Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-08-19 / 187. szám

Előfizetési díj postai szállítással: g POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség: Eger, Líceum, egghónapra 3 pengő 20 fillér, | Kiadóhivatal: Líceumi nyomda, negyedévre 9 pengő 60 fillér. | Főszerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. Telefon: Szerkesztőség II, Kiadóhivatal 176. Széljegyzetek a szegedi dalosverseny beszámolójához. A dal egyidős az emberiség­gel s az életmezők virágos ör­vényein vagy az életrengetegek homályos útjain mint örömet vagy bánatot jelképező vándor- bot kisérte az embert minden időben. S a teremtés koronáját jellemző társasági bajiam a dalra is rányomta bélyegét: a társa­ságban, karban elénekelt dalban az ember megsokszorozta ön­magát, meg tudta közelíteni az erdővágást, a vihar tomboláBát, a madárdalt, a természet béké­jét. Dal nélkül üres az élet, aminthogy élet nélkül üres a világ. * Amit két ember tesz, az egyik jobban tudja vagy legalább is jobban akarja tenni. Amig em­ber él a földön, versenygés zaja fogja betölteni az érvényesülés levegőjét. A verseny szintén egyidős az emberiséggel s ez minden előrehaladásnak indító oka, a kultúrának a civilizáció­nak egyik leghatalmasabb emel­tyűje, a sokszor ellentétes erők­nek kiegyenlítődési alkalma. Hiú­ság és szerénység, testi és szel­lemi tulajdonságok, egyén és közület, szépség és rútság a versenyben nyernek küzdőteret. * Alig lehet nagyszerűbb, lélek- bemarkolőbb, de egyúttal nehe­zebb versenynemet elképzelni a dalosversenynél. Az egyéni spor­tok küzdelmeinél egy test feszül meg, egy agy, egy szív, egy akarat munkája irányul a győ­zelemre ; a dalosversenyben sok szív, sok lélek belső erejét kell sok fizikai testen keresztül a fegyelem tüzes korbácsával a megkívánt harmóniába, össze­foglalni. Mily sok fáradságos küzdelem, önlegyőzés, lélekát- adás röppen el a levegőbe né­hány perces dalverseny alatti * A szegedi dalosverseny lezaj­lása után meghajtjuk az elisme­rés zászlóját a dicsőséges múlt­ját új babérral tetőző Egri Ko­szorús Dalkör előtt. Nem annyi­ra a versenyen elért eredménye, s a vendéglátó város közönsé­gét, valamint az egybesereglett zenei kitűnőségeket lázba ejtő szereplése miatt, hanem azért a fáradságos munkáért, amit ti­zennégy héten keresztül 58 da­los szive-lelke energiájának meg­feszítésével a dal s a magyar zenei kultúra őszinte szeretőié­vel végzett. Ma, a szertehullő akaratok és önző érdekek vilá­gában, oly felemelő látvány és nemesítő példa ily sok ember­nek egy ideális cél t a nem anyagiakat termő képesség ma­gaslatai felé való törekvés. To­vábbá a nagyrabecsülő elisme­rés zászlaját kell meghajtanunk ezt a dalos társaságot harmóni­ára lángoló lelkesedéssel oktató és biztos, országos hírű tudásá­val fegyelmező Karnagya, vala­mint a szervező s minden aka­dályt az útból elhárító elnökség előtt. * Egy országos dalversenyen azonban nemcsak a dalosok küz­denek a babérért; egy ilyen ver­senyben, létekből jövő erkölcsi és anyagi frontmögötti támoga­tásával ott kell lenni annak a társadalomnak teljes egészében, melyből a dalosok kikerülnek. Az egri társadalom sajnosán, nagy egészében nem értette meg a szegedi országos dalverseny jelentőségét s unott közönnyel kisérte azt a heroikus munkát, amit az Egri Dalkör végzett. Tisztelet a kivételnek ; de az a kivétel megint csak az a néhány kiválasztott lélekből áll, akik minden szép és nemes eszme mellett zsebükkel és lelkűkkel színt vallanak. Szeretnék már egyszer felrázva látni az álmos tömeget, melyet nemcsak a gyo­mor, az érzékek s a Nirvána üressége tart lekötve, hanem ma­gasabb, kézzel nem fogható, testi szemmel nem látható célkitűzé­sek is. * Különös szerencsétlensége volt még a Dalkör szegedi szereplé­sének, hogy az egri hivatalos társadalom vezetői vagy hivata­los nyári szabadságukon voltak, vagy fontos ügyek hivatalukhoz kötötték, úgy, hogy Szegedre csak mutatóba került egy-két ilyen hivatalos társadalmi kisérő. Nem úgy a többi versenyző vá­rosok, melyek átérezve