Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-08-11 / 181. szám
1927. augusztus 11. *EGR1 NÉPÚJSÁG 3 himlő 4, diptheria 9. hökhurut 1, gyermekágyi láz 2, nyílt tbc. 14 esetben fordult elő. Összesen 99 heveny-fertőző megbetegedés közöl 4 volt halálos kimenetelű. Az állami gondozásban, illetve magándajkaságban lévő 468 gyermek ellátása ellen kifogás nem merült fel. örvosrendőri hullaszemle két esetben végeztetett. Letelepedtek és magángyakorlatot kezdtek : dr. Esperchit István orvostudor Tarnaszentmik- lőson, dr. Szász Endre Egerben, dr. Sántha Lajos Pásztőn, dr. Sereghy Sándor Sarudon. Kutyamarás miatt Kálből 1 embert szállítottak fel a Pasteur- intézetbe. Hevesvármegye területén f. évr junius hó folyamán: 669 születés közül 24 volt a halott magzat. ksesess KjassisKiaiaa c* A nagy melegben nem fejlődnek a rétek, legelők és kapásnövények. Jezierszky Mihály vm. gazdasági felügyelő többek között ezeket jelentette a közigazgatási bizottságnak: Az időjárás az elmúlt hőnapban általában száraz és meleg volt. A kalászosok betakarítása és cséplése akadálytalanul folyik. A termésbecslés szerint a vármegyei átlag holdanként és növénynemenként a következő : búza — .... 6 4 métermázsa rozs — — 5-7 » árpa — — 5 3 zab _. 5 2 » tangeri .... 80 > burgonya _ 32 0 y c ukorrépa .... 102 0 > A fenti statisztika szerint tér mésátlagunk, a rozsot és cukorrépát kivéve, szembeötlően alatta marad az országos átlagnak. — Vármegyénkre az ország 26 4 millió mázsa kenyérmag terméséből 952 ezer mázsa esik. Kapásaink terméskilátása a nagy meleg folytán napről-napra csökken a rétek és legelők termésével együtt. Új miniszteri rendelet az építési engedélyek elbírálásáról. A belügyminiszter rendeletet adott ki, amely az építési engedélyek kiadásánál a hely fekvésével kapcsolatos személy- és vagyonbiztonsági szempontok figyelembevételét rendeli el. A hatóságok sokszor teljesen figyelmen bivül hagynak a hely fekvésével kapcsolatos olyan személy- és vagyonbiztonsági szempontokat, amelyek nélkül pedig ezeket a kérdéseket megnyugtatóan elintézni nem lehet. A miniszter elrendeli, hogy az építésügyi hatóságok a személy- és vagyonbiztonsági szempontokat is mér-, legeljék az építési engedély kiadása előtt és szükség esetén e célból a helyszíni tárgyalásra külön szakértőt is hívjanak meg. Kortörténeti adatgyűjtés Fejérvármegye községeiben. Gyönyörű perspektíva tárul fel a fejérmegyei alispán és lelkes munkatársainak kezdeményezéséből. dr. Havranek József alispán a fejőrmegyei falvak kul- tur- és gazdasági értékeinek te- lekkönyvezését rendelte el. Ren- oeletében hangsúlyozza, hogy a falvak viszonyainak alapos megismerése a jó közigazgatás elsőrendű feltétele. A falvak történelmi emlékeiben, néprajzi viszonyaiban, a faluii nép szokásaiban, népdalaiban, viseletében, mondáiban, babonáiban stb. any- nyi tudományos kincs ős szépség hever felderítetlenül, hogy annak az elkallődás és elfeledás elől való megmentése nemcsak hálás kulturális feladat, hanem feltétlen kötelesség is. Viszont a falu földművelése, állattenyésztése, ipara, közlekedés ügye, lakásügye, a községek háztartása, a közoktatás, népművelés ma még igen sok tekintetben elmaradott s a magyar parlag ezen részén még igen sok a tennivaló. A fenti adatok összegyűjtésére, csoportosítására s feldolgozására az egész vármegye területén egységesen megállapított kérdőívek, munkalapok szolgálnak. A kartotékák kilenc fejezet szerint csoportosítják a kérdéseket: 1. A község története. 