Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-09-04 / 200. szám
2 EGRI NBPÖJtfAC* Súlyosan össze égett egy hároméveskisfiú. A gondatlan anya ellen a csendörség eljárást inditott. Eger, szeptember 3. Borzalmán égési sebekkel szállították Szentdomonkosról az irgalmatok egrik kórházába Danó József 3 éves kiifiút. Az életerős, egészséges gyermek kevés híjjá, hogy a falusi anyák helytelen, meggondolatlan szokásának áldozata nem lett. Danó Jánosné »csak egy mi- nutára* szaladt át a szomszédba és addig a hároméves Jóskát a konyhába zárta. A csöpp gyermek egy darabig sirdogált bánatában, majd kinyitotta a tűzhely ajtaját és az édesanyja kendőjét tömte a parázsra. Az hamar lángra kapott és a gyermek hogy hibáját jóvátegye, ijedtén rántotta vissza a tűzből. A kendőről a lángok átcsaptak a gyermek ruhájára ős mire Danóné hazatért, fia eszméletlenül, elszenesedett ruhában, égési sebekkel boritva hevert a földön. Sikertelen élesztgetési kísérletek után azonnal kocsira tették a szerencsétlen Danó Jóskát és Egerbe hozták. Az orvosok véleménye szerint a gyermek életben fog maradni, de a borzalmas égési sebeknek gyógyulása igen hosszú ideig fog tartani. Amint értesülünk, Danőnő ellen a csendőrség eljárást indít a gondatlanságért. eKBBHeeaBSöeeBBKSBBSSBSBH» Amikor a betörő Charlestont jár. Leleményes módszert eszelt ki egy székesfehérvári villanyszerelő az üzlatbetörések megelőzésére. A villanyszerelő üzletébe nemrégiben betörők próbáltak behatolni s ezen okulva a kereskedő azóta az esti zárás után az üzlet ajtajának kilincsébe bekapcsolta a villanyos áramot. A múlt napokban a betörés megismétlődött, ami a betörőben bizonyára nem a legkellemesebb emlékeket hagyta hátra. A betörő, amint az üzletba hatolt, megfogta a kilincset, — de elengedni nem tudta egyhamar. Mint a körülötte levő nyomok és rendetlenség igazolja, a betörő kezével a kilincsen szaporán járta a charlestont a villanyáram zenéjére, mely alaposan megrázhatta. Azonban a betörd is tisztában lehetett a fizika törvényeivel, mert a lába alá valami szigetelőt kerített a igy megszabadulva az áram hatásától, végül mégis nekiláthatott az üzlet kifosztásának. A furfangos védőmódszer dacára sikerült 200 pengő értékű rádió- felszerelést magával vinni a tettesnek. Katolikus nap Hevesen. Szeptember hő 18.-án, vasárnap a kát. Népszövetség Hevesen katolikus napot rendez. A programm végleges öszzeállitásán serényen dolgozik a Buczkó János, hevesi eeperesplebános, elnöklete alatt működö rendezöbizotteág. A nagy fontosságú esemény jelentőségét dr. Csepela Lajos tb. kanonok, külső munkatársunk, lapunk mai számában fejtegeti. A gyémántmisés Osekó Gábor nagyprépost ezer pengőt adományozott a városi menház szegényeinek. Eger város tanácsa az alábbi levelet intézte Csekó Gábor prelátus, kanonok, nagyprépost, felsőházi tagnak, gyémántmiséje alkalmából: Méltőságos és Főtisztelendő Nagyprépost Űr! Gyémántmiséje alkalmából megkülönböztető tisztelettel, őszinte melegséggel és nagyrabecsüléssel köszönti Méltóságodat Eger város tanácsa. Hat évtized áldozatos, lankadatlan, eredménydús munkásságának messze fénylő koronája e lélekemelő csöndes ünnep, mely nemcsak Méltóságodnak volt ünnepe, hanem az egész város keresztény társadalmának is s mely megható csöndjében és szerénységében olyan volt, mint Méltóságod egész élete. Eger város hálás népe éB a Városi Tanács megilletódve, csöndben, de a szív és lélek egész melegségével ünnepli a gyémántmiié* Főpapot, aki városának pőldaadő, jótevő, minden jóra és nemesre törekvésében elöljáró polgára volt és marad nemes szíve utolsó dobbanásáig. Adja a Mindenható, hogy ez a nemes szív még sokáig dobogjon,nemes hevületében még hosszú időn keresztül lehessen minden jónak és szépnek igaz támasza ! Fogadja Méltóságod tiszteletünk és nagyrabecsülésünk Őszinte nyilvánítását. Kelt Eger város tanácsának 1927. augusztus 30.-án tartott ülésében. Készséges híve : Trak Géza, polgármester. A nagyprépost a városi tanács üdvözlő soraira a következőket válaszolta: Nagyságos Polgármester Űr! Tekintetes Városi Tanács! Meghatott lélekkel olvastam m. t. Városi Tanácsnak áldozó papságom 60.-ik évfordulója alkalmából hozzám intézett meleghangú üdvözlő sorait, melyekkel engem jubileumomra megtisztelni és Eger város jóléte iránt való állandó érdeklődésem méltányolni szives volt. Mindig azt tartottam, hogy az élet kötelességekből áll, s aki a közérdekkel kapcsolatos előnyöket élvezi, annak az ebből származó kötelességeket is tehetsége szerint teljesítenie kell. A jövőben is, amig a jó Isten életben tart, ezt az elvet fogom szem előtt tartani és szerencsésnek fogom magamat érezni, ha szeretett Városunk úgy erkölcsi, mint anyagi érdekeit legjobb szándékaim szerint előmozdítani módomban leend. Ez alkalommal a városi menházban elhelyezett szegények ruházati igényének pótlására a mellékelt utalványon 1000 — azaz: egyezer pengőt szeretettel felajánlva, a t. Városi Tanácsnak és Eger város m. t. közönségének hálás köszöneteraet újólag tolmácsolva, kiváló tisztelettel maradok — a Tekintetes Tanácsnak Eger, 1927. szeptember 2.-án lekötelezett polgártársa Csekó Gábor praelátus, nagyprépost. Mit hazudoznák össze a katholikusokről? Soha és sehol oly i>ok ostoba | és otromba hazugságot szélnek . nem bocsátanak, mint a történe- . lemben a katolicizmusról. Különösen az u. n. középkor a kedvenc témája a rágalmazó alakoknak s ezen a kor intézményei közt is az inkvizíció az, amelyet szörnyüködve emlegetnek. Ez az intézmény Spanyol- országban állott fenn az állam- ellenes forradalmár egyének ki- nyomozására és megbüntetésére. Kiváló tudósok százszor kimutatták már, hogy az erről terjesztett hírek és mende-mondák legnagyobb részben szamárságok, azok azonban, akik a katholi- cizmus ellen fenekednek, ezeket a cáfolatokat épúgy nemveezik figyelembe, mint ahogy például arra sem adnak semmit, hogy már régen kimutatták, miszerint az a »sötét* középkor nagyon sok tekintetben felette állott mostani »felvilágosodott* korunknak. Legutóbb az inkvizícióról terjesztett hazugságot Angolország büszkesége Chesterton, cáfolta meg. A világhírű angol író G. K. Chesterton, aki néhány éve tőrt át a katholikus hitre, nemrég tanulmányutat végzett Spanyol- országban s benyomásairól most számol be egy londoni felolvasás keretéban. Felemlítette, hogy egy egy bizonyos irány a sajtóban i irodalomban nem győz Spanyolországra tücsköt-boga- rat hányni s főleg zsidó újságírók tartják kötelességüknek bosszút állam a katholikus Spanyolországon azért, mert a 16-ik század vége felé a zsidókat kiutasította. Leginkább azonban a »spanyol inkvizíció« mumúsát nem győzik a falra festeni azok, akik a történelmet ciak irány- zatos ferdítések alapján ismerik. Tudni kell, fejti ki Chesterton, hogy a római világbirodalom felbomlása után Európa számos országát hosszú időn át rémületben tartották a beözönlő barbár hordák. De egy ország sem szenvedett annyit, mint Spanyol- ország, amelynek jő részét sza- racénok s mórok tartották megszállva, akik a keresztény spanyolokat minden elképzelhető módon sanyargatták. Mikor aztán a mórokat visszaszorították, a nép b a fejedelmek állandóan reszketősben éltek a mohamedánok esetleges visszatérése miatt. Ezért ügyeltek roppantul a titkos kémekkel s a mórokat visszaváró zsidókkal szemben. Hogy a zsidók csakugyan ösz- szejátszottak-e a mórokkal s mily mértékben, külön történelmi kérdés; de mindenesetre ebben a gyanúban álltak s igy az állam bizalmatlansága velük szemben feltétlenül érthető volt. Ezért állította fel, nem az egyház, hanem az állam a vizs- gálőbirőságokat, aminek spanyolul inkvizíció a neve. Érdekes, hogy maga a pápa több Ízben emelt szót az inkvizíció« bíróság túlságos szigora ellen. Az inkvizíció egyébként egész fennállása alatt távolról sem ejtett annyihalálos Ítéletet, mintamenynyit például csak angol Erzsébet a katolikusok ellen hozott, még kevésbé mérhető össze például a jelenlegi orosz szovjet kegyetlenkedéseivel. Különös, hogy akik ezeket az eseteket nem győzik mentegetni, viszont a spanyol inkvizíciót, amely ezekhez képest szelíd enyelgós volt csupán, nem tudják békén hagyni. Sötét tervek egy egri vendéglővel. (Panaszos levél.) Tekintetes Szerkesztő Űr! A közügy és közerkclciiség szolgálatától vezérelve kérem, hogy alábbi soraimnak b. lapjában helyet adni szíveskedjél!. Röviden a tárgyra térve — úgy értesültem, hogy a Várállomás melletti Kacsa vendéglő (nevezzük nevén a gyereket) bordély ház céljaira megvételeit a a sok utánjárás eredményeként — állítólag — most már a rendőrhatósági hozzájárulásnak sem áll misem az útjában ! így állanak a dolgok. Én azonban mégsem hiszem Szerkesztő Űr, hogy ennek a háznak a kapui itt e helyen megnyíljanak ! Nem pedig l.-ször azért, mert biztos tudomásom szerint ebben a kérdésben ennek a városrésznek a lakói a városi tanácstól kedvező döntést provokáltak már akkor, amikor egy esztendővel ezelőtt ugyanezen helyiségnek fenti célra leendő megvétele iránt hasonló tárgyalások voltak folyamatban. Nem hiszem 2. Bzor azért, mert nem tudom feltételezni az egri államrendörség jelenlegi vezetőjéről, hogy Eger egyik forgalmas helyén ilyen erkölcsmétely felállításához hozzájáruljon. Nem hiszem 3.-szor pedig azért, mert nem tudom, hogy hogy tudnák az illetékesek összeegyeztetni az egri vár restaurálását, a Varga-féle városi szabályozási terv szerint a várbástyán végighúzódó sétányt és Gárdonyi házának illő keretbe állítását mindezek tövében meghúzódó ilyen piszokkal ? Vagy talán, ha mindez melléken, Eger már annyira elől (?) van az erkölcsök terén, hogy a putnoki vonalon lebonyolulő meglehetősen nagy idegenforga1927. szeptember 4
