Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-08-30 / 195. szám

Ára 16 fillér, vasárnap 24 fillér. Eger, 1927. augusztus 30. kedd. XLIV évf. 195. sz. Előfizetési díj postai szállítással: egg hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon: Szerkesztőség II, Kiadóhivatal 176. pengőt engedett át adókban, illetékekben és vámokban. Az ígéretek szerint erre a nagy­mérvű engedékenységre tizenöt százalékkal kellett volna az árak­nak az egész vonalon esni, tehát tizenöt százaléknyi oxigénélesz­tőst kapott volna a fuldokló fogyasztó. Ehelyett azonban a drágaság az egész vonalon ki­tartó szívóssággal emelkedett és emelkedik. Erre is bizonyára meg fogják találni az okot a annak kimagyarázkodását. Azonban gazdasági helyze­tünk a stabil pengő-valuta s a stabilnak látszó külső és belső bizalom dacára még sem áll oly biztos alapon, hogy többszáz millió pengős nemzeti ajándékot adhasson egy olyan foglalko­zási ágnak, mely amúgy is a legkönnyebben tudja terheit át­hárítani a többi rétegekre, de amelyben a legkevésbé van meg a lelkierőnek az a foka, hogy az ölébe hullott könnyítéseket is áthárítsa a fogyasztóra. Ha a kormány még nem látta elérke­zettnek az időt, hogy a háztu­lajdonosokon, tisztviselőkön, bér­munkásokon intézményesen se­gítsen, kár volt egy önmagán mindig segiteni tudó foglalkozási ágnak garancia nélkül nemzeti ajándékot adni 8 ezzel a többi különböző foglalkozási ágak el­keseredését növelni. Mennyi közhasznú intézményt, a közgazdaság vérkeringésébe fries vért belevivő alkotást le­hetett volna ezzel az elmaradt 350 millió pengővel létesíteni. Mindez hiányozni fog. De e kár­okozásnál sokkalta károsabb az a tényleg fennforgó veszély, hogy egy intencióval elkéstünk a drágaság ellen vívott nagy küzdelemben egy meddőnek bi­zonyult segítséggel h élettelen­nek bizonyult fegyverrel. A na­pok most éveket számítanak s évek mulasztásait, lehet, hogy évtizedek sinylik meg. Pénzügyi kormányzatunknak meg kell találni a módját annak, hogy energikus és gyors elha­tározással lecsap a nemzeti aján­dékot illetéktelenül elfogadó spekulációra ■ ki kell, hogy kényszerítse a forgalmi stb. adó elengedésének árcsökkentő ha­tását. Minden egyes százaléknyi árcsökkenés ugyanannyi fizetés- javítást eredményez a terheket s nyomorúságokat másra át nem hárítani tudó fixfizetéses fogyasztók javára, akik már ott tartanak, hogy nem a békepari­tást várják vissza, hanem az egy év előtti árnivőval is meg­elégednének. gr. Urbán Gusztáv. Nyolcvantagú díszküldöttség élén nyújtotta ét Eger város polgármestere dr. Szmrecsányi Miklósnak a díszpolgári oklevelet. Trak Géza polgármester magasröptű beszédben méltatta a díszpolgár érdemeit. Szmrecsányi Miklós: „Ami időm még hátra van életemből, annak minden munkásságát Eger városának fogom szentelni.“ 250 millió pengős nemzeti ajándék. Következtetésekben megdöb­bentőbb hatású nyilatkozatot aligha adott ki a magyar pénz­ügyminiszter, mint a pénzügyi helyzetről szőlő kimutatásnak azon tétele, mely szerint a pénz­ügyi kormányzat az elmúlt ti­zenöt hőnap alatt adókban, il­letékekben és vámokban 250 mil­lió pengőt engedett el. Ennek az adóelengedésnek csak igen kis részben voltak okai a közelmúlt időkben oly félelmetes erővel dühöngő ter­mészeti károk, mint árviz, fagy, tűzvész. A jelentősen nagyobb részét ennek a kedvezménynek a hazai gyáripar s kereskede­lem kapta, melyek érdekképvi­seleteik s a hatalom forrásánál ülőkkel való összeköttetéseik révén ma Magyarországon még mindig több és gyorsabb ered­ményt tudnak támogatások és teherkönnyitősek terén elérni, mint bármely más foglalkozási ág, legyenek azok akár terme­lők, akár tisztviselők avagy munkások. Semmivel sem akarjuk kiseb­bíteni a gyáriparnak t> különö­sen a kereskedelemnek a ma­gyar pénzügyek szanálása alkal­mával tett szolgálatait. De külö­nösebb érdemnek sem