Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-08-12 / 182. szám
EGRI NSPUJgA-3 *927. augusztus 12. Hozzászólás a vízvezeték kérdéséhez. Meghalt egy 105 éves negyven myolcas honvéd. Kecskemétről jelentik: Régi nagy idők utolsó kecskeméti tanúja, Batka Gáspár 48-as honvéd tegnap délután meghalt. Batka bácii 105 éves volt ős Kecskeméten született. Kilenc gyermeke volt: négy fiú, öt leány. Az unokái éa dédunokái pedig negyvennél is többen vannak. Batka Gáspár hős honvédhuszár volt a szabadságharcban. Harcolt, megsebesült; a szomorú világosi fegyverletétel után álruhában bújdosott haza Kecskemétre. Kecskemét a maga halottjának tekinti a 105 éves 48-as honvédet, akit a Szentháromság - temető díszsírhelyére fognak eltemetni. Még tizenegy negyvennyolcas honvéd él az országban. Vájjon melyik kerfil az utolsónak adományozott fővárosi díszsírhelyre ? «stsaie SS3G3SBQ «csacsi sasa eis» Üzent Rothermere. . . Egy erdélyi bujdosó Egerben. Eger, augusztus 11. Rózsahegyi Kálmán hasonmása, egy Erdélyből, Kolozsvárról kiüldözött magyar színész, •id. Szűcs Laci bácsi« iátogatott be ma délelőtt szerkesztőségünkbe és mondotta : Üzentek Erdélyből... Üzenetet hoztam szép Erdélyországból, Székely testvéreink gyönyörű honából. Üzentek ökelműk »ahajt*ról e helyre. Merre vagytok jó testvérek, jó magyarok, merre ? Régen várunk itten, bizakodva egyre, Egy Istenben btzva és az igaz hitben, Nem tudjátok talán hun a határ, merre? Na hát megmutatja a jó Rothermere! Áldja meg az Isten azt a jó ángliust, Aki a magyarnak legjobb barátja — »most«. Mutassátok meg hát, hol vagytok, hol merre?! "Várunk a határnál, erre jertek, erre! Olvastuk az írást, szívünk dobban egyre, Kiváncsiak vagyunk, hogy a magyar mer-e ? Jertek jó testvérek, vállunk vessük egybe, Ne tűrjünk már tovább! Üzent Rothermere! A színésznek könny csordult ki a szeméből és arca piros lázzal égett az utolsó szavaknál. .. Elmondotta, hogy kinyomatja ezt az «üzenetei« és vasárnap az egri korzón osztogatja szét, autogrammjával ellátva az egyszerű, igénytelen, de sokat mondó versikét... Sacco és Vanzetti kivégzését elhalasztották. Ntwyork, augusztus 11. Sacco és Vanzetti anarchisták kivégzését elhalasztották. Vanzetti örült az elhalasztásnak, Sacco azonban fásult maradt. Kora reggel a siralomházből a fogházba vitték át az elítéltet és ott őrzik őket a halasztási idő leteltéig. Kaptuk a következő levelet: Igen tisztelt Szerkesztő űr! Nagybecsű felhívása után, engedje meg, hogy soraimmal én ia azok közé állhassak, akik a városi vízvezeték ügyének megoldását, a tapasztaltságukkal, a jártasságukkal és a mai életnek kellő ismereteivel megvilágítani törekednek; nehogy ez az Isten áldás, amely a várost egy egészséges, üdítő és éltető mély- forrási vízvezeték berendezésével és elterjesztésével éri, a nem kellőképen megfontolt és elhamarkodott vagy pláne erőszakos intézkedéssel átokká váljon. Hogy a vízvezeték megalkotása, elsőrendű közszükségleti tény volt és hogy ezt ma, a legnehezebb időkben is meg kellett alkotni, ma már azt hiszem azok a Patő Pálok is elismerik, akik, annak idején, a vízvezetékre azt mondották, hogy «... nincs reá szükségünk, mert az egri ember bort iszik, nem vizet.« De hogy kényszert alkalmazzunk, — hogy a jő Isten áldását embertársainkra ne erőszakoljuk, ezt csak az teheti, aki a magyar ember természetét nem ismeri, aki tudvalévő, a kényszert nem szereti s ebből áldás nem fakadhat. Helytelenségnek tartom tehát, ha kényszeríteni akarja a tervezet a háztulajdonost, a vízvezeték részletezett bevezetésére házaikba, még kölcsönpénz árán is. Azon házakban, amelyek jó részét 15 év óta nem javították, ezek a munkálatok okvetlen költségesebb kivitelt igényelnének, mint az újonnan épült, vagy a modern építészeti ismeretek szerint épült szilárd házakban. Hiszen Eger városának házai jórészt, egy helytelen rendszer szerint rosszul épített, nedves falu, összerepedezett romok s nem modern lakóházak, hogyan kivánhatjuk meg tehát, hogy ezen romokba, a modern lakás kellékei meglegyenek? A mindnyájunkat sújtó gazdasági válság, jő egynéhány évig, még azt is megvonja tőlünk, hogy egészséges lakásban lakjunk s így nem nagy teher, ha a víz nem csorog is a lakásunkban, hanem nehány lépést fáradunk utána. Nézetem szerint tehát káros volna reá kényszeríteni a