Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-09-02 / 198. szám
Ára 16 fillér, vasárnap 24 fillér. Egri Eger, 1927. szeptember 2. péntek. XLIV évf. 198. sz. Tlépujjág Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. Szerkesztőség: Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon: Szerkesztőség II, Kiadóhivatal 176. A párisi békebeszéd. A nemzetek parlamentjeinek tagjaiból alakult Unió Párieban a felszínen lávö világpolitikai kérdéseket vitatja meg. Harminc esztendős múlt áll az interparlamentáris Unió mögött s bár azóta fegyverek és hatalmi eltolódások, katonai és diplomáciai tények alapjaiban forgatták fel Európa ábrázatát, bizalommal néznek a népek törvényhozói ilyen emelkedett szellemű fórumnak munkássága elé. Mert jól lehet csak szónoklatok hang- zanak el, amelyeket ritkán követnek a szónoklatokban felmerült kívánságnak megfelelő kor- mányelhatározáaok és nemzetek közötti megállapodások, mégis széles nyilvánosságot nyernek az ideák óa megtermékenyítő erejük lesz a szemben állók, barátságosak és semlegesek kiegyenlített ßzempontjainak. Poincaré, akitől oly változatos kijelentéseket hallottunk nemzete érdekei szerint a magaB politika klaviatúráján, most illő módon az alkalomhoz, nagy békebeszéddel nyitotta meg az interparlamentáris Unió világkongresszusát. »Egy nép sem élhet meg a másik nélkül s a világ kezd felszabadulni a lidércnyomástól, amely megfekűdte é# a népek között megindul a megértés és engesztelődéi! szilárduiási folyamata.« Ezek a szavak, amily nagyszerűek, csak akkor lehetnek értékesek, ha tartalmuk őszinte óhajokat fed s ha hallván bármely állam a maga berendezkedésében követi is a nemzetek harmóniájának kiépítését s az igazság alapépítményére fogj a haladásának arhitekturáját emelni. Mi magyarok meleg szívvel bár, de tanulságoktól terhes aggodalommal fogadunk minden békevágyat, mert eddig csak kételkednünk indokolt ezeknek az óhajoknak utógondolatnélkülisá- gében. A mai helyzet erősen rácáfol egy igazi megértés és harmónia kilátására. Lukács György volt miniszter, Magyarország egyik kiküldötte helyesen mutatott rá, hogy van egy mód, amely ösz- szehozhat mindnyájunkat, volt l ellenfeleket egymással és ez a Nemzetek Szövetsége egyesség- okmányában foglalt kölcsönös kötelességek megtartása. Ebben az egyezségokmányban van egy szakasz, a 19.-ik, amely lehetővé teszi, hogy a békeszerződéseket a módosítások szempontjából revízió alá vegyék. A maEger, szeptember 1. Szerdán délután 4 órakor a városház nagytermében a város minden részéből százötven háztulajdonos gyűlt össze a vízvezeték teherelosztásának megbeszélésére. Trak Géza polgármester megnyitó szavaiban elmondotta, hogy a váróé vezetősége minden lehetőt megtesz a terhek csökkentésére és máris sikerült annyit elérni, hogy a vízvezeték nyers kiadásainak évi ősz- szegét kétszázezer pengőre mérsékeljék le, ami körülbelül 20 százalékos csökkenést jelent. Dr. Kálnoky István városi tanácsos, a vízvezetéki ügyek előadója, ismertette ezután nagy felkészültségre valló beszédben a szabályrendelet-tervezetet. Előadása alatt nem egyszer a humor is megnyilatkozott a hallgatóság körében. Mikor például a vízdíjakra tért rá beszédében ezekkel a szavakkal: — »Bátor leszek felolvasni a tervezett vízdíjakat . . .