tudjuk beszámítani ezeket a szolgálato­kat, mert a nemzet jövőjével szemben végzett kötelességiel- jesités nem lehet sohasem ér­dem. Az mutatja éppen nemze­tünk életrevalóságát, hogy vesz­teit háború, forradalmak után, a teljes anyagi romlás és terü- letcsonkitás után minden foglal­kozási ág, minden osztály egy­formán vette ki részét a gazda­sági újjáépítő munkából. S tizenöt hőnappal ezelőtt, ahogy pénzügyi egyensúlyunk helyreállott, kormányzatunk úgy gondolta, hogy ereszt egyet azokon a kötelékeken, melyek a kitűzött nagy cél érdekében mindenkit gúzsba kötöttek. — A nyugdíjasok tábora, a meg­élhetés legszürkébb gondjaival küzködő tisztviselők, máról-hol­napra élő ipari munkások joggal hihették volna, hogy a könnyí­téseket rajtuk kezdik meg. — Ehelyett a pénzügyi kormány­zat azok után az állandó ma­kacssággal hangoztatott szirén­hangok után indult, melyek a ke­reskedelem béklyóiról hallatták szavukat s azt állították, hogy a fojtogató drágaság csak úgy küzdhető le, ha a kormány enged az illetékekből, vámokból, el­engedi a forgalmi adót etb. Nos, a kormány engedett. Tizenöt hónap alatt 250 millió Eger, augusztus 29. Eger város képviselőtestületé­nek ez év április 30.-án tartott díszközgyűlésén, mint ismeretes, a város barokk építészeti mű­emlékeinek feltárása, megismer­tetése, valamint a váro9 szépí­tése és fejlesztése körül szerzett elévülhetetlen érdemeién, egy­hangú lelkesedéssel Eger város díszpolgárává választotta meg dr. Szmrecsányi Miklós nyu­galmazott miniszteri tanácsost. Az erről szőlő, művészi kivitelű, díszpolgári oklevelet tegnap dél­előtt 11 órakor nyújtotta át a város 80 tagú díszküidöttségének élén Trak Géza polgármester Szmrecsányi Miklósnak. A városháza termében már féltizenegy órakor nagy szám­ban gyűltek össze a képviselő- testület ünneplőbe öltözött tag­jai. Tizenegy őrá előtt néhány perccel indult el a díszküldött- ség az érseki palotába. Á küldött­ség elején Trak Géza polgármes­ter, Okolicsányi Imre alispán, Isaák Gyula felsőházi tag, nyu- » galmazott főispán, Magyary Pál miniszteri tanácsos, pénzügy- igazgató, Babocsay Sándor és Lipcsey Péter dr. kormányfőta- nácsosok, dr. Erlach Sándor, Gáspárdy Gyula, dr. Barsy István, Braun Károly városi főjegyző, Frank Tivadar és dr. Simonyi Nándor városi ta­nácsosok és dr. Búzás Endre vármegyei másodfőjegyző ha­ladtak. Az érseki palotában csatlakoztak a díszküldöttség­hez : Csekó Gábor nagyprépost, pápai prelátus, felsőházi tag, Kriston Endre felszentelt püspök, Dutkay Pál pápai prelátus, apát- kanonok, érseki helynök, Hámán András apát-kanonok, Török Kálmán prépost kanonok, Ven- czell Ede prépost-kanonok* dr. Ivánovich Emil apát-kanonok, Matuszka Mihály apát-kanonok, Eger város plébánosa, vitéz Subik Károly apát, tb. kanonok, érseki irodaigazgatő, Vízy Miklós pápai kamarás, érseki titkár és Pét- róczky Lajos érseki jegyző. A díszküldöttséget az érseki palota ebédlőtermében fogadta Szmrecsányi Miklós, aki Szmre­csányi Lajos dr. egri érsekkel a küldöttség tagjainak meleg ová­ciója között lépett a terembe. Ezután a félkörben elhelyezke­dett küldöttség élén Trak Géza polgármester a következő szavakkal nyúj­totta át a díszpolgári oklevelet Szmrecsányi Miklósnak: — Méltőságos Uram ! — 1927 április 30.-án díszköz­gyűlésre jött össze a város kép­viselőtestülete. Ezen gyűlésen ünnepelte azokat az értékeket, melyeket Méltóságod nagy fel- készültséggel egy munkás és cél­tudatos élet tanúságaként ter­melt ki s miután azokat az or­szág, még Nagy-Magyarország kultúrájának erősebbé tételére felhasználta, átültette ide, szű- kebb hazájába, hogy itt gyümöl­csözzék e város javára és gaz­dagítására. Ünnepelte Méltósá­god eredményekben gazdag ér­demeit. — Méltóságod volt az, ki Eger­nek barokk szépségei és értékei iránt úgy másnak mint ne­künk egrieknek is az érdeklődé-

Next

/
Thumbnails
Contents