Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-09-07 / 202. szám
Ára 16 fillér, vasárnap 24 fillér. Eger, 1927.^ szeptember 7. szerda. XLIV évf. 202. sss. Egri Tlépujjág Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengi» 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon: Szerkesztőség II, Kiadóhivatal 176. Gazdasági problémák. Irta: Dr. Görgey István országgyűlési képviselő. A magángazdaságok problémája ma bét kérdés körűi mozog, az egyik a sokat hangoztatott többtermelés, a másik az értékesítés problémája. A tőbbtermelés éi az értékesítés problémáinak fejtegetésénél, sokszor ellentéteket igyekeznek konstruálni a mezőgazdasági ée ipari érdekek között. Ilyen ellentétek nem lehetnek, vagy ha vannak is>, ezek csak látszólagosak. A tőkehiány, a drágább termelés, az értékesítés nehézségei és főleg az exportpiac megszerzése és megtartása, egyaránt érintik úgy a mezőgazdaeágot, mint az ipart és kereskedelmet. A mi exportunk legjelentékenyebb hányadát a mezőgazda- sági cikkek alkotják. Nekünk tehát minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy a mezőgazdasági termények exportlehetőségét biztosítsuk. Mi vagy túlzott pesszimizmussal, vagy túlzott optimizmussal ítéljük meg az egyes kérdéseket és a közvéleményben, a ezaná- lási isunka sikere után, indokolatlan optimizmus kapott lábra. Tapasztalhatjuk ezt a mezőgazdaságokban gyakran látható, okszerűtlen költekezésnél is. Ez az okszerűtlen költekezés nagyon hozzájárult ahhoz, hogy külkereskedelmi mérlegünk, az utóbbi időben, olyan aggasztó képet vett. P«dig, ma, talán nem is lehet fontosabb problémánk a jövő szempontjából, mint az, hogy miképen tudjuk külkereskedelmi é«s pénzügyi mérlegünk egyensúlyát mielőbb helyreállítani. Ha külkereskedelmi mérlegünk is, fizetési mérlegünk is passzív, ez teljes elszegényedésünkre vezet. Meg kell találnunk a módokat, hogy ez a helyzet tovább ne tartson, mert különben az egész eddig elért eredményt kockáztatjuk é« minden vonalon gazdasági krízis jelentkezik. Külföldi, export-piaiakra való törekvésünk első lépése a jő kereskedelmi szerződések kötése. További segíted lehetőségek azután : megfelelő vasúti tarifa- politika, amelyet teljesen exportérdekeink szolgálatába kell álíitani. Nem új gondolat már a mezőgazdasági terményeinknek szövetkezeti alapon való értékesítése. Az értékesítés nagy kérdései között, most igen divatos a kartellek kérdése. A kartellek problémája egyike a legkényesebb kérdéseknek. Megoldásához csak nagyon óvatosan szabad nyúlnunk. Tény, hogy a teljesen megukra hagyott kartellek, mikor tulnagy hatalomra tesznek szert, a fogyasztók rovására igyekeznek kihasználni monopő- lisztikus helyzetüket. Sokszor azonban a kartellek létesítését a szükség követeli. Ha egy kartell nem arra a célra alakul, hogy a belföldi fo- gyasztőpiacot korlátlanul kihasználja, hanem csak védekezni akar a külföldi államokban lévő hasonló szervezetekkel szemben — minthogy erős szervezettel szemben csak hasonló erővel ée összeköttetésekkel birő szervezet tudja felvenni a harcot a nemzetközi piacokon — akkor a kartell szükséges. Mert ha a nemzetközi piacokon meg akarjuk tartani pozíciónkat, csakis ilyenforma szervezkedés utján tudjuk a nemzetközi versennyel szemben megállni helyünket. Vagy pedig, ha idebenn — hiszen a külföldi kartellek más államok piacait is igyekeznek elhódítani — jelentkezik a külföldi kartell egészségtelen versenye, akkor, ugyancsak, össze kell állaniok a belföldi termelő érdekeltségeknek, hogy védekezzenek a külföldi veszedelmes áramlatokkal szemben! A kultuszminiszter százhúszezer pengőt utalványozott az egri minorita templom helyreállítására. Eger, szeptember 6. Gróf Klebelsberg Kunó vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter ez általa felvett holland kölcsönből as egri minorita templom helyreállítására 120.000 pengőt utalványozót:. Ugyancsak a Szeged-Felsővárosi minorita templom javításához 20 ezer pengővel járult hozzá. Régi vágya teljesült ezzel Egernek. Középsurőpa legszebb barokk temploma menekül meg a pusztulástól, amelynek kezdetét fájó szívvel, tehetetlenül kellett már nézniök az egrieknek. Nemcsak a minorita rendnek, nemcsak a műértőknek, hanem vslamennyi egri polgárnak örömhírt jelent szép templomunk helyreállítása. m msmiw&ii *&&&> uraoo «ms® Az Északmagyarországi Idegenforgalmi Szövetség idegenforgalmi hivatalt dilit fel Egerben. Miskolcról jelentik: Az Észak- magyarországi Idegenforgalmi Szövetség elnöki tanácsa Hodo- bay Sándor dr. polgármester elnöklete alatt tanácsúiéit tartott, amely a közgyűlés előkészítősével, valamint a Szövetség rövid fennállása j;alatt az idegenforgalom érdekében kifejtett működésének eredményeivel foglalkozott. Napirend előtt Neumann Adolf kamarai elnök, a Szövetség társelnöke felhívta az lelnöklö polgármester figyelmét a Kamara által már régebben propagált iparcsarnoknak a megépítésére, mint amely a legfontosabb tényezője volna az állandó idegenforgalom megteremtésének. Hodobay polgármsster kifej| tette, hogy szükségesnek tartja a tervbevett iparcsarnok megépítését ti annak felépítéséhez szükséges anyagi eszközök előteremtése érdekében a város a Kamarával közös akciót fog indítani, illetve állami támogatás céljából a kormánynál is eljárni. Foglalkozott az ülés a Szövetség zárszámadásával, a jövő évi költségvetéssel, valamint a közgyűlés előkészítésével. A közgyűlést ®gy nagyszabású idegenforgalmi eseménnyel kapcsolatban fogják megtartani. Ezután foglalkozott az elnöki tanács Wittich Andor ügyvezető aielnők előadásában a Szövetség jövő évi munkaprogramjával, mely főleg az idegen utas- ellátás, élelmezés kérdését, valamint a szállók, turista menházak, olcsó elszállásolás, idegenforgalmi iparok felkarolása, propaganda, stb. érdekében kifejtendő munkát öleli fel, miáltal az idegenek miskolci tartózkodása nemcsak kényelmes, hanem kellemes és emlékezetes is lesz. Az elnöki tanács örömmel vette tudomásul a polgármester bejelentését, hogy a Szövetség munkájának a megkönnyítésére a város felállította az Idegen- forgalmi Hivatalt, mely a Szövetséggel máris igen jelentős eredményeket tud felmutatni. Az elnöki tanács elhatározta, hogy oda fog hatni, toogy hasonló Idegenforgalmi Hivatalokat az idegenforgalom szempontjából fontosabb helyeken: Gyöngyösön, Egerben, Sátoraljaújhelyen is felállítsa a miskolci példájára. Egy balti kisantant megteremtése. Litvániából jelentik: Lettország éí Litvánia kormányai egy bald kisantant létrehozásán fáradoznak, amelyet a német diplomácia is hathatósan igyekszik előmozdítani. Az új kisantant megteremtésének szükséges voltát azzal magyarázzák, hogy ez összesen 5 és egynegyed millió lakosságot számláló három baiti állam nem biztosíthatja függetlenségét még Finnországgal sem Oroszország ellen, hogyha azok nem támaszkodnak Németországra. Németország tehát Litvániát saját befolyása alá akarja hajtani és egyúttal Lett- és Észtországokból orosz tartományokat létesíteni. — Ez volna Németország alsó lépése a háborúban szenvedett veszteségek pótlására. A lett mezőgazdaság fejlődése. Alig van meg egy ország, amelynek mezőgazdasága az utóbbi évekban olyan fejlődést tudna felmutatni, mint Lettország. A fejlődést legjobban visz- gzatükrözteti az ország műtrágyafogyasztása, amely az utóbbi 5 év alatt megtízszereződött. A műtrágyafelhasználás volt 1922- ben: 119,000, 1923-ban 348,900, 1924-ben 503,270,1925-ben 919 580 és 1926-ban 1,190,220 métermá- zsa.
