Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-01-22 / 17. szám

Ára 16 fillér (2000 K), vasárnap 24 fillér (3000 K). Eger, 1927. január 22. szombat. XLIV. évf 17. sz. Előfizetési dij postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 f llér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. *** -A.X. ^ss^rnimm^sKmmmmmmaassemBmsaattBm I Szerkesztőség : Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. föl K^feMisew -<k&t*m*6Rx Egyszer már mégis csak megírjuk, hogy csínján kell bánni a va­kolattal. Rövidesen elkövetkezik ugyanis a házak tavaszi tataro­zásának ideje és elkövetkezik annak is az ideje, hogy többé töukre ne tatarozzuk a házainkat. Minden eszmének a s *ját rövid­látó hívei ártanak a íegiöbbat s az elhanyagolt régi háznál »ok­kal siralmasabb ez ábrázata a renoválás címén agyonfröcskölt régi háznak. Városunkban is itt-ott még mindig mutatkozik a tatarozás­nak ez a kalmár szellemű mód­szere s Rzomorű képat nyújta­nak az évszázados házak, melye­ket az érzéketlen kőművesmunka kíméletlenül befröcsteölt a híg vakolattal. Ez a fecskevakolás­nak nevezett mázolmány ugyanis megmásítja a falfelületekéi, el­tompítja az éleket, elmossa a formákat s így kivetkőzted ne­mes, régi alakjából ez épületet. Modern ház még valahogyan elviseli ezt a silány külsőt, de a többé-kevésbé műemlékszámba menő ódon épület valósággal szenvedni látszik alatta. sága, hogy hamar lehull, el kell hát tűnnie. Eger város ódon középületei­nek korhű fenntartásán önzet­lenül és fáradhatatlanul Őrkö­dik egy nagystílű szakember szeretettel simogató tekintete. Ezeket tehát nem ienyegeti ve­szedelem. A zeg-zugos utcákon azonban sok az évszázados mul«ú, patinás házikó, melyek­nek tisztes külsejére magának a városnak kellene vigyáznia. Addig, amíg nem késő. A fecskevakolást pedig vigye el a kánya! «hmm Az alispán hosszabb időre visszamenőleg megvizsgálja Gyöngyöshalász község szám­adásait a községi pénztáros sikkasztása miatt. Eger, január 21. Megírtuk azt a nem minden­napi érdekességű sikkasztási esetet, amelyet Gyöngyöshslász községnek ma már az egri kir. ügyészség fogházában lévő pénz- tárnoka ritka furfangos módon elkövetett. A gyöngyöshaíáezi Szilvesztereste szenzációjával a fővárosi lapok is részleteseit fog­lalkoztak. Még ma is nsegyeszerte beszélnek róla az emberek, ho­gyan verte fajét a meatergorea- dához a hogyan karcolta össze arcát üvegöarabokkelGyöngyöa- halász község pénztáriíoka annak az elültetésére, hogy őt meg- #8#© •gm»* % támadták, leütötték és elrabolták tőle a község pénzét. Okolicsdnyi Imre alispán az eset tudomásulvétele után azon­nal elrendelte Gyöngyöshalász község számadási könyveinek lezárását és visszamenőleg hosz- szabb időre elrendelte a szám adások felülvizsgálását. Az al­ispán dr. Búzás Endre vármegyei másodfőjegyző és Zachradnik ■ József vármegyei száoaiiszt kí­séretében ma délelőtt kiszállt Gyöngyöshalászra ás megkezdte a számadások felülvizsgálását. A szigorú vizsgálat előrelátha­tóan több napot igénybe vesz. Aminthogy a világot járt ember is szenved, ha az ilyetön- kópen csúifáteit régi ház a sze­mébe ötlik, mint kulturfölányüak fájó Achilles-sarka. Mindig saj­góbbá váló tályog, amelyet való­ban ki kellene