« egy hang megjegyezte: — Az bizony bátorság is! Mikor pedig a csapokra vonatkozó szabályokról beszélt az előadó, dr. Görög kiáltott fel: — Ez a sok csap, beh csap bennünket! Azt is mondotta dr. Kálnoky tanácsos, bogy a szökőkút után mennyi vízdíjat kell fizetni. Itt pedig Szongott bíró jegyezte meg: — Nem kell ide szökőkút! Legfeljebb mi szökünk el . . . A szabályrendelet tervezetének ismertetése után az előadó beszélt a többi megoldási módozatokról is. Hangoztatta, hogy gyár álláspont ennél a pontnál fogva kapcsolódik a Nemzetek Szövetségének munkásságába, más államoknak más szakaszokban lefektetett érdekei szerint, de egy szempontnak feltétlen úrrá kell lennie minden elv fölött és pedig a nemzetközi szerződések, a döntőbírósági aláveközüzemi pótlékok alakjában nem lehet a terheket kivetni. Tiszlán a fogyasztás alapján sem lehet szerinte a vízdíjakat kivetni, mert ez esetben egyik ember fogyasztana, a másik nem. Már pedig itt nemcsak háztartási vízről van sző, hanem olyan vízről, amelynek hasznát veszi az egész köz. De nem lehet fogyasztás alapján fizetni a vízdijakat azért sem, mert vannak nagy középületek, melyek így alig fizetnének valamit. Pl. a pénzügyi palota, ha csak negyven szobát veszünk is alapúi, mintegy 900 pengőt fizet a szabályrendelet tervezet szerint, a fogyasztás alapján pedig alig fizetne 140 pengőt. Az adó alapján sem lehet Kivetni a terheket már csak azért sem, mert ma ezer olyan helyiség van Egerben, amely adó alá nincs fel- véve. Az igazság és méltányosság azt kívánja, hogy mindenki járuljon hozzá a közmű fenntartásához, annak a nyolcvan helyiségnek tulajdonosai is, akiknek magánvízvezetékük van. Ezután az Egri Népújság vasárnapi számában megjelent »Eger város gépüzemeinek szabályrendelet-tervezete« c. cikkel foglalkozott az előadó. Ez a cikk közelíti meg legjobban a megoldást. Nem tudja, ki irta, de mindenesetre köszönet illeti meg a szerzőt. A »minimális víz- mennyiséggel,*- amelyet a cikk említ, tulajdonképpen ugyanabban a malomban őröl a cikkíró, amelyben a szabályrendelet tervezet, amely a helyiségenként kivetendő 16 pengőt minimális tettség általános kötelezettségének. Nem hihetjük s nem akarjuk elhinni, bogy a Népszövetség tanácsa a döntőbírósági elv semmibevételét eltűrje, mert ilyen tény összedöntené a nemzetközi jog építményét és rommá zúzná az erkölcsben való hitet. vízmennyiségnek is elnevezheti, de akkor íe csak fizetni kell utána az említett összeget. Dr. Turcsányi Gyula uy. vm. tiszti főorvos szólt elsőnek a kérdéshez: Közegészségügyi szempontból és tűzbiztosítás céljából elengedhetetlen egy jő vízmű. Szívesen hozzájárulok a vízdijakhoz, de ha elviselhetetlen terhet rovunk ki, akkor összerogyuná alatta. Ne felejtsük el, hogy szennyvíz csatorna is lesz. Mennyi lesz ehhez a hozzájárulás! Az utaink teljesen fel vannak bontva, azokat is nagy költséggel kell majd helyreállítani. A vízmérő aknák épitése körül tapasztalt visszáságokra is kitért azután, majd felhívta a város figyelmét a közelmúltban Egert ért nagy katasztrófákra. Azt is hangsúlyozta, hogy a vízmennyiség az egyes lakásokra oly bőven van előirányozva, hogy fölösleges a vízóra. Angol klozettek készíttetésére pedig senkit sem szabad kötelezni. Igazuk van az Egri Népújságban megjelent cikkeknek. Egy-két kivétellel teljesen magáévá teszi és helyesli az Egri Népújság vasárnapi cikkét. Helyesli a vízvezetéket, de aki nem bírja, annak adjanak méltányos halasztást a bevezetésre. Általában szelídíteni kór a szabályrendelettervezeten. Schultz István az alapdijak új megállapítását és a csatornázás elhalasztását kéri. Radii Károly: Ez a szabályrendelet tervezet oly nehéz terheket rő Eger város lakossáHúsz százalékkal csökkentik a vízdíjakat. Szerdán délután négy órától este félnyolcig értekeztek a háztulajdonosok a vízvezeték terheinek elosztásáról.
