyújt mindannak a látásán, ami haladást, fejlődést « kultúrát jelent. Nem a kritikus kaján ösztöne vezet, nem azzal a szándékkal bolyongok, hogy mindenben hibát keressek, vagy mindenről azonnal ítéletet alkossak magamnak; a gyönyörködés utáni vágy hajszol, keressem mindazt, ami szép, mert örömet és élvezetet nyújt. Az itt élők, akik minden nap látják mindazt, aminek a látására az idegennek csak ritkán nyílik alkalom, nem tudnak úgy örülni és lelkesedni a város fejlődésén, mint a csak ritkán idevetődő idegen. Nekünk magyaroknak különben is meg van az a sajátságosán különös tulajdonságunk, hogy nem Kokra becsüljük azt, ami a mienk; nálunk nincs meg az a rajongás, amivel a francia szereti a magáét s az a gőg, amivel a német lenézi a másét. Pedig épen Egernek megvolna minden oka arra, hogy dicsekedjék értékeivel. A középületek egész sora olyan kulturális vagyont rejt magában, amivel — talán a fővárost nem tekintve — hazánk egyetlen városa nem rendelkezik. A líceum, a káptalani házak, a megyeháza, a minoriták temploma s még annyi sok-sok más köz- és magánépület jogosan állítják meg az idegent s he az élet egyszer már mész- eze vidékre is elsodorta, boldogén latja, hogy itthon is van #ok minden, ami szép és neme«. Da valami .mégis van, ami elszomorítja a szemlélő idegsnt, valami, ami azt súgja, hogy ez utókor nem tudja, vagy nem akarja megérteni szt a szellemet, amely egykoron a legszebb épületek tervezőit és alkotóit ihlette. Igen, hiányzik az összhang a városban! Hiányzik a városfejlesztés terén a polgárság részéről az az együtt műkődé», ami a német városok, sőt újabban a községek »Verschönerung« Verein«-jeiben i« megnyilvánul. Nincs meg a polgárságban az az önfeláldozó és áldozatkész együttműködőé, ami nélkül pedig összhangot a városfejlesztés terén elképzelni sem lehet. Az idegen megáll egy-egy szép épület előtt, gyönyörködik az ÖBSzhatáifben, majd élvezi a harmonikusan egybeolvadó részleteket, de smnd'járt bosszankodni is kénytelen, amikor azt látja, hogy a környezet méltatlan az alkotó nagy szelleméhez s a leg szebb épületek értékét a tudatlanság vagy a nemtörődömség — szándékosan talán nem, — de felületesen csökkenti. Egerben ma még alig lehet városi kertészetről beszélni,mert amint heilem a vízvezeték után a csatornázás fogja feldúlni a város utcáit és esek azután következik az útprogramra, amivel majd karöltve haladhat a fásítás s a közkertek telepítése. De kérdezem az idegen jogos felháborodásával, ki ülteti a legszebb épületek elé a sűrű, lombos, magasba szö- kellő fákat, hogy mindent eltakarjanak? Ki kerítette be a parkokat az ízléstelen gázcsövekkel, ki torlaszolta el az Érsekkerí gyönyörű évszázados alléeját a rikító vörös s a kommunista időkre emlékeztető virágággyal? Azt hallom a lombos fákat azért ültetik, mert azokra a város méhészeinek van szükségük. Ez nem lehet. Ennyi rövidlátást nem szabad feltételezni felelős állásban lévő egyénekről ; nem képzelhető, hogy valaki is fontosabbnak tartson néhány kilő mézet, mint azt, hogy a Lyceum sj a többi művészi alkotás megfelelően érvényesüljön. Eger bárok város, ss hála a város bárok jellege felismerőinek, az újabb épületek is mind ebben a stílusban épülnek a a stílus pedig kötelező törvényszerűséggel előírja, hogy a kertészetnek minden tekintetben alkalmazkodni kell hozzá. A bárok fája a gömbakác, ezt a régiek tudták is s a város még ma is tele van elöregedett és gondozatlan gömbakáccal, miért pótolják tehát a kivesző fákat a váron jellegével merőben ellentétben áliö a művészi szempontból értéktelen lombos fákkal. Szép talán, hogy a dr. Színre- Cfányi Lajos uicai új iskola nemes homlokzatát nem lehet élvezni az alatta lévő erdőtől, vagy ezép lesz, ha a megyeháza kapuja el fog egészen veszni a majd kipusztuló göinbalrécok helyébe ültetendő lombos fák alatt? Eger, szeptember 7. Ma reggel, 6 Óra körül, a Práff- féle malom mellett a patakba zuhant egy szekér és vele együtt ez elébe fogott kőt lő i*. A malom kerekei között a szekér teljesen összezűződott, a lovak pedig igen súlyos sérüléseket szenvedtek. Megmentésükre az egész tűzőrség kivonult, és más- feiőrai kemény munka a az egyik tűzoltó megsebesülése árán sikerült csak az állatokat kiemel- niök a mederből. — Ma hajnalban az egri Ssőllömívelési R. T. kőílovae szekerén Miskolci Barnát, a vállalat kocsisa, két hatalmas hordóval vízért ment a patakhoz. Szekerével, ügyetlenül, a Práff malom kerekei mellé hajtott, odatolatoít a patakmeder meredek széléhez, ahol egy pillanat múlva már zuhant is lefelé Nem tudom kik intézik és kik vezetik a város kertészetét, így nyugodtan írhatok, nem vádolhat meg senki sem azzal, hogy nem tárgyi