Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-07-01 / 146. szám

ra 16 fillér, vasárnap 24 fii-/ • bta > 'J Előfizetési díj postai szállítással: :gg hónapra 3 pengő 20 fillér' negyedévre 9 pengő 60 fülé. Eger, io,./. július 1. tín POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Millió és millió magyar szív dobbant meg erre az új hangra, amelyet bedobtak Európa köz­hangulatába, — amelyre érthető, hogy a legintenzívebben hazánk­ban figyelnek fel az emberek. Köszönet és háia illeti ezt a férfiút, aki ezt önszántából, érez­vén az elkövetett igazságtalan­ságokat, vetette fel s éppen ezért nagyon helyeseljük azt az akciót, amelynek élen némzetünk nagy írója, Herczeg Ferenc áll és amelynek az a szándéka, — hogy Lord Rothermerét társa­dalmi akció utján millió magyar aláírással ellátott iveken kö­szöntsék. Ehhez a mozgalomhoz lelkesen csatlakozik társadal­munk minden rétege, mert ugyan akadna-e ember ebben a hazá­ban, aki nem a leghálateltebb szívvel keresné fel azt a férfiút, aki elsőnek lépett Európa leg­nagyobb nyilvánossága előtt mellénk, követelvén számunkra azt, ami a magyar lelkeket leg­mélyebben s legnagyobb vágyó­dással foglalkoztatja? T. H. hops wtoiij^v ««m» -i>ss«»ii»iwi*s»>t •>-«» «<mb» Babocsay Sándor arcképének leleplezése az Egri Kaszinóban. Köszönet Rothermerenek. Lord Rothermere cikkét, ame­lyet a Daily Mail millió pél­dányszámain keresztül &z egész müveit világ olvasott, első lépés­nek tekinthetjük arra, hogy az utóbbi évtizedekben legtöbbet szenvedett nemzetünk testén és leikén ejtett sérelmek és igaz­ságtalanságok meginduljanak a reparáció felé. Lord Rothermere cikkének az volt a főgondolata, hogy Eu­rópa nyugalma és Magyarország igazságának megközelítése szem pontjából elkerülhetetlenül szük­séges a gyűlölet által született trianoni békeszerződés mielőbbi reparálása oly módon, hogy Magyarország visszakapja azo­kat a területeit, amelyeken ma­gyarok laknak. Ez az előkelő angol férfiú népszavazás útján kívánja meg­valósítani ezt a reparáciőt s ekkor emzünkbe jut a békeszer­ződések megkötései idejéből nemzetünk nagy fiának, — gróf Apponyi Albertiek egy kijelen­tése, amelyet sajnos a megtorlás vágyától és gyűlölettől telített nagyhatalmak képviselői akkor nem hallottak meg. Apponyi már akkor azt kívánta, hogy ha a békeszerződések igazságot akarnak teremteni, rendeljenek el népszavazást. Ekkor mondotta Apponyi, — hogy Magyarország határai a trianoni békeszerződés paragra­fusai ellenére is addig húzódnak, — ameddig a hú magyar szívek dobognak. Fájdalmas dolog, hogy a trianoni békeszerződés megkötése után hét esztendőre jut eszébe valakinek érdeklődni az iránt, hogy vájjon meddig is terjednek azok a területek ame­lyeken magyar gyermekek szü­letnek ás magyar szivek dobog­nak. Mégis nagy köszönettel tarto­zunk Lord Rothermerenek, mert cikke nagymértékben hozzájá­rul ahhoz, — hogy az eveken ke­resztül tudatosan és rosszindu­latúan elsikkasztott igazságunk­ról felfedje a leplet, követelvén az emberiség, Európa és az újon­nan alakított államok nyugalma és boldogulása szempontjából a trianoni békeszerződés igazságos reparálását. Az Egri Kaszinó örökös tisz­teletbeli elnökének, — Babocsay Sándor kormányfőtanácsos, v. országgyűlési képviselőnek arc­képét tagságának hatvanadik év­fordulója alkalmából Edvi Illés Aladáruéval megfestette. A jól sikerűit arckép leleplezésére a Kaszinó június 26.