Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-07-28 / 169. szám

Ára 16 fillér, vasárnap 24 fillér. Eger, 1927. július 28. csütörtök. XLXY évf. 169. sz. Előfizetési dij postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Urban Gusztáv. Szerkesztőség : Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon: Szerkesztőség II, Kiadóhivatal 176. Közös strandfürdő. A strandfürdő ellen beszélni annyi, mint a divat darázsfész­kébe belenyúlni a veszélyeztetni magát a prüdéria, elmaradott­ság, álszentesbedés stb. vádjai­nak fullánkjaival. Az egri strand­fürdő ellen beszélni esetleg any- nyit jelent, mint Egernek vonzó fürdővárossá valő kifejlesztésé­nek köreit zavarni. Az egész kérdéskomplexummal előhoza­kodni pedig sokak szemében nem lesz egyéb, mint nyugalom­zavarás, vitagyujtőanyag be­dobása a város társadalmi éle­tébe 6 a közvéleménybe. Ez álláspontok képviselői azon­ban hallgassák meg nyugodtan, gúnyolódás s szenvedelem nél­kül annak a másik tábornak a véleményét is, mely nem az efe­mer divatutánzások, hanem meg­ingathatatlan, örökérvényű er­kölcsi elvek alapján áll, amely tábor szintúgy erősen és őszin­tén, minden jóakaratával és cse­lekedetével Eger fürdőintézmé­nyeinek kiépítésén fáradozik s amely tábor nagyon is fájdal­mas érzéssel vette tudomásul a Városi Fürdő r. t. igazgatóságá­nak ismeretes határozatát, a vita­gyujtőanyag igazi okát. A strandfürdő kérdését sine ira et studio vizsgálva, minde­nekelőtt megállapíthatjuk, hogy egy űj strandfürdő létesitésa elsősorban elvi jelentőségű ügy, azt mondhatnék, hogy világné­zeti probléma. Azzá teszi az a körülmény, hogy a fény és ár­nyék, a test és lélek, az erköl­csi süiyedés és emelkedés évez­redek óta folyó küzdelmében minden, ami a testnek kedvez, ami a testi ösztönökkel meg­alkuszik, az igazi kultúra, az igazi s Istentől rendelt emberi végcél: a lélek győzelmének ká­réra van. Ne mondja senki, hogy Divat őfensége egyik kelléktára: a strandfürdő nem alkalmas a testi szenvedélyek, a nemi érzé­sek és ösztönök felkeltésére. Aki ezttagadja, az vagy farizeus, vagy a veszélyes koron már jóval felül van. Korunk a szórakozásokban, zenében, táncban, irodalomban, művészetben a hypersexualitás jegyében áll, hypocritaságában hivatalosan mindent a keresz­tény erkölcs külső mázával önt le, magánéletében és érzéseiben azonban a test alantas ösztönei­nek szabad utat enged. Csoda-e, ba az államok belügyminiszterei­nek erkölcsvédelmi rendeletek gyártásában fő a fejük s az ideg- győgyászoknak sohasem volt olyan bő aratásuk, mint manap­ság? S a mindkétnembeli ifjú­ságnak vájjon tényleg szüksége van parázsló képzeletének nim­fákkal és faunokkal valő be­népesítésére ? Tény, hogy strandfürdő.láz van szerte a világon. A Balaton mellett, a Duna partjain, tengeri fürdők fövenyein együtt fürde- nek ét sütkéreznek férfiak és nők. Tágas térségüknek természetes homokjuknak a természet ado­mányainak a maguk érintetlen­ségében való élvezésében talán még találhatunk valamelyes rend­szert. Közönségük legtöbbnyire a nagyvárosok tastkulluszban raffinált, lelki életükben eltom­pult divategyedeiből kerül ki. A világ sorsát, igazi jövőjét magukban hordó, dolgos, komoly, az élet mélyebb értelmét ha ön- tudatlanul is, de végigélő leendő családapák és családanyák mil­lióit hiába keressük ottan. S ime egy kis vidéki magyar város, mely borzasztóan büszke magas történelmi, szellemi s er­kölcsi kultúrájára, minden ter­mészetes s társadalmi előfeltétel néikül pár négyzetméternyi he­lyen közös strandfürdőt csinál. A fürdőváros megalkotásának munkáját ott kezdi meg, ahol végeznie sem kellene a helyi viszonyok között. Hogy a für­dőzés s ellátás olcsőbbá tételé­ről, erőteljesebb reklámról, meg­felelő