Egri Népújság - napilap, 1927/2
1927-08-10 / 180. szám
Ára 16 fillér, vasárnap 24 fillér. Eger, 1927. augusztus 10. szerda. XLIV évf. 180. sz. Előfizetési dij postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Urban Gusztáv.] Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon: Szerkesztőség II, Kiadóhivatal 176. Cérnagomb-kartel. Ugyanakkor, amikor lapjaink politikai éa közgazdasági rovata hasábokat ír a drágaság okairól, megszűntetéséről, a mindinkább veszedelmesebbé váló általános bérmozgalomről, a közgazdasági rovat egyik eldugott szerény helyén csekély két-három sorban megjelenik a hirecske, amelyben tudatják az igen kis számú érdekelttel, hogy a már száz tagot számláló kartelcsaládnak napvilágot látott a százegyedik újszülöttje is, a világ legártatlanabb s legjámborabb kartelje: a cérnagomb-kartel. Ebben a hírben benne van a modern közgazdasági életnek minden beteges tünete. A fojtogató drágaság s a forrongó bér- mozgalmak a legszorosabb okozati összefüggésben vannak a mai termelés falánk szörnyeivel: a kartelekkel. Az egész országnak mintegy nyolc milliónyi lakosa százegy kariéinak, illetőleg az ezek mögött meghúzódó öthat nagy banknak adózik. Hangzatos jelszavak vannak kihimez- ve ez érdekszövetségek kalőz- lobogőin. »A termelés biztosítása«, »az egyöntetű értékesítése, »az egyforma bér és munkafeltételek«, azok az ürügyek, amelyek segítségével megnyergel- heíik az önmagukat előrelátóan nem biztoiítő, az egyforma élet- feltételekért nem küzdő fogyasztók millióit. A szervezetlen fogyasztó és dolgozó minden egyes kartel-érdekszövetség megalakulását bevezető szirénhangok hallatára azt véli a azt várja, hogy a most már jól megszervezett s egyöntetűvé formált közgazdasági élet gyümölcseit ő fogja élvezni. Utána jön csak rá a drágaság s a megélhetés küzdelmeinek fenyegető hullámaiban, hogy számára cseppet sem használt a termelés szervezettsége, ez csupán anyagi függetlenségét veri lelkiismeretlenül békóba s keményebb adókat ró ki rá, mint a legkegyetlenebb hódító. Hónapok óta nyomoznak, an* kétoznak a drágaság okának ki- kikutatása és megszüntetése érdekében. Az összes érdekeltségek megmondották véleményüket, orvosságot ajánlottak s a sok tanácskozásnak, árletörési akciónak jelenlegi eredménye néhány kofa elitélése csupán. Pedig voltak értékes és súlyos vélemények, amelyek a kartel- érdekszövetségekről húzták le a leplet s rámutattak hátrányos működésükre. Csudálatosképen kormány, törvényhozás egyformán megértő bőlogatással veszi tudomásul ezeket a leleplezéseket, megígéri a hathatós orvoslást s — minden marad a régiben. Sőt vígan megalakul a száz- egyedik : a cérnagomb-kartel s egész nyugodtan meg fog alakulni a fojtogató gyűrűnek bezáró szeme is. Vájjon nincs-e az a sok orvoslásra hivatott politikai s gazdasági »tényező« kar- telben a kartelekkel ? ! Százötven százalékos lakbérek lesznek Egerben a vízvezeték és szennyvízcsatornázás bevezetése folytán. Hozzászólás a vízvezeték kérdéséhez. A mélyen tiszteit szerkesztőség által megindított vitához, az alábbiakban bátorkodom szerény szavakkal hozzászólni. Ezúttal azonban következményeiben óhajtanék a vízvezeték kérdéséhez hozzászólani, Kérdésem ez: Mi hatása lesz a vízveteték bevezetése folytán a háztulajdonosra háruló évi annuitás tör- lesztésének a lakbérre? Ez egy életbevágó kérdés. Ugyanis nyilvánvaló, hogy a háztulajdonosok az évi amortizációt a lakókra fogják áthárítani, ami a lakbéreket legalább is 40—50%-kai fogja terhelni. Igen ám, de a jővó évben jön a lakásfelszabaditás, illetve jönne, ha már elég illetékes helyen nem tudnők, hogy úgy mint a községek felszabadításánál, egy bizonyos lélek számú városban lesz szabadforgalom, mig a többiben marad a zárlat, azzal, hogy felmondás nem lesz, viszont a lakbér 100%-ot meg nem haladhat. Már most tegyük fel, hogy Eger városa 20.000 lélekszámon felüli lévőn, nem esnék a szabadforgalom rendelkezése alá, mi lesz ennek következménye. Egy I. körzetbe tartozó lakásba a vízvezeték bevezetéséért legalább 15 millió kölcsön szükséges. Mondjunk egy minimális 10 évi amortizációt, az évi egy millió és néhány százezer korona fizetésére kötelezett háztulajdonos most már honnét fedezze ezt. Nem jobb volna egy császármetszés ? 1. Még a tehetősebb tulajdonos se köteleztessék azonnal úgy »vízvezeték, mint a szennyvizcsa- tornabevezetásére, míg a szegényebbnek legalább 4—5 évi határidő adassák a bevezető re. 2. A szennyvízcsatornázás egyelőre maradjon el. Ezen soraimhoz kérek hozzászólást. Tisztelettel: Egy előre látó lakó. —«»asm! —síi »ói»» amtw «hhs «mnm» suss«' «««& A MÁV nagyarányú felszerelési munkálatokba kezdett. Leszerelik a régi mozdonyokat. — Ujtipusu harmadosztályú kocsik készülnek. Alig néhány évvel ezelőtt még a magyar vasutak szánandó állapotban voltak. A Máv. kocsiparkjának legnagyobb része az utódállamok kezébe került, a mozdonyok pedig az állandó használat folytán elrongálődtak, úgy, hogy a vasutakon való utazás bizonytalan és kényelmetlen volt. Szívós kitartással és óriási áldozatokkal a rövid néhány esztendő alatt a magyar államvasutakat sikerült a béke- nivőra visszaállítani. De ez az eredmény sem felelt meg a felfokozott követelményeknek. Külföldön uj konstrukciókat helyeztek üzembe, tökéletesítették a forgalmat és emelték a vonatok gyorsaságát. Ezzel a rohamos fejlődéssel a magyar államvasutaknak is számolniok kellett. Tudomásunk szerint az. összes, még a mai napig is munkában levő mozdonyokat, szerelvényeket és régi rendszerű utas- kocsikat fokozatosan kivonják a forgalomból. Az ország nagyobb városainak államvasuti műhelyeiben már meg is indultak a munkálatok. Az összes régi tipusu személyszállító, kívülről nyitható vagonokat is átépítik. A régi mozdonyok helyébe legújabb rendszerű, kipróbált, amerikai tipusu mozdonyokat állítanak be. A személykocsik kényelmét is tökéletesítik, különösen a harmadosztályú kocsik belső berendezésében lesznek nagyobb változások az utasok kérelmére és a férőhelyek kihasználására. Az államvasutak igazgatóságát erre az elhatározásra az a szándék vezette, hogy Magyarországot ezzel az újítással is elszigeteljék a balkáni államoktól, amelyekben tudvalevőleg a vasutak biztonsága, kényelme, gyorsasága a legkezdetlegesebb fokon áll. A pontos, gyors és kényelmes vasúti forgalom minden külföldi propagandánál eredményesebb. Magyarországnak pedig szüksége van az idegenforgalomra, amely ilymődon könnyebben is érhető el. BnaiaaeHa «amaW» mmnuhi—i*"— ffl * Ferences - zárdafőnökök lelkigyakorlata Egerben. Az egri ferenc- rendi lelkigyakorlatos házban zárt lelkigyakorlatokat tartanak a Szent Kapieztrán provincia zárdafónökei, és pedig : P. Hermann Hermenegild gyöngyösi, P. Bande Szaniszló budai, P. Oberten Odilo pécsi, P. Med- veczky Medárd szészényi, P. Unyi Aíhanáz szegedi, P. Lombos László szolnoki, P. Riba Hugo jászberényi, P. Fehér Péter duna- földvári, P. Feisz ADgelusz siklósi, P. Kovács Rajmund simon- tornyai, P. Horváth Zénó váci, P. Forintos Lőrinc máriagyűdi. A szentbeszédeket P. Unghváry Antal tartományfönök és P.Oslay Oswald egri zárdafőnök tartják.