-án díszköz­gyűlést tartott Jankovics Dezső kir. tanácsos . elnöklete alatt, amelyen a tagokon kívül sok ér­deklődő is megjelent. Mártonffy Lajos árvaszéki elnök, mint a Kaszinó alelnöke, képavató be­szédében többek között ezeket mondotta : — Állítom, hogy a világot számunkra az jelenti, amit abból tudásunkkal fölismerünk. A tu­dás eszközét képező ész, egy csodálatos tiszta és nagy tükör, amely minden benyomást, tár­gyat megába fogad, elnyel. Az ész agymunkájával a befogadás után a megismerést, mint tudást elraktározza. Ha pedig valaki a szépet, a jót, a bölcset el tudja raktározni sgyában és a fölös­leges lomot előre ki tudja válo­gatni, megtartja abból ez érté­kest, akkor az az egyén, igen okos ember, annak a viiága szép, annak a világa harmonikus. Na­gyon találóan mondja Széchenyi: •Nem a tanulás és tudomány mennyisége teszi okossá az em­bert, hanem azok jó elrendezése és hívság nélküli helyes fölhasz­nálása.» Ezen állításommal a tétel meg van adva, példa erre a mi örökös tiszteletbeli elnökünk: Babocsay Sándor, mert amikor ajkán ne­mes veretű mondanivalójában elhangzik egy hosszú élet ta­pasztalatának leszűrt bölcseságe, akkor a maga élete példájával arra tanít bennünket, hogy az ember önmagában hordja azt a világát, amelyet a maga tudásá­val és akarásával szerzett. Mi megtisztelésképen nem aranyat-ezüstöt adunk annak, akit szívünkbe zárva szeretünk és tisztelünk, hanem egy mara­dandó emléket állítunk annak az egyénnek, amelyre ha a késő utód föltekint, elmondhatja mél­tán: »ez az a férfiú, aki egy szép életet tudott le élni« Ennek a nemes embernek meg­festett képmását adom át én itt az Egri Kaszinónak, megőrzendő örök ereklyeként, amelyről hull­jon le a lepel . . . Az ünnepi beszéd után a nagy­számú közönség lelkesen ünne­pelte Babocsay Sándort, akit ez alkalomból Heves vármegye kö­zönsége és tisztikara nevében Heveny Gusztáv vármegyei fő­jegyző, Eger város nevében Trak Géza polgármester, az Egri Ügyvédi Kamara nevében pedig dr. Erlach Sándor ügyvéd üd­vözöltek, majd az ünnepelt mon­dott köszönetét. A művészi értékű kép a Ka­szinó olvasótermét díszíti. 2 ÖEBESSBSEfHBBSBflBSKKHHBBBEH (Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában I» Évzáró ünnepség a Szent Bernát- gimnáziumban. Az évzárás a gimnáziumban a hagyományos ünnepség kere­tében ment végbe. 8 órakor volt a bálaadő szent mise. melyet Kürti Menyhért dr. főigazgató mutatott be. Az idei oraz. diák- dalosverseny zsűrije által minta- dalárdának nyilvánított ifjúsági énekkar Rássy Paulin tanár ve­zetésével Rampis »Missa Cuni- berU-jónek gyönyörű énekeivel fokozta a templomot egészen megtöltő közönség áhítatát. Utá­na a tágas tornateremben gyűl­tek össze a szülők, különösen sok vidéki, kiknek évenkint ez a záróünnepség szokott kedves alkalom lenni az intézet meg­látogatására. Ezt az alkalmat fel is használta Kürti Menyhért dr. főigazgató, mert az ifjúsági ének- és zenekar együttes nyi­tánya után mindig szívesen és nagy figyelemmel hallgatott pe­dagógiai felolvasásának tárgyá­ul olyan témát választott, mely a szülők egyetemének szólt. An­nak a közös és harmonikus at­moszférának szükségét fejtegette, melyben a tanárnak és szülőnek, az iskolának és családnak lelke az egymás megértésében és meg­becsülésében ér össze. Szükséges — úgymond, — hogy a szülő okaiban ismerje meg az iskola célját, szellemét, nevelési és tanulmányi rendsze­rét, mert a család meghitt kere­teiből csakis ezek tudatában fog a gyermek felé ugyanaz a lélek sugározni, aminő az iskola lelke; az édesapa tekintélye és az édes­anya szeretető csakis ez esetben fogja sugallni ugyanazon ideá­loknak tiszteletét, amelyeket az is iskola ápol. E célra a szülői látogatásokon kívül melegen ajánlotta a tanári testület által szervezett »szülők iekolá«-jában azoknak a pedagógiai előadá­soknak hallgatását, melyekben a gyermeknevelés problémájá­nak alapvető kérdései kerülnek szakszerű tárgyalásra. — A fő­igazgató nagy figyelemmel hall­gatott felolvasása és az ének­és zenekar mesteri előadása után az egész ünnepség legmoz­galmasabb része : a jutalmak ki-

Next

/
Thumbnails
Contents