2. A község földrajzi fekvésének leírása. 3. A népesség leírása. 4. A népesség vagyoni és kereseti viszonyainak leírása. 5. A község közlekedésügyének ismertetése. 6. A község vallás- közoktatás, népművelés, testedzési viszonyainak ismertetése, egyletei és körei. 7. A község belterületének leírása. 8. A község közigazgatásának és rendészetének leírása. 9. A község megvalósítandó fejlesztési feladatainak ismertetése. E fejezeteken belül több száz kérdés vár lelkiismeretes feleletet. A munka alapja egy főőstzeirás, melyet házről-házra járva fognak összeállítani s ebben min. den adatot összegyűjtenek, [Megcsinálják ezenkívül a község bel- és külterületének színes és részletes térképeit. Minden adat, kartoték 3—3 példányban készül; egy a község, egy a járási főszolgabírói; egy az alispán számára. Bárcsak nemes és buzgó utánzásra találna hazánk összes vármegyéiben, így Hevesvármegye történelmi emlékekkel telített földjének minden egyes községében ez ez első magyar általános gazdasági és szellemi kataszter. E kataszterek, össze- kapcíolódva a mindinkább elterjedő községi JE’setwéM|/-könyvekkel, melyek valamikor hálás és megbízható forrásai lesznek nemcsak a falu, hanem az ország művelődéstörténetének. HÍREK — Eger, 1927. augusztus 11. — W Vass József miniszter Gyöngyös díszpolgára. Gyöngvöiről jelentik: Gyöngyös rendezett tanácsú város kedden rendkívüli közgyűlést tartott. A rendnivüli közgyűlésen a város vezetősége Vass József népjóléti és munkaügyi minisztert egyhangú lelkesedéssel Gyöngyös díszpolgárává választotta, melyről a minisztert táviratilag értesítették. Új járásbiró. A kormányzó az igazságügyi miniszter előterjesztésére dr. Dániel Ferenc egri királyi járásbirósági titkárt a balassagyarmati kir. járásbírósághoz járásbírővá nevezte ki. Időjárás. Hazánkban a benyomult nyugati légáramlás mindenfelé zivatart és esőt okozott. Tokajban 41, Debrecenben 30, Tiszafüreden 28 milliméteres eső esett. A tegnapi hőség mindenütt mephaladta a 35 Celsius fokot. Jóslás: Ismét szárazabb és melegebb idő várható. A IV. Károly király emlékezetére tartandó országos emlékünnepélyre a Magyar Államvasutak 50% kedvezményes jegy váltására feljogosító igazolványt adott ki. Az igazolványok átvehetők egy pengő ellenében az Egri Népújság szerkesztőségében. Miért nem takarítják az Érsekkertet és a fürdőket összekötő mellékutat? Kaptuk az alábbi levelet: — Tekintetes Szerkesztőség! Mint az Eger szépségeiért rajongó fővárosi nyaraló fordulok Önökhöz és kérem vigyék a nyilvánosság elé panaszomot. A tárgya egy szemétdomb, mondhatnám »szemét-köz«, mely a margitszigeti illúziót keltő, pompázatos Érsekkertből vezet a kis patakbídon keresztül, a fürdők mögött. Járt űt, tömegesen haladnak keresztül rajta, javarészt idegenek, akik fürdés után a kert sétányait keresik fel. De mondhatom Önöknek, nyomdafestéket nem tűr az a vélemény, amelyet alkotnak. A fürdők minden szemete, állatok, műveletlen emberek elszórta hulladék és orrfacsarő bűz tölti be a helyet. Senki sem takarít, sem a fürdőgondnokság, sem az utcaseprők. Es a rendőrség figyelmét is elkerülte ez, hívjuk fel hát reá az illetékesek jigyelmőt a legfelsőbb fórum, a közvélemény előtt. — Aláírás. A parádi parkünnepély. Vasárnap