Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-08-13 / 183. szám
Ára 16 fillér, vasárnap 24 fillér. Eger, 1927. augusztus 13. szombat. XLIV évf. 183 sz. Egri Jlépujjág liaLnflr JeSl? W glLjSy Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon: Szerkesztőség II, Kiadóhivatal 176. jövő generáció életérdekeire. Hogy a mezőgazdaság szabályai mellett a testgazdaság szabályai is a vérükbe menjenek. Ha ezt a népnevelő munkát elvégeztük, akkor mondhatjuk el, hogy leraktuk a testi kultúránk épületének az alapjait. Ennek a testkultúrának az általánosságát nem a iportrekor- dok számjelzései mérik, ezek a kiválasztott tehetségek teljesítményei, hanem azok a statisztikai adatok, amelyek az évi szappanfogyasztáeról, olcsó népfürdők használatáról, egészséges kislakások számáról számolnak be. Tehát a szapp mnál, a fürdésnél, a tiszta ruhánál, a bőségesen szellőztetett szobáknál kell keresni egészségünk felépítését. Folytatni kell a betegségek, járványok megelőzésére vonatkozó szabályok köztudattá tételével. S kórházak szaporításával, az orvosellátás rendezésével kell betetőznünk. A népjóléti minisztérium általános egészségügyi hadjárata a fentebb hangoztatott követelmények következetes megvalósítására tör. A miniszter energiáját ismerjük, koncepcióit vajha a nervus rerum gerendarum: a pénz meg ne akasiza. Az Egri Dalkör hangversenye. Az ép testért. A népjóléti miniszter most nyilvánosságra került munkatervét, mely az egész ország népegészségügyét a gyökeres megoldás felé kívánja vinni, bátran nevezhetjük haditervnek is, mert a közegészségügyet aláásó alattomos ellenségek s a tudatlanság ellen vonultatja fel a nagy koncepciók, a megértő szív s a hatékony áldozatkészség harcieszközeit. A cél az általános testi kultúra megszervezettsége a nemzet összereje, fegyelmezettsége, munkabírása és fejlődőképessége számára. Nagy lépés ezen a téren a nemzeti sport nagy fejlődése, de a nemzet legszélesebb rétegeiben még a leventeintézmény sem tudta általánosan a test kultúráját megszerettetni. A népek versenyében kiváló atlétáink, úszóink, stb. kul- túrfölényünket hirdetik, itthon testi és lelki analfabéta szigetek sötétlenek sokfelé. Vennak községek, sőt nagyközségek, amelyekben nincs orvos. Járások, amelyekben nincs kórház. Még ennél is kezdetlegesebb s szervezetlenebb a megelőzés : a test ellenálló erejének, az egészség előfeltételeinek ápolása, védelme. Vízi sportjaink világhírűek, de sok helyütt — és igen nagy tömegben — a fürdést még nem ismerik az emberek. Egy horfi- társunk rekordot teremtett a levegőben való tartózkodásban, de a falvak apró házain betapasztják az ablakot télire, hogy egy kis levegő be ne juthasson a dohos, emberi és állati gőzöktől átjárt, szűk lakószobába. Csecsemők pusztulnak, gyermekek h&lnab, generációk senyved- nek el, mert az emberi test gondozásáról nem tudnak annyit az emberek, mint az állatok gondozásáról. Nincsenek reá nevelve, reá kényszerítve. Ennek az egészségügyi elemi népoktatásnak kiépítésével még adósok vagyunk. Kell még kórház is, orvos is, betegszállító autóbusz is, de az ideális cél mégis az lenne, hogy minél kevesebb szükség legyen ezekre s hogy az emberek maguk tudjanak vigyázni egészségükre, a Az Egri Dalkör szerdán este tartotta meg hangversenyét a haltéri állami iskola tágas udvarán, szép nagy közönség jelenlétében. A hely akusztikájára nézve kellemesen csalódott úgy a közönség, mint a dalkör. Meglepő szépen érvényesült a szabad ég alatt, de épülettömbökkel körülzárt helyen, minden egyes szám művészi hatása. A hallgatóság láthatóan gyönyörködött úgy az egyes dalkörök énekében, mint a három dalárda együttes, hatalmas zengő kórusában és a a nyújtott nagy műélvezetért hosszantartó zajos tapsokban fejezte ki háláját minden egyes számnál. A hangverseny első száma a három dalkör együttese által előadott Himnusz volt, amelyet a közönség levett kalappal, állva, s a hatalmas énekkar lelkesült éneklésétől msghatottan hallgatott végig. A Himnusz után az Egri Dalkör adta elő azt a magyar népdal- egyveleget, amelyet a Szegeden, a Glattfelder Gyula dr., ottani megyéspüspöknek adandó szerenádon fog énekelni. Ez a népdal-egyveleg négy gyönyörű kis dalból áll, amelyek a zseniális zeneírőnak a legszebb, legköl- tőibb alkotásai között is az első helyen állanak. A Dalkör ezt olyan fényes művészettel adta elő, annyi melegséggel, bájjal, finomsággal, amilyent régen volt alkalmunk hallani. Ezzel nagy műélvezetet fognak nyújtani a szépművéizeteket kiválóan kedvelő püspöknek és a szerenádok iránt érdeklődő szegedieknek. A három dalkör együttese igen szép előadásban énekelte ezután a régi idők óta nagy népszerűségnek örvendő »A re- ményhezf cimfi férfikart. A hatalmas hangtömegnek finoman gomolygő halk hanghullámai, erőteljes fortéi, s az összeolvadó éneklés mutatta azt, hogy a három karnagy lelkiismeretesen és szakértelemmel tanította be a jeles darabot. A Polgári Dalkör nyári szünetelését félbeszakítva, készségesen jött segétségáre a testvér- egyeaűietnek. Egy nehéz műdalt, igen szép kidolgozással, s a darab nehézségeit könnyen legyőzve, hatásosan adott elő. Biztos éneklésén meglátszik, hogy már szép múlt áll a háta mögött s keresztül ment az országos dalversenyek tűzprőbáin. Az Egri Izraelita Dalkör, Egernek ez a fiatal dalárdája ezen a hangversenyen első alkalommal lépett a nagy nyilvánosság elé. S éppen azért nagy érdeklődéssel várta a közönség és a másik két dalkör éneklésüket. Az alig egy-két éves dalárda ilyen rövid idő alatt igen szép eredményt ért el. Schubert- nek «A teremtőhöz« című férfikarát énekelte a kezdők nívóját jóval túllépő színvonallal. Dalolásukat jellemzi a dalkörök elő- adásánák legértékesebb tulajdonsága, a biztos intonáció s az ebből származó tiszta harmónia. Úgyszintén a szabatosság. Szép tenorjaik és erőteljes basszusaik vannak. Ezután következett a hangverseny fénypontja és izgatottan várt száma : a királydíjas versenydarab, «Az éji viharhoz«. A közönség és a másik két dalkör feszült érdeklődéssel, teljes csöndben és mohón szívta magába a versenykar gyorstem- pójű, folyton változó, zenei gondolatokkal telähintett, zenei szépségekben dúsan bővelkedő, de végtelenül nehéz, művészies szerkezetű dalműnek gyönyörűen kidolgozott előadását. A versenydarab első részében rapszodikus modorben, dübörgő dallamrő- szekkel, csattogó akkordokkal a természet szilaj erőit festi. A második részében szelíd, halk hangulattal, meleg érzelmeket fest. A dalkör mindkét hangfestését igazi művészettel vitte bele dalolásába. Hatalmas erőt fejtett ki a rapszodikus kitörésekben mély érzést, meleg bensöséget a darab lírájában. Ennek az óriási műnek a mesteri kidolgozásával a karnagy: a legapróbb nüánszokra kiterjedő, érzelmeket, indulatokat hűen kifejező, a szélvihar sivítását, a menydörgést példázó előadásával az Egri Dalkör olyan művészi magaslatra emelkedett, amely bennünket, egrieket, örömmel és büszkeséggel tölt el. Az Egri Dalkör versenyre megy. Nem akarunk elébe vágni a dolgoknak. Elsőrendű szakértők előtt énekel Szegeden. Any- nyit azonban bátran megállapíthatunk itthon is, hogy az abszolút művészeti eredmény teljesen megvan. A dalkör művészete méltó a királydíjra. Hogy azonban a relatív érték milyen lesz, — a nagyszerű művészi eredmény mellett is — azt nem lehet tudnunk, mert nem ismerjük a szembenálló művészi erőket: a versenyző másik két dalkört. A győzelem reménye azonban jogosult. A hangversenynek befejezése- képen a három dalkör a «Nem, nem, soha!« kezdetű remek férfikart adta elő gyűjtő hatással. K L.