fürdőszállőről, gyors és jó vasúti közlekedésről stb. stb. előfeltételekről kellene elsősor­ban goudoskodui s hogy inkább egy magyar Grác fogalmát kellene megvalósítani, — mert fürdőváros, a sző igazi értelmé­ben, nem lehet soha — úgy látszik a jövő zenéjének van fenntartva. A strandfürdőt min­dennél fontosabbnak vélik, mi­velhogy aki eddig a vizet s a napfényt nem szerette, a pikan­téria s divatos szórakozás révén bizonyára pártolni fogja a ver­senyuszoda homokját. Mindezért tehát kár volt a strandfürdőt nem megfelelő lég­körben, nem szerencsés módon néhány szórakozni vágyó ember kedvéért létrehozni. A női és férfi uszoda ideális megosztott­sága volt igazán méltő Eger város erkölcsi lelkületéhez, tehát ne azt kérdezzük, hogy »ugyan mi rossz van a közös strand­fürdőben? hanem azt kérdez­zük, hogy tűi szükség volt en­nek a kérdésnek kellő megoko- lás nélkül egy szűk verseny- uszoda homokszőnyegére valő vitelére ? A fürdő igazgatósága szava­zattöbbséggel így határozott. Világnézeti kérdéseket azonban szavazással a czőtöbbséggel nem szabad eldönteni. Az erkölcs ab szolút érvényű valami. Még egy­hangúlag sem lehet az erkölcs követelményeivel ellenkezőt meg­szavazni. Azonkívül az igazga­tóság sem volt teljes, amikor ily fontos, szenvedélyes vitatko­zásra alkalmas kérdésben oly Eger, julius 27. Országszerte mély gyásszal fejezi ki a magyar nemzet dr. Csernoch János bíboros herceg­prímás halála fölött érzett rész­vétét és mindenünnen készülnek péntekre Esztergomba a nagy temetésre, Az egri székesfökáptalan részvéte. Az egri székesfökáptalan tag­jai Csekó Gábor pápai prelátus nagyprépost elnöklete alatt teg­nap tanácskozást tartott, ame­lyen elhatározta, hogy a her­cegprímás temetésén Eidárcsik Imre pápai prelátus, prépost- kanonokot és Matuszka Mihály apátkanonokot küldi ki az egri székesfökáptalan képviseletében. A fökáptalan a következő rész­véttáviratot küldte tegnap Esz­tergomba : •Méltőságos és Főtisztelendő Főkbptalan Esztergom. Legbensőbb megilletődéssei vettük a szomorú értesítést hirtelenül határozott. A döntés még ilyen formában is revízióra szorul. De ha a mérleg serpe­nyőjébe belevetjük azt a jogilag talán nem létező, de etikailag soha el nem enyészhető súlyos szavazatot, melyet a fürdőknek a város közönségének történt ajándékozásával az egri érsek­ség, mint a város dísze és ha­gyományainak őrzője, erkölcsisé­gének őrzője képvisel, ilyen döntésnek sohasem lett volna szabad megtörténnie. A fürdő mindnyájunké, de ha nem akar­juk, nem használjuk ; az erkölcs s a jó ízlés azonban még inkább mindnyájunké, mert akkor is szerintük kell élnünk, ha nem igen akarjuk. A téma alkalmsa a hozzászó­lásokra. Minden egyes pro és kontra érvet ügyiem lehetett e cikk keretében előhozni és meg­vitatni. Objektiv hangú vitatko­zásoknak és megbeszéléseknek állunk elébe. Dr. Urbán Gusztáv. a pőiolhatatlan veszteiégről, mely a Bíbornok-Hercegprí- más űr Ő Eminenciájának ha­lálával nemcsak az esztergo­mi főegyházmegyét, de az egész katholicizmust és Ma­gyarországot érte. A lesújtó gyászeset fölött főkáptalanunk két tagja személyében fogja tolmácsolni fájdalmas részvé­tünket: addig is fogadja a Főtiszíelendö Főkáptan test­véri együttérzésünk legmele­gebb kifejezését, mellyel kér­jük a Mindenhatót, hogy hal­hatatlan emlékű Főpásztoru­kat a mennyei boldogság tel­jességében részesíteni méitóz- tassék.» Egri Főkáptalan * Gyászmise a főszékesegyházban. Dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek rendeletéből pénteken 9 órakor gyászmise lesz az egri föszékesegyházban az elhunyt bíboros hercagprímás lelkiüd- yőért. A gyászmisére az egri Pénteken délelőtt temetik dr. Csernoch János hercegprimást.

Next

/
Thumbnails
Contents