Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-01-26 / 20. szám

Ára 16 fillér (2000 K), vasárnap 24 fillér (3000 K). Eger, 1927. január 26. szerda. XLIV. övt 20. sz.

Előfizetési dij postai szállítással: egg hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 f llér.

POLITIKAI NAPILAP

Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor.

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11.

imm Wtmm WKHM ■ MM ■■■■■■■■ ■ ■ ■■■ PMMHHMHMllBfll

Gének megfelelő értébeiitését veszélyeztetve kellene látnunk, de mindeneseire érdekes az osztrák köztársaságnak ez a tulipán- mozgalma s jellemző, hogy az osztrák politikusok is a vám- szerződéseknek tulajdonítják a külkereskedelmi mérleg súlyos passzivitását, holott sokkal inkább tekinthető ez a külforgal- mi aránytalan Bág annak a körülménynek, hogy Ausztriában a szociális gazdaságpolitika any- nyira megterheli szociálpolitikai kötelezettségekkel a termelést, hogy a belső fogyasztás mindinkább az olcsóbban termelő külföldi államok import-cikkeikre szorítkozik, Ausztriának le kell számolnia azzal, hogy mezőgazdasági termények tekintetében könyörtelenül Magyar- országra vaa utalva, amelyik állam a legjobb szándékkal s a lfigméUányosabb szerződés megkötésével igyekezett ezt a számára szinte teremtett piacot jó élelmiszerekkel, olcsó áron ellátni.

Ausztria ahelyett, hogy a vám- szerződésekben keresi a bajok okát, helyesebben tenné, ha szociális politikáján és a közfogyasztás jelenleg szinte túlkapásokba sodródott gazdaság politikáján segítene. Mi élénk figyelemmel kisérjük ezt az osztrák túl pán- mozgalmat, mint ahogy közelről érdekel ennek a szomszédos államnak minden cselekede s érdekel bennünket Seypel kancellárnak az a kijelentése is, hogy az osztrák agrárhelyzet megváltoztatásához a velüak kötött kereskedelmi szerződés formális felmondásán kívül is vannak számukra célravezető eszközök. Mi őszintén kívánjuk ennek a szomszédos államnak a jólétét, de engedje meg számunkra annak hangoztatását, ho y ehhez a jóléthez nem jő út az, ha hisztérikus kapkodásban szerződésszegésekhez folyamodnának s a ma kötött megállapodásoknak holnap való felmondásával igyekeznek célhoz jutni. B. É.

Hevesvármegye • összes községeinek villamositása.

Nagyfontosságú értekezlet a Vármegyeházán.

Az osztrák tulipán.

Ausztria külkereskedelmi mérlege tudvalevőieg súlyos defi cittel záródott, ami eléri az 1200 millió siliinget. Gazdasági és politikai körök most azon fáradoznak, hogy megkeressék ennek a súlyos passzívumnak az okát s azon sürgősen segítsenek. Azok a nyomok azonban, amelyeken most járnak, szerintük nem helyesek arra, hogy a külkereskedelmi mérleget deficit- mentessé tegyék, nemcsak azért, mert a magyar mezőgazdaságot is igen közelről érdeklik azok a tervek, ahogyan a bajon segíteni kívánnak, de elsősorban azért nem, mert az a megoldási mód, amit különösen egyes gazdasági érdekképviseletek ajánlanak, egész Ausztria lakosságát olyan veszélybe döntené, amelyből aztán igen nehéz volna kivezető utat találni.

Különösen az osztrák agráriusok és malomvállalatok részéről merült fel az az óhajtás, hogy Ausztria bontsa fel Magyarországgal és Csehszlovákiával azt a kereskedelmi szerződést, amelyet hosszú tárgyalások után csak nemrégiben kötött- Úgy képzelik ugyanis, hogy Ausztria túlságosan nagy kedvezményt adott a h itárvámokkal kapcsolatban Magyarországnak, da egyébként sem volna szüksége ez osztrák fővárosnak olyan nagyarányú élelmiszer behozatalra, hogy a külkereskedelmi mérleg ezerint Ausztriának cirka háromszor olyan értékű legyen a behozatala mint amekkora kivitele reálisan van. Szél- tében-hosszában kezdik hangoztatni, hogy Ausztriát meg kell szabadítani a magyar gabona és lisztbeviteltől e ennek érdekében memorandumokat dolgoztak ki arra, hogyan lehetne Ausztria mezőgazdasági termelését a fogyasztás arányában emelni. C*ak zárójel közt jegyezzük meg, hogy ebben a programban olyan pont is szerepel, hogy Ausztria kevesebb kenyeret egyék.

Az egész mozgalmat nem tartjuk tuiveszedelmesaek és annyira komolynak, hogy ezáltal Magyarország gaboaaterméNagyezabásu és a vármegye jövő fejlődése szempontjából a legszebb reményekre jogosító terv végrehajtását volt hivatva megalapozni az az értekezlet, amelyet a megyeházán Hevesy Gusztáv vármegyei főjegyzőnél tegnap tartottak. Az értekezleten folytatott megbeszéléseknek célja Heves vármegye valamennyi községének villamos árammal leendő ellátása, a vármegye kőszénbányáiban rejlő nagy erőforrások felhasználásával,

és pedig akként, hogy sem a villamos hálózattal, sem pedig a hálózatnak a házakba, vsgy a gazdaságokba való bevezetésével járó költségekkel a községek, a tulajdonosok és az érdekeitek egy fillér erejéig sem lesznek megterhelve, mivel az e címen felmerülő költségek, illetve felveendő kölcsönök a minimálisan megállapítandó áramfogyasztási dijakból fognak fedezetet nyerni és 15—20 év alatt amortizálódni.

Az áram fogyasztási dijak pedig valóban minimálisak lesznek, mivel ezek megállapításánál alapslvkőnt fog szerepelni az, hogy

úgy a világításhoz, mint az ipari és gazd sági célra felhasználandó áramnak a petróleumnál lényegesen olcsóbbnak kell lennie.

Hogy a nagyszabású tervnek végrehajtása mit jelent a vár- megye gazdaságának, iparának é« egész kultúrájának fejlesztése szempontjából, azt talán nem is kell vita tárgyává tenni. A tervet a megalakítandó •Heves ^vármegyei villamossági szövetkezet»

fogja végrehajtani, amely altru- isztikus alapon szintén csak a vármegye lakosainak érdekeit lesz hivatva szolgálni.

A szövetkezet tagjai lesznek nemcsak az összes érdekelt községek, hanem abba beléphetnek mindazon birtokosok ég magánosok, akik a szövetkezettől közvetlenül kívánnak áramot igénybevenni. A szövetkezet tagjai természetesen jogosítva lesznek a szövetkezet működését kellőleg figyelemmel kísérni és ellenőrizni.

A végcél az, hogy a vármegye minden lakója, tehát a falusi ember is hozzájuthasson azokhoz a kultur-eszközökhöz, melyek a városi lakosoknak oly négy mértékben rendelkezésre állanak.

A községek villamosításának gondolatával már más vármegyékben is élénken foglalkoznak, sőt Somogy éa Veszprém vármegyék községeinek azonnal való ellátása már a megvalósítás stádiumába jutott.

Ha tehát a nyugati kultur államok és hazánknak azon vármegyéi, ahol az erőforrások koránt sem állanak úgy rendelkezésre. mint Hevesben, meg akarják és tudják valósítani a villamosítás kérdését, akkor nemcsak mulasztás, hanem valóban önmagunk elleni vétek volna, ha a sok erő-tényező rendelkezésünkre állása mellett Heves vármegye összes községeinek, sőt esetleg az ide gravitáló szomszédos vármegyei községeknek villamosítását elmulasztanánk.

A helyzet az, hogy itt, különösen más országrészekhez viszonyítva a villamoaitá« kérdése könnyű szerrel végrehajtható. Minden előfeltétel meg van ahhoz, hogy a vármegyénk szénbányáiban rejlő nagy erőforrásokat kellőleg felhasználva, a vármegye közönségének rendelkezésére bocséssuk éa ezáltal a vármegye fejlődését kulturális, gazdasági és ipari szempontból egy jelentős lépéssel előbbre vigyük.

Az értekezleten Hevesy főjegyző, Jankó-Brezovay Miklós nyugalmazott miniszteri tanácsos, egerszőiáti földbirtokos, Ringel- hann Béla műszaki főtanácsos, egri villanygyári igazgató és Busás Endrs dr. vármegyei má*odfőjegyző vettek részt. — Somogy vármegyéből Schuller Boschi Guidő földbirtokos, Hegyi Árpád dr. ügyvéd, a Magyar Általános Kereskedelmi Bank i kaposvári fiókjának vezérigaz-