lesz Párád fürdőnek legérdekesebb eseménye, a parkünnepély. Az ünnepély iránt Egerben is nagy érdeklődés nyilvánul meg. A vasúton utazók, e napon féláron utazhatnak Tarádra. Akik autón akarnak menni, azok jöl teszik, ha előre foglalnak kocsit. Családok, gyermekek számára feledhetetlen szórakozást fog nyújtani a délutáni kerti ünnepség. Étkezést, élelmiszereket ott lehet kapni. Este tűzijáték és táncmulatság. Az egyes sátrak kezelését a fürdőközönség szép asszonyai ős leányai vállalták. Az Afrika dűlőben holtan találtak ma délben egy 74 éves földművest. A holttesthez lapunk zártakor szállott ki a rendőri bizottság dr .Medriczky József rendőrfogalmazó vezetésével. Gyermekhangverseny Párádon. Igen sikerült kis haugversenyt rendeztek Parádfürdőn augusztus hő 6-án szombaton az ott nyaraló családok gyermekeinek közreműködésével. Bevezetésül Székelyhidy Rőzsika (Székely- hidy Ferenc kisleánya) dr. Tollőe Dezsöné alkalmi prologját szavalta. Csillőry Béla, Csillőry András 12 éves kis fia hegedült korát meghazudtoló rutinnal és ügyességgel. Demeter Imre Chopin Des-dur icherzoját, Székely Miklós Mendelssohn Capricciőját ketten, együtt pedig Liszt II. rapszódiáját adták elő kitűnő összjátékkal és jó előadásban. Istvánffy Tibor Berlisz hegedű- vers9nyét és Hubaynab néhány kisebb szerzeményét játszotta igen ügyesen, Planner Paula jól zongorázott, Missura Irénke pedig egy Cbopin-walzerre táncolt. A hangverseny tiszta bevételét — 250 pengőt — az «Adalberti- num> diák-menza javára fordították. A hangversenyt Gáspárdy Katalin, az egri zenekonzerva- tórium igazgatója rendezte. — Ugyancsak az Adalbertiuum javára 14-őn nagyszabású kerti ünnepélyre készülnek Párádon, Hamis egypengőst talált egy makiári korcsmáros. Tudósítónk jelenti: Math József makiári korcs máros hétfőn reggel egy darab hamisított egypengőst adott át a községi előjárőságnak, amely eddig még ki nem derített módra jutott birtokába. A hamisítványt az elöljáróság lefoglalta és nyomozás céljából értesítette a füzesabonyi csandőrörsöt. Postaládát kérnek a Makiári-útra. A Maklári-úton közel egy kilométer távolságon nincs pősta- láda. A lakosok kérik a posta- hivatalt, hogy egy pőstaládát helyezzen ki. A póstaláda legalkalmasabb helyen az ovoda környékén lenne. Elveszett egy héthónapos barna kutya, mely a Csuli névre hallgat. Megtalálót kérik, hogy adja le a kutyát az egri államrendőr- sőg detektivcsoportjánál jogos tulajdonosának. Tarnaparti kenderáztatók. A mezőrendőri törvény szerint a folyókban tilos a kenderáztatás, amely teljesen megfertőzi a vizet. Hevesmegyében ezen a nyáron a tarnaparti lakosok azonban állandóan a Tárnát használják kenderáztatőnak, mert a nagy szárazság miatt más, alkalmas víz nincs a közelben. Az egri járási főszolgabírói hivatalhoz eddig Spiczmüller János tófalui, Pál Danié), Kodelka József, Schmieder Bertalan, Redele Fábián, Hermann Dezső, Birganstok Gábor, Horváth János, Schneider és Hermann Alajosné aldebrci, Molnár Elek, Bereczki Mihály, Gáspár József,[Kiss István, Szabó Józsefné, Takács Marcel, Dorog- házy Andrásné, Bodnár József, Keleizár József, Csőké József, Kiss Mihály, Parőczai András és Kovács Ignác felbebrői, valamint Molnár Tamás, Szabó András, Veres István és Marku András verpeléti lakosokat jelentették fel tilos kenderáztatás miatt. A kihágási eljárás megindult ellenük.