Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-08-18 / 186. szám
Ára 16 fillér, vasárnap 24 fillér. Eger, 1927. augusztus 18. csütörtök. XLIV évf. 186. sz. Előfizetési dij postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. Szerkesztőség : Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Liceumi nyomda. Telefon: Szerkesztőség II, Kiadóhivatal 176. Bérharc és drágaság. Irta: Haller István. A két hét óta feMelbukkanó sorozatos sztrájkok ténye nem jelenthetett meglepetést azok számára, akik a gazdasági és szociális élet mozgató erőit ismerik. Ezek a mozgató erők nemcsak az izgatás, ahogy azt felületes gondolkodású emberek önmagukkal elhitetik, hanem fő* képpen és elsősorban a megélhetési nehézségek, az elsőrendű életszükségleti cikkek drágulása. Amikor megindult a drágulásnak az a folyamata, amelyet nemcsak a létminimum határán álló ember érzett meg, hanem a valamivel jobban szituált is, számolni lehetett azzal, hogy a létminimum alá sülyedt munkásosztály kénytelen lesz bérének javítását követelni s amennyiben ezt a meggyőzés utján el nem érheti, kénytelen lesz a sztrájk fegyveréhez Dyúlni. A gazdasági harc forrása a drágaság és célja a bérjövedelmet egyensúlyba hozni a létminimummal. Kérdés azonban, hogy ezt a célját el tudja-e érni? Minden fizetésjavitást ős minden béremelést rendszerint kihasznál a konjunktúra és valami utón- módon magához kaparintja azt a többletet, amelyet a tisztviselők fizetésemelése, a munkások bérjavitása révén elérnek. Úgy, hogy nagyon gyakran egyenesen ráfizetnek a fix jövedelmű keresők a jövedelemtöbbletre, mert az áremeléssel felülkalkulálják. A vállalatok természetszerűleg iparkodnak megmaradni a régi rezsiköltségükön belül és ezért a bérjavítással egyidejűleg, vagy rövidesen utána, munkáslétszám- apasztást szeretnének végrehajtani és így, míg a munkás társadalom egyrészt valamivel jobb helyzetbe került, szaporodik azok száma, akik kereset nélkül maradnak. Továbbá minden béremelés drágítja a termelést, csökkenti a kivitelt és a belső fogyasztást, ennek következtében a munka- alkalmakat, tehát végeredményben újra csak károsan hat vissza a munkásságra. Nagyon lehetséges tehát, hogy még egy sikeres bérharc is a végén az érdekeltek mindkét táborának kárára van. A munkaadónak, mert csökkenti termel- vényeinek elhelyezési lehetőségét, a munkásnak, mert ritkítja a munkaalkalmat és gyarapítja azt a tartalékot, akiknek nem lévén semmi keresete, kénytelen munkaerejét minden áron fel kínálni. A szociális élet javítására csak egybiztos mód van és ez az elsőrendű közszükségleti cikkek árának csökkentése. Ha bebizonyosodik, hogy vannak mesterséges árdrágító tényezők, legyen az akár adó, akár illeték, akár felesleges közvetítő, akár uzsorahitel, akár túlzott vámvédelem, azokat könyörtelenül el kell az útból takarítani. Az ilyenformán előidézett olcsóbbodás tulajdonképen egy általános fizetésjavi- tás anélkül, hogy annak bárminő irányban káros hatása jelentkeznék. Ez a fizetésjavítás igen könnyen lehet 10—15—20 százalékos is, holott ilyen méretű fizetésjavitást egy szakmában sem lehet keresztülvinni. Ezért az illetékes tényezőknek ott kell megfogni a drágaKaptuk az alábbi levelet: Minél inkább közeledünk a megoldáshoz a vízvezeték kérdésében, annál súlyosabbnak tűnik fal as a teher, amely ebből az intézményből Eger város polgáraira szakad és annál inkább látjuk, mily nagy felelősséget vállait magára a városi képviselőtestület, amikor a vízvezeték építősét oly egyszeriben megszavazta. A részletekkel, a nyakunkba zúduló hatalmas terhekkel a roppant magas vizdi- jakkal akkor még nem néztünk ennyire szemtől-szembe. De ezen ma már nem is érdemes sóhajtozni, mert a teher rajtunk van, azt viselni kell mindannyiuak- nak. Éppen ezért, amíg nem késő, mindent el kell követnünk, hogy a terhek elosztása a polgárok vállaira, igazságos és méltányos legyen, mert még igy is sokan lesznek, akik össze fognak ros- kadni a terhek alatt. Én ezúttal az állami- és köz- tisztviselők szemszögéből veszem szerény bírálat alá a szabályrendelettervezetben kiszabott vízdijakat. Mindenekelőtt meg kell állapítanom, hogy ezek a vízdíjak itt nálunk, az első körzetben, reánk nézve elbírhatat- lanul magasak. É tervezet szerint