Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-01-28 / 22. szám

I tfiGKl KißPOJibA; 1927. január 28 ewansrmum■ k..., jzm Akinek tiz hónapi börtönbe került a lóvásárlás. A tiszafüredi vásáron történt. Kis Mátyás tiszaörsi postaszái- litő 2.250,000 koronáért adta el egyik lovát. A vevő a kifizetés­nél megjegyezte, hogy 600 ezer borona hiányzik a vételárból. Nem baj, mondotta Kis Mátyás, majd utánvéttel küldöm el ma­gának a passzust és akkor meg. kapom a 600 ezer koronát. És elbúcsúztak. A szívélyes búcsú után Kis Mátyás visszaszaladt vevőjéhez: Jaj, de kinek is küldje®» hát a passzust utánvéttel? Erre, mint Kis Mátyás a törvényszék előtt elbeszélte, a vevő elővette no­teszát és egy papírlapra odaírta a címét: Ragó Albert, Besenyő­telek. ^ Hetek múltak el és hőnapok. Kis Mátyás háromszor is el­küldte utánvéttel a passzust, de a levél mindannyiszor vissza­ment hozzá azzal a felírással, hogy: a címzett holléte ismeret len. Végűi is Kié Mátyás meg tudta, hogy az ő vevőjét nem R’gő Albertnak, hanem Rigó Mártonnak hívják. És följelen­tette Rágó Mártont, hogy az megtévesztés végett írta neki arra a bizonyos cédulára a vá­sáron Ragé Albert nevét. Kis Mátyás megasteüdött erre az állítására és az egri kir. tör­vényszék Prettenhoffer-i&n&ciíi csalás, és mivel Ragő Márton időközben a lőra mint saját ne- velétű állatra váltottp3ís?:u*t,ma- gáitokirat hamisítás vétsége miatt, tíz hőnapi börtönre, 3 évi hiva­talvesztésre, s politikai jogainak ugyanennyi időre való felfüg­gesztésére, s a felmerült bűn­ügyi költségek megfizetésére Ítélte. A vádlott félebbezett. Egy évi törtönre Ítélték, mert íéimetszette a haragosa gyomrát. Miskolcról jelentik: Még a múlt óv szeptember 12-én tör­tént Szirmán, hogy a korcsma előtt Éliás Ferenc földműves késsel támadt rá sógorára, Fo­dor Gyulára, akinek verekedés közben felmetszette a hasát. Fodor Gyula életveszélyes sérü­lésével több mint három hőnapig nyomta a betegágyai és bár azóta már felgyógyult sérülésé­ből, teljes egészségét soha sem fogja visszanyerni. Az orvosi vélemény szerint nyomorék lett egész életére. Éliás Ferenc el­len ezért súlyos testi sértés cimán emelt vádat a kir. ügyész­ség. A bűnügyet szerdán tár­gyalta a Doiinay-büntetőtanács, amely a vádlottat egy évi bör­tönre iélte. Farsangi bálok Egerben — a múlt század nyolcvanas éveiben. „Múlt ifjúság tündártavában . . .“ — Hét vármsgya ifjúsága Egerben. — Öt pengő elég volt a kartonruhás bálra. — Amikor még Arany Ferkó es Palóczi Kálmán cigányprímás játszott Eger­ben. — A mezítlábas balról karonfogva vezettek ki a ne;- odavalókat. Eger nem tartozik a legroha* moBabban fajlődő városok közé, de külső képe az utóbbi évtize­dek alatt mégis annyira meg­változott, hogy a tősgyökeres bennszülöttek, akik a múlt szá­zad nyolcvanas éveiben elkerül­tek iniét és most visszajönné­nek, alig ismernének rá szülő­városukra. Keresni kezdenék a híres Zöldfa vendéglőt valahol a Makiári utón, vagy a Gálya- szállót a mostani zsidótemplom mellett . . . Hiába keresnék. — Ezeket elsöpörte az idő, és ma már csak egy két színes emlék hirdeti, hogy valaha voltak. »Múlt ifjúság tündértavában . . .« Az emberek szivesan vissza­járnak' a múltba éa szeretik visz* •zaálmodni az elrohant éveket. A múlt század nyolcvanas évei­nek farsangjáról egykorú okmá­nyok alapján a következőket si­került megállapítani: Hét vármegye ifjúsága indűlt útnak és mulatott Eger farsangi báljain abban az idő­ben, amikor még Samassa Jó­zsef volt az egri érsek, B^öihy Líjos volt Heves vármegye fő­ispánja, Isaák László Heves vármegye alispánja, Borbély- Maczky Emil az egri járás fő- szoigabírája és Grónay Sándor Eger város polgármestere. Az Ó Kaszinó volt a függet­lenségi párt tanyája, míg az Új-Kaszinóba a kormánypártiak és a katonatisztek tömörültek. Az ó Kaszinónak a gimnázium­mal szaruban, az Új Kaszinónak p dig az érsekudvarbau volt a helyisége. Ez utóbbinak sok tiszti tagja még nagyon hadi lábon állt a magyar nyelvvel, és megtörténi, hogy ez Új-Ka­szinó dísztermében, dr. Süsüre- csányi Lajos egri érsek jelen­legi ebédlőjének a helyén az egyik návnspi-estólyen egy oszt* , rák eredetű kapitány még így köszöntötte fel az ünnepelt Luga László lapszerkesztőt: »Magyar ember, jó ember, november, december /« Az egri báloző közönség a két Kaszinó helyiségét használta fel a farsangi mulatságok cél­jaira. Leghíresebb bál volt az O- Kaszinőban rendezett