Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-08-03 / 174. szám

L EGRI SSPÜJBAÜ i927. augusztus 3 használnák a vizet még normá­lis mértékben sem, ciakhogy ke vesebbet kelljen fizetniök. Ezen lehet segíteni a minimum-rend­szer bevezetésével. Da nem olyan fiktiv alapon, mint azt a terve­zet teszi. Mert a tervezet a lakó helyiségek száma után indul, ami nem reális. Nem tudom megérteni, miért kelljen 4 par kottás szoba után, melyet súrolni nem kell, kétszer annyit fizetni, mint 2 padlózott szoba után, amelyet tízszer is kell egy évben súrolni? Itt csak fikció vezette a tervezőket, az t. i., hogy aki nek több szobája van, abból többet lehet kivasalni, a fö, hogy legyen rá valami ürügy. Ez az ürügy a feltételezett jobb mód. Ez azonban nem helytálló fel­fogás. A nagyobb lakás után progresszive nsgyobb az adó s ezzel a vélt jobb mód meg van fizetve. A módhoz semmi köze a vízfogyasztásnak. Tessék az egységárat úgy megállapítani, hogy abból fedezve legyen az üzem minden szükséglete, senki nem fog zúgolódni, ha tudja, hogy az üzem vagyonkezelése, költségvetése és számadása nyil­vános ellenőrzés alatt áll. S itt megint hiba van a terve­zet 77-ik szakaszában, amely szerint a vizdijakat az igazgatóság ál­lapítja meg s azokat a képvi­selőtestület nem vizsgálhatja felül. Ezt már nem mertem volna a tervezetbe bele venni. A vá­ros izzadja ki a kölcsönt, mint erkölcsi testület, helytáll érte teljes felelősséggel s éppen a legfontosabb, a polgárokat leg súlyosabban érintő, zsebkérdés­hez ne legyen joga szólni? Ép­pen ellenkezőleg! Kötelessége a képviselőtestületnek, hogy ahol ily óriási összegről van sző> amelyeket nem az igazgatóság izzad ki, hanem a polgárok zse­béből szedik elő, hogy ott na­gyon is résen legyen ellenőrző szerepével, hogy minden kilen­gésnek elejét vegye. A szabály­rendeletben nagyon világos szö­vegezéssel kell kifejezésre jut­tatni, hogy az egységárakat az igazgatóság javaslatára a vá­rosi képviselőtestület állapítja meg évről-évre, vagy féléven- kint. Sejteni, hogy a tervezők a városi képviselőtestületet azért mellőzték, mert több munkát okoz a vele valő együttműkö­dés, amennyiben a közgyűlés elé indokolt javaslatot kell ter­jeszteni s viselni kell a kritikát is. Ezt simábban is el lehetne intézni az igazgatósági ülésen, barátságos beszélgetés kereté­ben. Csakhogy nekünk a kép­viselőtestület nyitott szeme erő­sebb garancia arra, hogy érde­keinket sérelem nem éri. Erről a jogáról a képviselőtestület a világért le ne mondjon! Minthogy az átlagok rend­szere igazságtalan, nem fogad­ható el a tervezet II. függelé­kében található dijizabás sem. Ha egyszer az összes csatlako­zásokon a minimum meg van állapítva, a többit a vízmérő órára kell bízni. Volna még sok más észrevé­telem ; megvárom, mig a terve­zetet egészen átnézhetem. De már az eddigiekből is levonha­tók a következők: 1. Az üzem bevételei a vízfo­gyasztás után fizetendő dijakból erednek, melyek alól senkinek kedvezmény nem adható. 2. A város a közfogyasztásért kifizetett dijat pőtadőban veti ki az összes adófizetőkre. 3. Az alapdijak törlendők. 4. Törlendők a vizdijak. Ehe­lyett minimum állapítandó meg minden csatlakozásban, melynek túllépése ,az őrá szerint fize­tendő, a mindenkori egységár alapján. 5. Az egységárat az igazgató­ság javaslatára a városi képvi­selőtestület évenkint, vagy fél- évenkint állapítja meg. 6. Az üzem költségvetését és számadását a városi képviselő- testület felülvizsgálja, s a jóvá­hagyás, illetve felmentés meg­adását magának fentartja. 