alapon írok. A város stílusos fásítása és a közkertek nemes elrendezése annyi műértést é« előtanulmányt, annyi ambíciót ős törekvést igényel, hogy annak intézőit lehetőleg mentesíteni kellene más természetű elfoglaltságtól s csupán olyan egyénre kellene bízni, aki nem sajnál időt, fáradtságot és a város érdekében költséget sem, hogy megtekintse a svájci kis városok nemes egyszerűséggel, de rengeteg ízléssel telepített közkertjeit, megfigyelje, hogy mennyire ügyel nemcsak Páris, Berlin, Becs, hanem a legkisebb osztrák falucska is arra, hogy a közkertek s a fásítás meg- feletjen az épületek jellegének s megtanulja azt a gondosságot, amivel pl. Augsburg vigyáz arra, hogy a fásítás el ne takarja a Fugger házak nsgyér- tékü freskóit. Nem lehet és nem szabad a közkertek és a fásítás tekintetében, legalább ia a belvárosban ősi az értékesebb házakkal rendelkező utcákban, más szempontokat érvényesüléare juttatni, mint csupán a stílust s a város jellegének kidomboritása szempontjából annyira fontos összhangot. Bocsáesaask meg nekem az egriek, hogy nem tudtam elmenni anélkül, hogy ezt meg n3 említsem s ha talán nem hisznek nekem, álljanak meg a Káptalan utcán a Líceummal szemben ős képzeljék el, mennyivel nemesebben hatna majd ez a gyönyörű, most restaurálás alatt álló épület, ha ott nem egy értéktelen, legalább is művészi szempontból értéktelen fákból állő erdő nyújtogatná ágait, hanem gondosan telepített és rendben tarított gömbakácsorok egészítenék ki annak nemes barokjáí. a szekér, A lovak ugyanis nem bírták megtartani a nehéz kocsit, tsz a partról lecsúszott éz a négy méteres mélységbe magával rántotta az állatokat. A kocsis aki sserenecséjőre, előzőleg leszólt a szekérről, a tűzoltókhoz rohant segítségért, Innen Ruttkay Béla tiszthelyettes vezetése alatt, tömlőkkel, felszerelve, az egész őrség kivonult és másfél órai fáradságos munka után, derékig vízbsn dolgozva. sikerült i a kimenteniök a malomkerekek alól a súlyosan megsérült lovakat. A szekér ellenben a rajta lévő hordókkal együtt darabokra tőrt. Amint értesülünk, a mentési munkálatok közben, a patakfa- r.ékből kiálló üvegcserepek az egyik tűzoltó lábát összevagdal- tak. A megsérült embert társai ré szesitelték első segélyben. Háború Japán és Kína között ? London, szeptember 7. Tokiói jelentés szerint Mand- suriában (a kiaat birodalom egy része) a japánellanes mozgalom egyre erősödik. Dál-Mandeuriá- ban bezárták a japánok által fenntartóit főiakolákat. A helyzet rövidesen háborúra fordúl, mert a tokiói jegyzékekre semmit sem adnak Mandsuriában. Álarcos banditák kiraboltak egy vonatot Mexicoban. Mexico, szeptember 7. Jaranesco mellett tegnap este álarcos banditák megtámadtak egy vonatot, utasait kirabolták, a szállítmányokat felgyújtották, majd arra kényszeritették a mozdonyvezetőt, hogy vigye vissza őket a legközelebbi állomásra. A monosbéli szerelmi dráma a debreceni kir. Ítélőtábla előtt. A debreceni kir. ítélőtábla Várady-tanécga szerdán délelőtt tartotta meg a tárgyalást abban a borzalmas gyilkossági ügyben, amely ez év februárjában történt a borsodmegyei Monosbál községben; a község csinos juhászbojtárja, Orosz István ugyanis — mint azt annak idején az Egri Népújság részletesen megírta, — baltájával agyonverte Herskovics Sserénát, egy mo- nosbéli fuvaros leányát. A miskolci kir. törvényszék gyilkosság bűntette miatt 15 évi fegyházra Ítélte a gyilkos juhászbojtárt. Az ügy feíebbe- zés folytán a debreceni kir, ítélőtábla elő került. Megbántam már, hogy megöltem, — mondotta a legény, — nem akartam halálát, de megtörtént, itt már nem segít semmi! — A tábla tanácsa egy órás tanácskozás után megváltoztatta a törvényszék Ítéletét és Orosz Istvánt nem gyilkosságban, hanem szándékom emberölésben mondotta ki bűnösnek és ezért 12 évi fegyházra ítélte. Az Ítélet ellen az ügyész és n védő eemmiaégi panaszt jelentett be. Különös vendég a konflison Szerdán reggel az egyik egri bérkocsis üresen jött be az állomásról. Amint a színház elé ért, hátranézett és nagy meglepetésére egy 20—22 év körüli, jól öltözött fiatalembert látott a kocsin, akiről nem tudta, hogy mikor és hogyan szállt fel. A fiá- keros kérdezni kezdte, de utssa nem felelt, hanem leugrott a konflisról és futásnak eredt a Szvorőnyi-út felé, a járókelők élénk derültsége közben. A károsult bérkocsis nem is próbálta elfogni az ingyen kocsikáző fiatalembert. Egy idegen, aki talán csak késön fogja megtudni, hogy volt-e szerény sorainak eredménye. WWW«»mm* «X*®» A Práff-malom kerekei közé zuhant és ízzé-porrá törött egy szekér. Az egész tüzörség kivonult a lovak megmentésére. A mentési munkálatok közben egy tűzoltó is megsebesült.