megye-bál, amelyen alig lehetett táncolni. Az emberek úgy álltak egymás hálán, mint nheringek. Nagyobb bál volt még a tiszti-bál és az álarcos-bál. Ez utóbbin több, saint kétszáz jelmezes táncos vett részt. Öt pengő elég volt egy lányos mamának a karton- ruhás-bálra, amelyet a Heves- megyei Nőegylet rendezett meg minden évben. Az asszonyok és lányok a megye-bálon mutatták be a híres egri szabóipar remekeit, rangos asszony leginkább Frank éa Szarni női ezabőkuál dolgoz­tatott. Akiknek nem volt meghívójuk, vagy más ok miatt nem mehettek a bá ba, azok bál-estjén nagy tömegekben csoportosultak a Széchenyi-utcán és a járdát tel je^en megszállták a kíváncsis­kodók százai A bálozók közűi a helybeliek kettes, a vidékiek pádig négyes fogaton érkeztek a bálba. A víg egri csárdában, Ecet ég a lámpában száz évvel ezelőtt, de a múlt század nyolcvanas éveiben már 150—200 szál gyertya, vagy 8—12 hatalmas pasrcLum-láíEpa világította be a báltermeket. Éjfélig a nagy bálokban a ka- tonazenekar játszott, éjfél után pedig Arany Ferkő, vagy Palcczi Kálmán 17—20 tt-gú országszerte ismert cigányzenekara. Az ő sze­repüket vette át később Balog Gábor. Hogy az utcai járókelők meg ne irigyeljék a mulatozást, a reggeli órákban lehúzták az emeK-ti báltermek függönyeit. A bálozók a Kaszinó, a Korona, vagy a Mőzer-vendéglőben száll­tak meg, és hetekkel előre le­foglalták a szobákat Leghíresebb báloző családok voltak Dzegriek közül: » Dálnoky, Dobrányi, Doaibay, Gáspárdy, Hurtyor, Isaák, Kállay, Koloss- váry, Majzik, Mészáros, Mossó- czy, Okolicsányi, Pillér, Samassa (jószágigazgató), Szuhányi, Vav- j nk és Vratarica, míg a vidékiek ; közül: a Balázsovích, Beökőnyi, I Bíró, Borhy, Dobőczky, Drisnyey, gróf Erdődy, Fáy, Fiilöp, Graefl, gróf Keglevich, Mocsáry, Papp- Száfez, Remenyik, Széky és a Zaleuky családok. A bálokon az Egerben álló másoző ezred tisztjei éa a jogá- | tzok játszották a * legnagyobb szerepet, bár ez utóbbiakról tud­ták a mamák, hogy pár évig még várniok kell — a nősülésre. A kis bálok közűi a mezítlábas bálnak csúfolt polgári bál volt a leg­nagyobb szabású. Itt gyakran megtörtént, hogy oda nem való egyének is bejutottak a bál­terembe az úgynevezett «mezít­lábasok,» akiket a rendezők ka­ronfogva vezettek ki onnan és megvertek az egyik sötét, udvari sarokban . . . A jókedvű egriek nagyon sze­rettek mulatni és sokalták a nyári mulatságoktól a farsangig el­terülő hosszú időt, éa alig vár­ták, hogy a tél első táncos al- ka ma, az egri jogászok híres Katalin bálja megérkezzék . . . Berecz Árpád. A jó ventilláció. Egy vidéki földbirtokosnál n gy társaság volt. Este vacsora voit a földbirtokos házában és vacsora után a szolgák három nagy szivarosdobozt tettek le a vendégek elé. A házigazdát ép­pen kihivatía valaki e mikor néhány perc múlva visszatért, meglepetve vette észre, hogy mind a három sziverosskatulya — üres. Gondolkozott egy darabig, azután mosolyogva fordult az egyik vendég felé: — Nem is tudtam eddig, — hogy ennek a szobának ilyen kitűnő ventilláci ja van. Három doboz szivar fogyottéi és mégis alig látszik egy kis füst . . , Farsangi naptár. Január 30 án: Legény fogó a Katii. Legény egyletben. Február 1 en: Helyőrségi bál a Kaszinóban. Február 2. án: a Dobó István ^eziaitáreaság társasvacsorája a Katii. L'igéuyegylet nagytermé­ben. Február 5. ón: Leányclub mű­soros farsangi estje a Városi Színházban, ut-ínna a Katolikus Körben teaestély. Február 12 -én: a helyőrség tisztikarának családi-estje a vár­megyei laktanya tiszti étkezdé­jében. Február 12.-én: Iparosbál a Katónkul Lígeriyagyies díszter­mében. Február 12. és 13.-án: Egri Dal­kör tréfás farsangi hangverse­nye a Városi Színházban. Február 13. án : Legény fogó a Katii. L genyegyletban. Februar 17.18. és 20.-án: »Három a kislány« c. operettet rendezi meg a Műkedvelők Köre a Vá­rosi Színházban. Február 19-ón: az Emerieana Agria korporációjának családi 8#t)e a Katolikus Körben. Február 19.-én: a Legényegylet dalái dajának serlegavató ünnep sége es a II. kézműipari tárla­ton nyert díj jak kiosztása, stb. Február 26. án: a helyőrség tisztikarának dominó-estje a vármegyei laktanya tiszti étkez­déjében. Február 27.-án: a Kath. Le­gényegylet álarcos bálja a Le­gényegyletben. Február 28. án : a Műkedvelők Korénak álarcos bálja a Koro­nában. Március 1.-én : az utolsó Legény- fogó a Kath. Legényegyletben.

Next

/
Thumbnails
Contents