Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-08-07 / 178. szám

Ára 16 fillér, vasárnap 24 fillér. Eger, 1927. augusztus 7. vasárnap. XLIV évf. 178. sz. Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. Szerkesztőség: Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon: Szerkesztőség II, Kiadóhivatal 176. Szent István-hét 1927. Évről-évre enyhül az az el­lentét, amit a forradalom lelki válsága mélyített az ország és annak fővárosa között. Ma már tisztában vagyunk azzal, hogy Budapestéi a msgyarvidék haza- fiiágának összetett ereje viheti legsikeresebben előre a magyar ügyet azon az utón, amely a béke igazságtalanságainak hely­rehozatalához vezet. A fenti tény felismerése hozza egyre közelebb és közelebb Budapes­tet éi a vidéket egymásial. Ilyen közeledési és találkozási alkalom a Szent István-hét is, amelyet az időn ii nagy fény­nyel fog megülni Budapest és az ország vallásos és hazafias közömége. Az augusztus 18.-án kezdődő él 25,-éig tartó Szent litván-hét évről-évre gazdagodó nemzeti kultuszt jelen', amely­nek egyesítenie kell minden ma­gyart, kicsinyt és nagyot, a leg­főbb méltóságtól a legszegényebb zsellérig. Azon a körmeneten, amely az idén még az eddigieknél is na­gyobb arányban fog végigza­rándokolni Budavár utcáin, ott lesz a vidék minden eldugott köziégének küldöttsége, ott lesz­nek az ország nagyjai és egy szivdobbanásban, egy nagy egyesülésben fognak összeforrni nagy királyunknak, Szent István­nak emlékezetében. Az idei körmenetre számos külföldi vendég jelentette be részvételét. A külföld érdeklő­désének nagy erkölcsi és poli­tikai jelentősége van. Kezd felénk fordulni a külföld belátása ■ annál hamarább re­mélhetjük a béke hibáinak jóvá­tételét, minél nagyobb erkölcii erőt, egységet és megbízható­ságot tudunk mutatni. A magyar nemzet példás fegyelemmel vi­seli a béke terheit. De ez nem a megnyugvást, hanem a jóvá­tételbe vetett bizalmat jelenti. Szükség van azonban rá, hogy minden alkalmat megragadjunk arra, hogy lássa a külföld, hogy itt egy erős és egységes nemzeti gondolat uralkodik a leikeken. Ennek kifejezésére szolgálhat a Szent István napok sikere is. Minél nagyobb tömeg seregük össze augusztus 18.-a és 25.-a közt, de főleg augusztus 20.-án az évszázados múltú gyönyörű körmenet napján Budapesten, annál jobban fennakad ezen a külföld szeme és a közönyös idegenből barát, az ellenségből megbecsülő ellenfél fog válni. Budapest lesz a színhelye az idén is ennek a nagy nemzeti tüntetésnek. Ezért szólítja a ma­Eger, augusztus 6. Az államrendörség egri kapi­tányságának ismeretes határo­zata folytán az *Egri Strand­fürdő, azaz az idegenforgalmi csalétek« c. nyári tragikomédiá­nak csak három jelenetét játsz­hatták meg a szereplők. A füg­gönynek, amelynek fel sem lett volna szabad gördülni, er­kölcsrendőri intelemre felvonás­közben le kellett szaladnia s ezzel sibesült jótékony fátyolt bontani arra a sok épületes je­lenetre, amelyeket ennek az er­kölcsképző színműfajnak felvo­násai méhübben hordtak. A tárgyi igazság követelmé­nyeit szem előtt tartva, kényte­lenek vagyunk megállapítani, hogy a három jelenetben, a strandfürdő barátainak három­szori összejövetelén, a heringes hordóra emlékeztető túlzsúfolt- ságtől eltekintve, különösebb bántó dolog nem történt. Mert, ugyebár, annak a néhány jó­szívű ifjúnak a kísérletezése, mellyel szivük hölgyét az üsző- mesteri kötél megtakarítása cél­jából saját tenyerükön hordva akarták idegcsiklandő sikolto­zások közepette szabad úszásra megtanítani, meg aztán annak a néhány hölgynek lovaglótem- pőban való elhelyezkedése férfi­ismerőse nyakán, a strandfürdői szórakozások terén oly ártatlan elemiisbolai jelenség, hogy szót sem érdemes vesztegetni rájuk. Különösebb dolog egyelőre nem történt, hála a függöny legör- ditőjének. A strandfürdő