Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-08-09 / 179. szám

Ára 16 fillér, vasárnap 24 fillér. Eger, 1927. augusztus 9. kedd. XLIV. évf. 179. sz. Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon: Szerkesztőség II, Kiadóhivatal 176. Megint egy lépés előre. Az államháztartás szekere oly göröngyös és kátyus országúton jár, hogy minden előretett sze­rény lépésnek és elért sovány eredménynek ia örülnünk kell. Ilyen szerény lépéa a nyugdíja­sok egy részének sorsán való könnyítés, melyet a legutóbbi minisztertanács tett,amikor elren­delte, hogy a hatvanötödik élet­évüket betöltött állami nyug­díjasok, özvegyek és árvák men­tesüljenek ama levonások alól, amelyeket a szanálási periódus kezdetén rájuk róttak. Ez a rendelet mindenesetre megnyug­vást kelt abban a kategóriában, amelyre vonatkozik, mert meg­lehetős összeggel fogja növelni az ezután kiutalandó havi nyug­dijakat. Azt szeretnénk remélni azon­ban, hogy ez ctak a kezdet s ez az intézkedés csak bevezető akkord ahhoz az általánosabb intézkedéshez, amelyet az egész ország nyugdíjas társadalma oly várva vár s amely a nyugdíjasok helyzetének végleges rendezésé­ben állna. A szanálás esztendei alatt min­denki részéről nagy lemondásra volt szükség a siker érdekében. A nyugdíjasoknak a megszerzett jogukról és életsz in tjükről való lemondása egyenesen önfelál­dozó heroizrous volt. A pénz­ügyi egyensúly helyreállítása sikerült s dacára külkereskedel­mi mérlegünk hiányának, a tény­leges bevételek állandóan meg­haladják az előirányzatot. E tény konstatálása azonban nem je­lent annyit, hogy a gyeplőt meg­lazíthatnék s az eddigi óvatos pénzpolitika helyett könnyelmű­en egy másikba kezdjünk. Vi­szont ez az óvatosság nem odáz­hatja el az államnak erkölcsi kötelezettségét legelső sorban azokon segíteni a legrövidebb időn belül, akiket a legégetőbb szükség súlya nyom. Nem lehet, nem szabad elsenyvedésre ítél­ni ezreket és ezreket, az élet küzdelmeiben elfáradtakat, a nyugdíjasokat, akiknek válla legkevésbbé tűri el már a ter­heket. A hatvanöt évet betöltött nyug­díjasok illetményei levonásának megszüntetését azért mondottuk első szerény lépésnek, mert ez az intézkedés csak oly társadal­mi osztályon segít, mely aktive nem vesz részt különösebben az állam életében s már koruknál fogva sem kapcsolódhatnak bele az összeség alkotó életébe oly módon, mint a fiatalabb kate­góriák. A következő lépésnek tehát mi­hamarabb kell megtörténnie: Kaptuk a következő levelet: Az Egri Népújság Tekintetes Szerkesztőségének Helyben. Eger városát két föok kény- szeritette a vízvezeték létesíté­sére. Egyik az ivóvíz hiánya, mely szinte életkérdéssé vált, a másik a tűzveszély esetén fenn­álló általános vízhiány, mely mindenkit állandó rettegésben tartott. E két hiányt teljesen pótolja a város csaknem összes utcáin elvezetett vízcsőhálózat és tűz­csapok, melyeket kevés változ­tatással közkutakká lehetne át­alakítani. Minthogy a házakhoz való bevezetés, oly nagy terhet ró a város lakosságára, a háztulaj­donosokra és főképsn a tisztvi­selőkre, hogy azt nagyon is sú­lyosan érezni fogják, vélemé­nyem szerint, Budapest, augusztus 8. Széchenyi László grófot, Ma­gyarország amerikai követét, aki pénteken érkezett meg New- Yorkből nyári szabadságára Budapestre, szombatról vasár­napra virradó éjszaka súlyos kimenetelű autószerencsétlenség érte. A gróf Svábhegyről autón igyekezett hazafelé Andrássy- palotájába. Az autó a Mátyás király-úton neki futott egy üre­sen álló szekérnek és gróf