ház- tulajdonost, hogy a lakásokba a vízvezetéket bevezessék, kiöntőket, s kifolyó vezetékeket létesítsenek. Ez a kényszer okvetlen a házbérek horribilis emelésére vezetne, ami következéakép általános drágulást idézne elő, ezen különben is drága városban. Kétféle megoldás volna lehetséges: Az első, ha a város a belvárosban is közkutakat állít fel, úgy mint a külvárosban és vízdíjat, belekalkulálva, a vízvezetéki berendezés üzemének és fenntartásának rezsijét, a megalkotást kölcsön kamatainak és amortizációjának összegét és ezt egyenlően kivetve minden egyes egyénre, aki a város területén lakik, még ha ideiglenesen is. Ezen adók beszedését és a városi pénztárba való beszolgáltatását vállalják a háztulajdonosok azért a házaikban lakó egyedektől, mert a költséges berendezés kényszerétől szabadulnak. Természetesen a szabad elhatározásukban bízva, azon háztulajdonoknak, kik lakóiknak kényelmét szem előtt tartják, hogy modern házaikba a saját költségeiken, vízórát, külön konyhacaapokat, fürdőszobákat, Waterclozeteket, kerti csapokat létesítenek s ez esetben ezek a vízórájuk szerint kimutatott, elOlvasóink köréből érkezett kérdezősködéaek folytán teljesen beavatott helyen érdeklődtünk, hogy a kormány milyen alapon véli I#ikú8zöbölh8lőnek a szabad lakásforgalom hátrányait. A helyzet sz, hogy a kormány mindenképen ragaszkodik ahhoz, hogy a háztulajdonosok november I én, illetve május I én visszanyerjék szabad rendelkezési jogukat másfelől azonban minden eszközzel meg akarja akadályozni a házbér- uzszorát, — vagyis azt, hogy a házbérek teljesen korlátlanul emelkedjenek. így azután felmerült a házbérek maximálásának gondolata, amely ellentétben áll ugyan a szabadforgalom elvével, de a népjóléti minisztériumnak aligha áll majd más eszköz rendelkezésére abból a célból, hogy a házbérek korlátlan és indokolatlan emelkedését megakadályozza. — Arról van tehát sző, hogy a szabad lakátforgalom életbeléptetésével kapcsolatban rendeletét bocsát ki a népjóléti minisztérium éa ezzel a rendelettel megállapítja a házbérek emelkedésének legmagasabb, a még megengedhető határát. fogyasztott köbméterek illetékét fizetnék. Ezen megoldást tartom a legigazságosabbnak s biztosan merem állítani, hogy mire az amortizáció befejeztetik, a város belterületén a főutakon ős tereken a közkutak is eltűnnének, mert a háztulajdonosok egymásközti versenye ez idő alatt azt, hogy a lakásokba a vízvezetéket bevezessék, arra szorítaná őket. A második megoldás az volna : hogy a belterületen legalább egyetlen jóminőségű, könnyen kezelhető 13 milliméteres csap bevezetésére legyen kötelezve az órán kívül a háztulajdonos, telkének egy alkalmas helyén. Sőt ennek sem kell éppen egy Teudloff és Dittrich-féle díszkút- nak lenni, mert a tél fagya elől ezt az egyszerű csapot is meglehet védeni egyszerű bekötés és egy tetszetős deszkaburkolattal s nem okozna elviselhetetlen költségeket, olyanokn ak se, akiknek alig van valamelyes kereseti forrásuk, csupán a romházuk. Soraim közrebocíájtásáért, szívélyes felhívásáért köszönetemet küldve mély tisztelettel üdvözli a szerkesztőséget: Beavatott helyen úgy tudják, hogy ez a határ az 1917. évi alapbér száz százaléka lesz. Ezenfelül a rendelet nem fogja egyelőre megengedni a házbérek emelkedését, másrészt azonban gondoskodni óhajtanak arról is, hogy ez a maximálás ne jelentse szükségszerűen azt, hogy a házbérek csakugyan el is érjék ezt a legmagasabb határt. Ezt a célt szolgálják a lakásépítést előmozdító intézkedések, vagyis annak elősegítése, hogy a lakáskinálat terén olyan verseny fejlődjék ki, amely a házbérek alakulására árnivelláló hatással lehat. Ebben az ügyben egyébként a népjóléti miniszter még folytatja előkészítő tárgyalásait és végleges döntésre csak szeptember végén kerül sor, az űj lakásrendelet pedig, amely a házbéruzsora megakadályozásáról fog intézkedni, október első felében fog megjelenni. Külön törvényjavaslat beterjesztése ezzel kapcsolatban nem válik szükségessé, mert a lakástörvény felhatalmazást adott a népjóléti miniszternek, hogy amennyiben a közgazdasági helyzet ezt szükségessé teszi, a lakók védelmét egy lakó, aki fél a drágulástól. IMi»»»SHW«—»»» SX(t -2®* A lakásforgalom felszabadításának előkészítése. Valószínűleg az 1917-es alapbér száz százalékáig lehet emelni a lakbéreket.
