Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-09-06 / 201. szám
Előfizetési dij postai szállítással: egg hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon: Szerkesztőség II, Kiadóhivatal 176. Eger város képviselőtestületének közgyűlése egy évre, provizórikusán, elfogadta a vízvezeték szabályrendelettervezetét. 1928. május l-ig keli megépíttetniük az első körzet háztulajdonosainak a házi csatlakozásokat. 1927. október 1-töl kell fizetni a vízdíjat. Eger város képviselőtestülete szombaton délután 4 órakor Trak Géza polgármester elnöklete alatt közgyűlést tartott, amelynek tárgya a város gépüzemeinek szabályresdeleUerve- zete volt. A közgyűlés'iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg a közönség részéről is. A karzatot színüitig megtöltötte a hallgatóság. Á képviselőtestület tagjai elég nagy számban jelentek meg, de azért Eokan hiányoztak. Trak Géza polgármester megnyitó beszédében meleg hangon emlékezett meg Csekó Gábor gyémántmieés nagyprépostról, akinek a városhoz intézett láváiét felolvasta Nemecsek Aurél aljegyző mint h. főjegyző. A közgyűlés jegyzőkönyvbe vétette Csekó Gábor adományát és üdvözletét küldte a nagyprépostnak. Ezután áttértek a szabályrendelet tervezetének tárgyalására. Dr. Kálnoky István városi tanácsos előadó ismertette a tervezetet. Elmondotta többek között, hogy a Speyer-kölcsön súlyos, de ha a város a vízműveket nem a múlt évben építteti fel, hanem most fogna hozzá, harminc százalékkal drágább volna a vízvezeték létesítése. Eger város vizművéssek felépítése egymillió százötvenötezer pengőbe került. A vízmű évi fenntartási költscíge pedig 200 ezer pengő. Ezt a 200 ezer pengő terhet kellett igazságosan elosztani a háztulajdonosok között. Mint elvet jelenti ki, hogy nem kényszeríthetaek a vízmű ísrheihez való hozzájárulásra olyanokat, akik a legutolsó köz- kúttól több mint kétszázméterre laknak a külváros szélein. Ezután részletesen ismertette azokat az engedményeket, amelyeket az eredeti tervezet magas vízdíjaiből eszközöltek amelyeket az Egri Népújság már ismertetett. A kocsiszín után nem kell fizetni vízdíjat, a pincehelyiség után pedig csak akkor, ha vízvezetéki csap vagy kifolyó cső van benne felszerelve. A házi csatlakozásokat 1928 május l-ig tartoznak elkészíttetni a háztulajdonosok. Az előadó megjegyezte még, hogy a város vezetősége tudatában van annak, hogy ezek a vízdíjak magasak, de nem is lehetnek olyan olcsók, mint azoknál a vízvezetékeknél, amelyeket még a boldog békevilágban építettek. Felemlítene azt is, hogy Gyöngyös, Szekssárd és több vidék i váró« vízdíj sí magasabbak az egrinél. Dr. Barsy István ásóit elfőnek a javaslathoz : Tartsuk rasg azt a nyugodt bírálati hangot, amelyet az ügy fontossága megkövetel. Nagy elismeréssel vagyok az előadó munkája iránt, de / ezt a szabályrendeletet én igy el nem fogadhatom és ennek a szabályrendeletnek következményeiért sem az erkölcsi, sem az anyagi felelősséget nem vállalhatom. A szabályrendeletben hangoztatott elv nem szocializmus, hanem álazccializams, Én igazságosnak azt tartom, hogy ki mennyi vizet fogyaszt, any- nyit fizessen. Ha azonban már nyakig vagyunk ebben a vízözönben, hajlandó vagyok egy évre provizórikusán megszavazni a szabályrendeletet, ügy azonban, hogy ahol vízvezetéki cső van, az a városrész egy övezet legyen és egyforma vizdijakat fizessen. Konkrét indítványt is teszek: Méltőzíassék ezt s szabályren- deieííervezeíet egy évre provizórikusán elfogadni, de addig Bis testek csak kél körzetet msg| állapítani. Mindazok nevében | szólok, akik katasztrófától félnek. Dutkay Pál: A város vett fel egy kölcsönt a vízmű megépítésére. A város vette fel, nem az első és nem a második körzet. A váró* felelős érte. Ez a szabályrendelet egy kalap alá vonja a vízmű, a villany és a jéggyár üzemét és azoknak ösz- szes tisztviselőit idesorozza. Abból a tíz millió korona kamatból, amelyet naponta fizetünk a Spsyer-kölcsön után, negyven százalék esik az üzemi költségekre. Ezeknek az üzemeknek tisztviselői a tervezet egyik paragrafusa szerint a város nyugdíjalapjának részesei lesznek. Felhívom a bizottsági tagok figyelmét, vigyázzanak fiaikra es unokáikra, mert a város nyug- díjterhe eddig is 1100 millió korona. — Én a lakóhelyiségeket nam tudom elfogadni vizdÉj-alapnák. Ezen az alapon igen sokan kénytelenek lesznek megválni házaiktól. Mert kétszáz ház nem képes elviselni a vízvezeték összes terheit. És majd jönnek, akik megveszik az egri házakat, de ezek majd kedvezőbb szabályrendeletet alkotnak maguknak. Igazságos csak a vízfogyasztás után való fizetés volna. Senkit nem akar kivonni a vizdij kötelezettség alól, sem hivatalnokot, sem intézményt. Dr. Mészáros Béla : Igazat ad Vida Ferencnek, aki azt mondotta, hogy a «legokosabb ember Egerben dr. Kálnoky István.« Kijelenti, hogy maga alatt vágja a fát. amikor dr. Barsy Istvánnal szembehelyezkedik, mert nagy a teher, da ezt el kell viselni. Éppen azért elfogadja a javaslatot. Vida Ferenc: Nem vagyok olyan túlságosan embere dr. Kálnoky Istvánnak, mint gondolják. Magam mondtam neki: Ha ebbe nem törik bale a nyaka, akkor semmibe ! A mostani helyzetben el kell fogadni a szabályrendeletet. A vízmérő aknára vonatkozóan megengedhetetlennek tartja, hogy azt; amit 72 pengőből ki tud állítani a vállalkozó, 182 pengőbe számítsák a háztulajdonosnak. Ringelhann Béla: Ha ön azt 72 pengőből kiállítja, akkor a saját zsebemből fizetem ki az aknákat! Vida: Kijelenti, hogy jobb anyagból 64 pengőből állítja ki a vízmérő aknát. Kornstein Soma: A legnagyobb teher, hogy három körzetbe vagyunk osztva. Láng Nándor: Teljes mértékben dr. Barsy István álláspontján vagyok. Ha Mészáros Bála dr* helyzetében volnék, 50 pengőt is fizeinék egy szoba után. Dr. Barsy és Duikoy Pál Öméltósága j felszólalásához csatlakozom. Egy évre fogadom eí a szabályrendeletet. Dr. Heller József: Okosabb, szabályszerűbb, higgadtabb és önzetlenebb felszólalást nem tett eenkl, mint Mészáros doktor úr. Nem találunk jobb megoldást, mint ez előadó úr által ismertetett szabályrendeíettervezetet. Dr. Kálnoky Viktor: Ha látszólag igazságosabb is a fogyasztás alapján való kivetés, egyelőre mégis a helyiségek szerinti kivetést kell elfogadnunk mint olyat, amely biztosítja a vízmű bevételeit és fenntartását. — Én azt hiszem, hogy mind egyek vagyunk abban, hogy Eger város értelmisége belátja annak az olasz közmondásnak igazságát, amely szerint »ahová nem megy be a napsugár és a víz, abba a házba gyakran be- láíogat az orvos.« Maluszka Mihály: A haladó éleinek elengedhetetlen követelménye, hogy egy városnak vízvezetéke legyen. Itt az épület már kész, csak tető kell rá. De ne rakjunk fel olyan tetőt, amely alatt az épillat összeroskad és reánk szakad. Igazságosan kell elosztani a vízvezeték terhet. A jó emberemnek szívesen fizetek bort vagy pohár sört, de vizet, azt nem fizetek. [Derültség.)