Szé- cheni László fején és balszemén a fiatalabb nyugdíjas kategóri­ák helyzetének javításával. Ezek a kategóriák még aktivak és nagy veszedelmet jelentene, ha ezeknek az elégületlensége ál­landósulna. — A pénzügyi kor­mányzatnak elemi kötelessége a helyzetnek esetről-esetre való gondos megvizsgálása, ahol le­het: javítása, tehát a szükséges lépések megtétele. víz csatornázást későbbi évekre kellene hagyni, midőn kedvezőbb pénzkölcsönhöz jut a város I « Tudomásom szerint, két gaz­dag alföldi város, Szentes és Kunszenmárton, épen úgy ol­dották meg a vízvezetést, t. i. csak az utcákon vezették fvégig a vízcsöveket, melyet közkutak- kal és tűzcsapokkal szereltek fel. A házi csatlakozást hagy­ták későbbi évekre, midőn, mint békében volt, az alföldi Tiszá­éi belvízszabályozási óriási nagy amortizációs kölcsönöknél, ahol 50, 70 és 90 évekre szőlő fölvé­telek voltak. Ha pedig a házi csatlakozás már el nem ejthető, úgy hagyja későbbre a város a szennyvíz- csatornázást. Angol klozett nél­kül el lehet még a város akár 10 évig is, de víz nélkül nem. Eger, 1927. augusztus 7. Kiváló tisztelettel: súlyos sérüléseket szenvedett, amelyeknek következtében ma délelőtt a Fasor-szanatoriumban ki kellett operálni a beteg üveg­szilánkoktól szétronciolt bal szemét. A jobb szemet nem fe­nyegeti veszély, Időjárás. Hazánkban a kánikula még tart. A hőmérséklet nap­pal 30 Celzius fok felett, éjjel a 20 C. fok felett van. Jóslás : Lé­nyegesebb változás még nem várható. Az Egri Dalkör kirdlydijas hangversenye. Az Egri Dalkör a királydijas versenydarabot szerdán mutatja be Egerben igen érdekes hang­verseny keretében. A verseny mindig vonzotta az embereket. Izgatta az a kér­dés, hogy ki a jobb, erősebb, akár a sakkban, akár a futball­ban, vagy az úszásban, bár sak­kozni, futballozni pedig nem mindenki tud. A dalolásnak a versenye már sokkalta általánosabb hatású. Dalolni minden ember tud. Aligha lehetne olyan embert találni, aki még életében soha nem dalolt, vagy énekelt (akár a legalsóbb, akár a legfelsőbb társadalmi osztályokban). A dal kiséri az embert egész életén keresztül. A bölcsőben fekvő emberbimbő- □ ak az első testi élvezetet az anyatej, az első szellemi gyö- györüséget az édesanya dala szerzi meg. A lélek kezdődő ön­tudatának lángocskája még nem is pislog, már elhallgat a cse­csemő a sírással az édesanyja dalolására és tágranyitott szem­mel figyel. íme, a lőlek első gyönyörködése. A templomban az ének szárnyain tud legjobban a hivő lelke őgfelé szárnyalni. A csatába menő ifjú katonák ajkán éppan úgy megzendűl az ének, mint a mezőD, vagy a műhelyben dolgozó munkás ajakán. A sportok versenyén — ame­lyek fontosságát és érdekességét jól ismerjük —, kiáll az olimpi- ászon tíz, húsz ember. Szegeden pedig versenyt dalol hatezer magyar. Ezért sokkal nagyobb méretűek az országos dalver­senyek minden más versenynél. Ezért van az, hogy a dalver­senyek 58lkalmával ünnep van a vendéglátó városban. Nemzeti ünnep. Virágba borúi, zászló- díszbe öltözködik a város. — A virágos és drapőriadíszes ab­lakokból minden virágnál és drapériánál szebb díszek: lelke­süléstől sugárzó arcok tekinte­nek a lent hullámzó dalosokra. És a mostani dalversenyen, a legnagyobb magyar városban, 116 szép lány megkoszorúz 116 Hozzászólás a vízvezeték kérdéséhez. a házi csatornázást és a szenny- (Aláírás) előfizető. Széchenyi László grófot, Magyarország amerikaikövetét súlyos autókatasztrófa érte. A követ bal szemét ma délelőtt kioperálták.

Next

/
Thumbnails
Contents