barátai állítólag egyébként pompásan szórakoztak s eközben abban a hitben is ringatózhattak, hogy ók a fürdőváros s a hőn óhaj­tott idegenforgalom pionírjai. Érthető tehát a harag színébe gyár főváros Budapestre az or­szág minden rendű és rangú lakosát, ezért könnyíti meg fél­árujeggyel a vasút, olcsó elszál­lásolással a város, a vidékiek Budapestre özönlését. Aki te­heti, jöjjön Szent Istvánra Bu­dapestre, vegyen részt a lelket elmélyítő ünnepségeken, a szivet és elmét gyönyörködtető sok­játsző megrökönyödésük, mely- lyel a közös fürdő bezárásának hírét fogadták. Mi azonban nem törődünk ezeknek a keveseknek méltatlan- kodásával, hanem az impozáns komoly nagy többség nevében kérdezzük meg ez alkalommal a nyilvánosság színe előtt a strandfürdő gondolatának fel­vetőit és keresztülerőezakolőit, hogy mi szükség volt erre a sze­rencsétlen ideára, mely köntör­falazással született a női uszoda tisztításának űrügye alatt, holott kémlölyuk volt a jövőbe? Mi szükség volt azután az idea megvalósítására, amikor a szűk hely okozta zsúfoltság már előre is kiprovokálni látszott az er­kölcsrendőri közbelépést? Nem gondolta-e meg már jő előre a für­dő vezetősége, hogy egy magán­vállalkozó kiteheti magát ilyen megszégyenítésnek, de Eger vá­ros erkölcsi testületé, mint fürdő- tulajdonos, soha?! A kérdéseken, a feleleteken s az erkölcsi szégyen súlyán is túl vagyunk sajnos ; a megtör­ténteket nem lehet meg nem történtekké tenni. Most csak arról van sző, hogy nézzünk még egyszer határozottan szemtől- szembe ezzel a kérdéssel, mely egész méltatlanul már az embe­reket táborokra osztó problé­mává kezdi magát felfújni. Nyíl­tan kimondjuk: azt akarjuk, hogy Egerben többé fel se vetődhessék ez a kérdés; azt akarjuk, hogy senki semmiféle ötlet, ürügy vagy érdek kapcsán ne helyezkedhesBék szembe Eger megszentelt hagyományaival, la­kosai többségének józan erkölcii felfogásával; tehát azt akarjuk, hogy Egerben semmiféle formá­ban, bárminő erkölcsvédelmi féle látnivalóban, olcsó és ingye­nes szórakozásokban és nézze meg magát Budapestet, amely egymagában is szépsége, nagy­szerűsége, ígérete és reménysége a magyarságnak. A Szent István-héten találkoz­zon Budapesten és forrjon össze testvéri érzésben minden magyar. intézkedések Ígérete mellett se létesítsenek strandfürdőt. Szinte azt kell mondanunk, hogy a város közönségére ár­tatlanul átháramló erkölcsren­dőri megszégyenítésből az a ha­szon származik, hogy a közös strandfürdő ellen folytatandó elvi harcot nem szorítjuk csu­pán az eddigi megoldás szűk területére, hanem átvisszük a Városi Fürdő r. t. igazgatósá­gának azon tervezetére is, mely szerint a női uszoda területét kibővítve közös strandfürdőhely- lyé szándékoznak kiképezni. Paradoxonnak látszik, de úgy van, hogy szinte köszönettel tartozunk ezért az elsietett kí­sérletezésért az igazgatóságnak, mivelhogy idejekorán módot nyújt a város közönségének a kérdés megvitatására, állásfog­lalásra b a tervezett strandfürdő elleni nagyarányú társadalmi tiltakozásra. Mert ha a «rész­vénytársaság« bizalmas igazga­tósági üléseken káprázatos ter­veket szövöget egy modern für­dőváros létesítéséről, fürdőszál- lőrői, fürdőtágitáeról ■ ennek «szakértők» megállapítása szerint magától értetődő tartozékáról: közös strandfürdőről, anyagi erőforrásokat keres s ragyogó üzletmenetről, mint fedezetről álmodozik, — kevés igazgatósági tagnak lesz módjában a kérdés mélyebb erkölcsi vonatkozásai­val foglalkozni s a fürdőváros nagy koncepciójától elfogult »többséget« meg is győzni. A múltkori balul kiütött kísérlet azonban örvendetesen kinyitotta a szemeket s az üzleti érvek csörgedezése mellett impozánsan zuhogó erkölcsi érvek áradata hömpölyög a strandfürdő elár­vult medencéjében. A közös strandfürdő Egerben botránykő.

Next

/
Thumbnails
Contents