egy kétszobás-konyhás lakás vizdija 129 pengő lesz egy évre. Ehhez járűl. még a 69 pengő csatornázási dij. Ha csak 50 pengőt számítok egy évi villanyfogyasztásra, akkor víz, csatorna és villany címén már 248 pengő ság problémáját, ahol a drágaság okai felett a hatóságok diszponálhatnak. Ha ennek nyomán nem lesz olcsóbbodás, akkor bebizonyosodik, hogy a kereskedelem részéről az adókra való állandó utalás csak takaró volt, nem oka a drágaságnak, hanem csak ürügye az árdrágításnak és akkor nyugodtan követkéz- hetik a második lépés: a közvetítő és legális kereskedelemnek olyan rendszabály ozása, amely megcsökkenti a számukat, megállapítja a polgári haszon fogalmát és mértékét uzsorahaszonnak minősíti az árdrágítást és olyan szigorúsággal bünteti, hogy végre meg legyen elrettentő és példaadást statuáló hivatása. Drágaság és bérharc — ok és okozati viszonyban vannak egymással. Aki a drágaságot csökkenti, az biztosítja egyúttal a gazdasági élet zavartalan folyását. külön kiadás terheli meg a ki» kétszobás konyhán; lakásban élő tisztviselő büdzséjét. Ez az ösz- szeg a nagyobb lakásoknál arányosan növekszik. Honnan tudja pótolni e külön kiadást a köz- tisztviselő, akinek szigorúan fix fizetése van s aki szigorúan csak fix lakbérösezeget kap negyedévenként fizetéséhez ? Az egri vízdíj és csatornadíj ugyanis mintegy 40—50 százalékos üzemi pótlékot jelent a lakbérhez, a köztisztviselők pedig csak öt százalékos üzemi pótlékot kapnak olyan városokban, ahol vízvezeték és csatornázás van. — Miskolcon, Debrecenben, Szegeden vagy Budapesten ■ általában ott, ahol régebben építették meg a vízműveket, az ötszázalékos üzemi pótlék fedezi is a vízvezeték díjait, de Egerben az ötszázalék vajmi csekélység a 40—50 százalékos üzemi pótlék fedezékére. És magasabb lakbérosztályba, mint tudjuk, a pénzügyminiszter egyelőre nem fogja sorozni városunkat. Mit tehetnek itt a köztisztviselők ? Azt kell mondanunk, hogy vagy a pénzügyminiszter úr vállalja az üzemi költséget, (miután a pénzügyminiszter űr ajánlotta annak idején a városoknak a Speyer-kölcsön felvételét és mi nem tehetünk arról, hogy ez a kölcsön annyira drága,) vagy Eger városa a köz- tisztviselőknek a lakbórillet- ményük ötszázalékos közüzemi pótlékáért szolgáltassa a vizet és a csatornázást. Mi nem tehetünk máBt, nekünk fix fizetésünk van, amit nem tudunk újabb kiadási tételekkel megterhelni. Amíg illetményeinket ki nem egészítik, nem lehet más álláspontunk, mint az, hogy vagy a város, vagy a pénzügyminiszter vállalja a vízdíjaink fizetését, mert nekünk egyszerűen nincs miből fizetnünk az illetményeinknél nagyobb összeget. Véleményem szerint egyébként túlmagasak a vízdíjak. — Ezen változtatni kellene. Ne a mai nemzedék viselje a vízmű létesítésének egész terhét, hanem hagyjunk belőle a jövő nemzedéknek is, mert ők is élvezik a vízmű áldásait, ha annak egyáltalában lesznek áldásai a jelen körülmények között. Mert ez a víz ivásra nem lesz túlságosan alkalmas. Nekem azt mondják, hogy megtámadja a fogakat. Sok a vastartalma. Ahol kiöntik, mint pl. a tűzcsapok mellett, valósággal rozsdavörösre festi a földet. Nem akarok jósolni, de azt hiszem, rövidesen oda lyukadunk ki, hogy Felsőtárkányból, vagy hasonló jő helyről üdítő, tiszta kristályvizet kell bekapcsolnunk a vízvezetékbe, a melegvizet pádig meghagyjuk eredeti rendeltetésének, a fürdés céljaira. Eger, 1927. augusztus 17. Tisztelettel: (Aláírás.) egy aggódó köztisztviselő, sasa ^sHsanaiaaicsaQaESSKicses A vármegyei tisztviselők Egerben tartják idei országos kongresszusukat. Augusztus 30-ig lehet jelentkezni a kongresszuson való részvételre. A Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesülete évente köz- igazgatási kongresszust tart. Ez- idén a közigazgatási kongresz- szust kiegészíti az egyesület 25 éve» jubileumának megünneplése is. Úgy az országos kongresszus, mint a jubileum megünneplése ez évben szeptember 14, 15 és 16-án lesz. A kongresszus és kirándulás iránt nagy érdeklődés mutatkozik. Hevesvármegye és Eger város vezetősége nagy gonddal készíti elő a háromnapos kongresszust és nagy sze- i retettel várják annak résztvevőit. o&m ssos mmi wamm &©#*> Az egri tisztviselők és a vizdijak. Hozzászólás a vízvezeték kérdéséhez.