7. A minimumot bizottság ál­lapítja meg helyszíni szemlén; határozata ellen indokolt feleb- bezés adható be a közgyűlés elé, mely végérvényesen dönt. Egyelőre ennyit észrevételezők. Dr. Kalovits Alajos. (Mindezekből látható, hogy ez a tárgy a jövő szombaton még nam kerülhet a városi közgyűlés elé. Mert a fenti cikk írója sem talált elegendő időt arra, hogy teljes érdemében hozzá tudjon szólni a szabályrendelet tervezetéhez. Ez ötven esztendőre szól, na­gyon meg kell gondolni. A ter­vezetet, mint már az eddigiek­ből is látható, teljesen át kell dolgozni. Arra, hogy minden képviselőtestületi tag megértse és állást tudjon foglalni, hosz- szabb idő kell. Szerk) Menyi lakbért fizetünk az1927. évi augusztusi negyedben. S Í-1-# ­A folyó évi augusztusi lak­bérnegyedben a lakbérek any- nyiban szenvednek változást a májusi negyedi házbérekhez vi­szonyítva, hogy a lakások alap­bére utáni tiszta bér a múlt ne gyedi 60 százalék helyett 65 szá­zalék lesz, tehát az emelkedés egytizenkettedrésznyi. Az [üzemi pótlék és a többi járulék válto­zatlan marad. Alább adjuk az uj lakbérekre vonatkozó táblázatot. A lakások bére Egerben ■ i 1917. évi alapbér Tiszta lakbér Üzemi pótlék Fizetendő az 1927. augusztusi negyedre összesen egész negyed a z 65 alapbérnek 1 3 évre s z á z a 1 é k a P ' p f P f 80 20 15 08 70 15 | 78 100 25 18 85-- j 8 7 19 72 120 30 22 62 1 04 23 66 140 35 26 39 1 23 27 62 150 37.5 28 27 1 33 29 60 160 40 30 16 t ! 40 31 56 i8u 45 33 93 1 57 35 50 200 50 37 70 l i 74 39 44 240 60 45 24 2 06 47 30 250 62 5 47 12 2 20 49 32 300 75 56 55 2 65 59 20 320 80 60 32 2 80 63 12 360 90 67 86 3 1 14 71 400 100 75 40 3 50 78 90 480 120 90 48 4 j 20 94 70 500 125 94 25 4 35 98 60 600 ; 150 113 10 5 i 24 118 34 ■ i c«»» ».m&nwtBUWwc»«» •***&> -.tat* Véletlenül szívenlötte az unókaöccsét. Halálos szerencsétlenség az ócska Eger, augusztus 2. Halálos szerencsétlenség tör­tént tegnap délután a vármegye- házán. Az épület újjáalakítását végző munkások közül Antal Antal 25 éves és Vladár László 30 éves egri földmivesek az első emeleten végezték a falbontást revolverrel a vármegyeházán. és bementek a régi fogháznak abba a helyiségébe, amelyben a főszolgabírói hivatal által elkob­zott fegyverek voltak elraktá­rozva. Vladár Lászlő egy őoska, rozsdás revolvert a kezébe fo­gott. A revolver még eddig ki nem derített körülmények között elsült és golyója szíven találta Antal Antalt, aki azonnal meg­halt. A helyszínre érkezett mentő­orvos és a rendőrség már csak a beállott halált konstatálhatták. Vladár Lászlő az eset után annyira megijedt, hogy a rozs­dás revolverrel az épület egyik félreeső helyén elbújt. Mikor elő- kerítették, azt mondotta, hogy Antal Antal, aki unokaöcscse volt, a csákányával a falba vá­gott, egy véletlenül otthagyott töltényre üthetett, mely elsült és megölte. Ennek a védekezésnek természetesen ellene szólnak a tények. A rendőrség őrizetbe vette Vladár Lászlót. A bonco­lás eredményéről és a bűnügy további fejleményeiről holnapi számunkban adunk részletes tu­dósítást. JäaäcCg»nag«8nBB éanSos pmamnam Eger az ország legdrágább városa. Kaptuk a következő levelet: Tekintetes Szerkesztőség! Napok, hetek óta várom, le­sem, hogy az »Egri Népujság«- ban szóvá tegye már valaki ezt az égbekiáltó, rettenetes drága­ságot, ami az egri piacon — minden téren uralkodik .. . De hiába, nem jelentkezik senki ... Hát én emelem fel igénytelen szavamat és kérem az illetékes faktorokat, vessenek véget en­nek az igazán indokolatlan ré­mítő drágaságnak. Mindnyájan tudjuk, hogy a jó Isten most bőven megáldotta a termelőket. Termett buzs, árpa, rozs, kuko­rica gyümölcs stb. stb. »in Hülle und Fülle« mint a német mon­daná. Szegény nyugdíjas tanító va­gyok és szegény feleségem fel- jajdul, valahányszor a piacról haza jön, hogy immár tűrhetet­len az az uzsora, amely a pia­con valósággal tombol . .. Meg lehet állapítani, hogy Eger az ország legdrágább piaca. Miért, miért?! Szakértők mond­ják, hogy az élelmiszer 50%-tel drágább itt, mint a fővárosban. Nem tudom, lesz-e foganatja, szavaimnak, vagy a pusztában elhangzó sző leaz ... Merem ál­lítani, hogy sok-sok ember ne­vében beszélek, mikor ennek az indokolatlan drágaságnak a le­törését kérem, még pedig sürgő­sen. Tisztelettel: Aláírás. Bőse Kacsabboeuibckicb Restaurálják a kápolnai templo­mot. A kápolnai templom átfes­tése gyors ütemben halad, a szentély Nagyboldogasszony nap­jára készül el. A munkálatokat október első napjaiban fejezik be. A figurális részt Raksányi Dezső fővárosi festőművész, mig a dekorativ munkát Korény Jó­zsef akadémiai templomfestő végzi. A napokban maga Szmre- csányi Lajos egri érsek is meg­tekintette a művészek munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents