Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-01-23 / 18. szám

ÜJGKi jfJSPtJJMA'­2 1927.január 23 „Április közepén már vizet ad az egri vízvezeték.’* Eddig hat kilométer hosszúságban rakták le Egerben a csöveket. — Nyáron 10 milliárd költséggel megkezdik a szennyvízcsatorna • megépítését. Eger, január 22. Megírtuk, hogy az egri víz­művek megépítésével megbízott vállalat vezetője nemrég azt he­lyezte kilátásba, hogy a csövek lerakásának munkája egy-két hónapig szünetelni fog, mivel a gyárakban a csövek elfogytak és a megfelelő mennyiségű új csövek elkészítése hosszabb időt vesz igérsybe. Ma már örömmel jelenthetjük, hogy a város köz­belépése sikerrel járt, a csövek megfelelő mennyisége biztosítva van és a földmunka megszakítására nem kerülhet sor csfthiány miatt. Eddig körülbelül 6 kilométeren rakták le az egri utcákon a vízvezeték föcsöveit. Összesen tehát még 12 kilométer cső lerakása van hátra. Ringelhann Béla vitlanygyári vezérigazgató, aki a napokban Budapesten járt, ahol a Ganz gyárban az egri vízvezeték épülő gép-berendezéseit és szivattyúit, egy másik gyárban pádig a víz­mérő órákat tekintette meg, annak a reményének adott ki­fejezést munkatársunk előtt, bogy április közepén meg fog indulni az egri vízvezeték vízszolgálta­tása, ha az egész tél folyamán továbbra is úgy lehet dolgozniok a munkásoknak, mint most. Ringelhann Béla egyebkéntPa- sár I*tván miskolci vízmű igaz­gatóvá 1 együtt az egri szennyvíz- csatornásáéi tervek ügyében tár­gyalásokat folytalott a népjóléti minúzteriumban. A minisztérium ugyanis az általános terveknél több olyan kifogást emelt, amely a részletes tervek elkészítését késleltethetné. M'U'.án a minisz­térium mai Ringelhann éa Pazár megállapodást lótesí ettek, Pazár István most már két hónap alatt elkészíti a terveket ügy, hogy azt a városi képviselőtestület és az illetékes fórumok is letárgyal­hatják és a váró» tavasszal ki­írhatja a versenytárgyalást. A nyár folyamán tehát meg­kezdődik értesülésünk szerint a szennyvíz-csatorna építése is, amelynek költségeire, a házi csatlakozások kiépítését is bele­számítva, tízmüliárd koronát irányzott elő a külföldi köl csönböl Eger város. 3MM» «*** ifit*#. #■*. Az egri rendőrség ma délelőtt letartóztatott két pesti képügynökök Csalásaival ötven-nyoicvan pengő nspi bevételre tett szert a két házaló. A vállalat tulajdonosai egymást juttatták rendőrkézre. A kisantant válsága szerb és oláh megvilágításban. Egy bácskai német hp Bu­karesti tudósítója tollából ho*z- ■zabb cikkben ft jtegeti a kisan­tant helyzetének nem is újke­letű válságát. E válság beállott a Szövetségben már akkor, ami­kor Románia felismerte, hogy a besszarábiai kérdést a kisan- tanton belül nem képes meg­oldani. A kisantant feladatát befeje­zettnek tekintheti, mert eu-ópai szerepét már rég eljátszotta és Magyarországot sakkban tartani már nem képes! Az elkésett bu­kás még miodig nem kéaő! Damó Oszkár meghalt. Miskolcról jelentik: Damó Otízkár, ez Egerben is közis­mert, kitűnő tollú újságíró, pén­teken éjszaka a miskolci Erzsá- bet-kőrhSzban m ghalt. Az alig 40 éves író és újságíró halála városszerte mély részvétet kel­tett. Damó O.zkár egyike voit a ma élő legjelesebb újságírók­nak. A Szegedi Napló, Szegedi Híradó, majd a Szegedi Friss Újság hasábjain kezdte hírlapírói pályáját. Évek hosszú során fő- munkatársa volt a békebeli egri kormány lapnak, az Egri Újság­nak. Innen Budapestre a Ma­gyarország, majd a Pesti Napló szerkesztőségébe hívták meg. A háború alatt a Magyarország haditudósítója volt. A forrada­lom után A Nép izerkesziősó- gének volt tagja, ahonnan a miskolci Reggeli Hírlap kötelé­kébe lépett át, msjd a megszál­lott felvidék magyarságának meghívására az ungvári »Köz­löny* szerkesztője lett. Itteni írói és újságírói működését mél­tányolva, a kassai Kazinczy Irodalmi Társaság is tagjai közé választotta. Suíyos betegen tért viasza Magyarországra, ahol azóta a kórház lakója volt. Az elhunyt Damó Oszkárnak Egerben• is több könyve és fü­zete jelent meg. Varsóban hogy Ítélik meg a magyar kérdést? A lengyel Czas hosszabb ve­zércikket közöl »Szent István koronája« cím alatt Bethlen gróf római utazásával kapcsolatban. A cikk csattanóját az alábbi mondatban közöljük «zószerint: »Mindenesetre bízni kell abban, hogy a magyar miniszterelnök, aki politikai talentumának oly sok bizonyítékét szolgáltatta, el­találja a módját, hogyan he lyettesitse a cseh bölcsődalt a magyar rapszódiával!« Bizony az a cseh bölcsődal halotti éne­ke ia lehet csakhamar annak a bizonyos C eho - Szlovenezkia Moastruozának! Eger, január 22. Tagnap délelőtt egy rosszul öltözött, gyanús külsejű leány jelent meg a rendőrségen és a bűnügyi Osztály vezetője, Deb- reczeni Dezső rendőrkapitány előtt Barnai Andor búd pesti és Gárdos László miskolci la­kosok ellen csalás címén kérte az eljárás megindítását. Alig tette meg a leáuy felje­lentését, máris jelentkezett a rendőrségen Barnai Andor ős Gárdos Ferenc. ők pedig csavargás miatt kér­ték a fiatalkorú, egyeki szüle­tésű leány letartóztatását. A rendőrség a feljelentések alapján megindította az eljárást, melynek során különféle rejtett bűnök kerültek napvilágra. Barnai Andor izraelita vellá- bű 30 évei budi-pesti lakos, hét évvel ezelőtt rokkantán került heza a világháborúból. Ezzel a jogcímmel azután jelentkezett néhány budapesti képterjesztő vállalatnál, azoktól ügynöki meg­bízást kért és kapott is. Meg­felelő igazolványokkal á* néhány tucat 5—6 azer koronás, teljesen értéktelen képpel fölszerelve ezután nyakába vette a vidéket. Ellátogatott a legeldugottabb falvakba is, ahol a gyár által megiz bőit értékű képei árait, sajat bélyegzőjével meghamisí tóttá és azokat 3—4 pangős ár­ban a gyanútlan falusiaknak a nyakába sózta. Az üzlet olyannyira jól ment, hogy néhány héttel ezelőtt Bar­nái Andor már társult is egyik barátjával, Gárdos László 34 éves izraelita valláaű miskolci lakossal. A két üzletfél azután a puszta házalásból keresett na­ponként ötven-nyoicvan pengőt és ezt az óriási összeget annak rendje szerint a hót végén pon­tosan elmulatták. Egyik kőrútjuk alkalmával valahol találkoztak a fiatalkorú egyeki leánnyal. Ez volt a vesz­tük. Ugyani» mindketten szerel­mesek lőttek a leányba, aki in­kább Gárdos Lászlóhoz húzó­dott. A társak ezen összevesz­tek. Barnai ki akarta tenni Gár- do* Lászlót a »vállalat« kötelé­keiből. Ezért azuián a leány haragudott meg és elrohant a rendőrségre, hogy bosszúból feljelentse Barnai Lászlót. A rendőrség, értesüléseink szerint, ma délelőtt őrizetbe vette a két ügynököt és átadta az egri kir. ügyészségnek, míg a leányt a fiatalkorúak bírósága elé vezették. ^t^^>t'-‘J^^TeS«S23BC^ESaiCT,'g!a Megbukott az ötnapos munkahét. Ford, a hires amerikai auto­mobilgyáros, tudvalévőén nem­régiben elhatározta, hogy gyá­raiban bevezeti az ötnapo» mun­kahetet, ami heti negyven mun­kaórának felei meg. Ez az el­határozása nagy feltűnést kellett az amerikai gyárosok körében, akik foglalkoztak ennek az újí­tásnak előnyeivel és hátrányai­val. Az Éizakamerikai Gyár­iparosok Országos Szövetlége végül is arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy az ötnapos munkahetet nem teszi magáévá. A gyárosok szerint ha a mun­kások hetenként csak 5 napig dolgoznának, még pedig napon­ként 8—8 őrát, akkor túlsók idejük szabed maradna, ami arra vezetne, hogy költekezné­nek és végeredményben béreme­lést kívánnának. Az ötnapos munkahét nagyon meggyöugi- teoá az Egyesült-Államok gaz­daságát Európa versenyével szemben. Gazdasági szempont­ból nézve a dolgot, lehetetlen elképzelni, hogy kellőképen ki tudják használni a gyáriparba befektetett sok milliárd dollárt, ha a munkások hetenként mind­össze 43 őrát dolgoznának. A munkaidő tartamának erős csökkentbe okvetlenül maga után vonná az élet megdrágu­láséi anélkül, hogy a munkások bizonyosak lehetnének bérük emelésében. Az újítás követkéz menye kétségkívül az lenne, . hogy a termelés csökken, az élet drágasága emelkedik, a fo­gyasztás ízüksiégszerüen szenved és a haladás megakad. Mind­ezek a szampontok amellett szől- naí, hogy nem volna észszerű és következetes, ha az ötnapi munkahét rendszerét valamennyi iparágban meghonosítanák. satase«Btóöí38ts««sáasKBeí*saai«a Légy résen világ: Á világpolitikát megoldják a tótok! Rendkívül megnőtt a tőtok önérzete és önbizalma, hogy a prágai kormányban immár 3 valóságos tőt miniszterrel di­csekednek. A Szlovák ez alka­lommal kijelenti: Prága igen gyorsan meggyőződik arról, — hogy a cs h köztársaság lété­nek kulcsa a tótok kezében van. A tótok 1927-ben nagy munkát fognak végezni a nemzetközi politika terén annál is inkább, minthogy a lap szeript a kisan­tant nagyon közeledik Magyar- országhoz és ezzel nőnek a

Next

/
Thumbnails
Contents