egy or­szágos dalos versenynek a vá­rosukra háruló nagy erkölcsi és propaganda jelentőségét, nem­csak a városi, hanem a várme­gyei élet összes reprezentánsait megjelentették Szegeden s össze­köttetéseikkel, a verseny ellen­őrzésével s a puszta jelenlétük­ből fakadó buzdításukkal meg­könnyítették dalosaik helyzetét. * Pedig mily jó lett volna, ha Egerből is sokan, nagyon sokan kisérik el a Dalkört útjára. Mert hiába magyarázzák derék dalo­saink az okokat, amelyek foly­tán meg nem érdemelten elestek a Királydijtól ■ hiába hoznak szegedi újságokból őles dithy- rambusokat énekükről, a vállal­kozásukat előre közönnyel kisérő nagy társadalom most leeresz­kedő sajnálkozással, talán sok­szor nem is titkolt kárörömmel kiséri dalosaink elkeseredését. A tömeg mindig örömmel köny­veli el a sikert, de ugyancsak örömmel üt egyet a csalódott emberen. * Nem baj, fel a fejjel s fel a szárnyaló lélekkel Egri Koszo­rús Dalkör! Nem a Királydíj a fontos, nem a társadalom töme­geinek megértése a fontos; az Prága, augusztus 18. A Prager Presse jelenti: A tőt néppárt tegnap Rózsahegyen Hlinka Andrásnak, a párt ve­zérének elnöklete alatt rendkí­vüli tanácskozásra gyűlt össze. Az értekezlet legfontosabb pont­ja állásfoglalás volt a Rother- mere lord akciója és az egyre fokozódó magyar irredenta ellen. Hlinka képviselő felszólalása után az értekezlet egyhangúlag Eger, augusztus 18. A folyó, a szőke nagy folyó medre még zsong, mint a meg- kondított öreg harang, három nagy nap ünnepi muzsikája sir ki belőle. Három napon keresz­tül dűbörgött, sóhajtott, zengett, hömpölygött Szeged fölött az ének. Egybegyülve a csendes ország minden tájékáról, az Al­föld síkjáról, a Bükk tölgyei alól, Hajdűföld, Nyírség, kuruc- tanyáiről összesereglettek a szép­séges melódiák regöscsapatai, a himnuszok és röpke szerená­dok trubadúrjai s kezet kézbe téve vetélkedett a szent folyó ölén Tiaődiak, Balassák iva­déka. Három emlékezetes napot élt meleg szeretetben a hétezernyi dalos ajkú ember a vendégsze­rető, szíves szegedi nép között, mely kitüntető örömmel, a tu­dás, felkészültség tiszteletének jegyében emelte magához a ha­talmas tömeg egyik parányi cső­egyedül fontos és jelentős: meg­őrizni a hitet a dalnak szivet- lelket átformáló és nemesitő erejében. A magyar dal ápolása, a fajtánkkal összeforrott ének megér minden fáradságot, meg­érdemelt vagy meg nem érde­melt döntést, versenypolitikai mesterkedést, örömet és kese­rűséget, nekünk József főherceg szavaival: »addig kell énekel­nünk, amig az egész világ meg nem ért minket !< ünnepélyes nyilatkozatot foga­dott el, mely szerint soha meg nem engedik, hogy a Felvidék integritását a cseh-szlovák köz­társaság keretein belül veszé­lyeztessék. Azt is elhatározták, hogy a kassai és eperjesi tilta­kozó gyűlések mintájára a Fel­vidék valamennyi városában til­takozó népgyűléseket rendeznek a Rothermere akció és a magyar irredenta ellen. portját, a 60 embert számláló Egri Dalkör kórusát. — Pénte­ken este tűnt fel az első szürke »egyen-kalap« Szeged utcáin, pénteken este csattant fel az első üdvözlő éljen, mely mind­végig jelezte az Egri Dalkör útját. A vendéglátó Szeged mindent megtett, hogy a dalverseny em­lékezetes legyen dalosainknak. A szállás ugyan nem volt a legkényelmesebb, de a többi egyesületek egyáltalán nem há­lótermekre emlékeztető helyisé­geihez viszonyítva mégis a leg­előkelőbb. A szombat reggelt már iünnepi hangulatban ülte meg a város. A házak pazar lobogódíszben állottak, az utcák forgalma megnövekedett, itt is, ott is dalosok csapata sétált, s egyik-másik formaruhája való­ságos szenzációt keltett. Az országos dalosverseny résztvevőinek hivatalos fogad­tatása szombaton délután 6 óra­Dr. Urbán Gusztáv. A tőt néppárt a Rother mer e-akciő és a magyar irredenta ellen sorozatos népgyűléseket tart a felvidéki városokban. **»*"'- hu»*-.» ■ im**»» »fl»» WtítAi (MMWí Az egri dalosok Szegeden Az Egri Népújság kiküldött munkatársának beszámolója az egri dalosok szegedi szerepléséről.

Next

/
Thumbnails
Contents