immáron operálni Addig ugyan már eljutottunk hogy a kormány, a Műemlékek Országos Bizottságának javas­latára, megtiltotta az állami épü­letek fröcskölétéí s újabban már Budapest székesfőváros wem vakoltatja így a régi középüle­teket, Pécs városa pedig külön műemlékvédő szabályrendelettel küszöbölte ki területéről az épü­letek helyreállításának ezt a barbár módját. Ezek a tényezők tehát nyilvánvalóan érvényre emelni igyekeznek az elvet, hogy a műemlék jellegével bíró régi épület restaurálásának a puszta karbahelyezésre kell szorítkoznia s legkevésbé sem szubad kiter­jednie az épületnek eredeti jel­legéből való kiforgatására. A fecukevakolásnak, mely átalakít, pontos bban szólva: deformál b melynek egyetlen jő tulajdon­A feltört főutca. A Széchenyi-utca északi felén megkezdték a vízvezetéki csövek lerakását. Eger, január 21. Ma reggel óta mozgalmas ké­pet nyújt Eger város főutcájá­nak a Kaszinón túli, északra eső fele. Fürge kezű földmivee mun­kások sűrű raj vonala kezdte meg ez árokásást az úttest jobb­oldalán. ügy látszik, ez a leg­nehezebb terep. A bitumen- páncéllal takart sima utat elig- alig képssak áttörni vésők, csá­kányok és egyéb zúzó szerszá­mok. Mint valamikor a harcie­reken, mégis teljes iramban meg­indul itt is az árokásás mun­kája. Az erős vésőkön izmos ka­rok kemény csapásai alatt peng a pöröly és engedelmeskedik a szinte acélosnak tetsző bitumen és alatta a vastag vasbeton réteg. A holt anyag így enged min­denütt az emberi kéznek. Tüne­ményes idő alatt mély árkok tá­madnak a kiszabott két vonal kö zött. Mint hajdan a csatatéren, | magas föidhányások emelked­nek az árkok baloldalán. Alag­utak nyitódnak az egyes árkok között, a fel nem szakított bur­kolat alatt. Mint egy megszál­lott város, ahol utcai harcokra készül a megát befészkelt csa­pat s árkokat ás, barrikádokat épít az úttesteken, olyan ma Eger képe. Mindenfelé épülő, vagy már befedett lövószárkok, j — sajnos csak a vízvezeték csövei részére. — Hát bizony szívesebben ás­nánk már golyók ellen efféle árkokat ott fenn, valahol Kas­sánál, Eperjesnél, Bártfánái... Mondják a derék egri föld­mi vés munkások. És újból ha- ; taimasan peng a pöröly csapá- : saik alatt, dong a föld a csákáuy- j ütéstől. És Trianon okozta sze- : génységünkben ö-szeszoriíott I fogakkal tovább folyik a néma j küzdelem, megfeszített izmokkal, I a munka lövészárkaiban, (n. r.) Bajok a posta körül. Egerben két közhivatalunk van, ahol sajnos, nagyon is ala­pos oka van panaszra a közön- cégnek. Az egyik a posta. Nem szeretek nagy szavakat .használni, de itt igazán már alig lehet a kifejezéseket tompítani. Végre mégis nyíltan kell be­szélni, mert a bajok nem újak, és úgy látszik, hogy nemcsak nem orvosoltatnak, hanem egy­re súlyosbodnak. Mindenki tudja, hogy ma már a postára menni, egy ajánlott levelet vagy egy táviratot fel­adni olyan kálvária, amire csak erős idegzetű ember vállalkoz- hatik. M<?rt közhivatalban meg kell tartani bizouyos mérsékle­tet, már pedig az embarü türe­lemnek is vannak határai. A postán a szanálással, a mun­kaerők csökkentésével mentik a lehetetlen helyzetet. Ebben van is némi igazság. De az igazság­nak csak a fele. A másik fele pedig egyéb bajokat takar. Mert tisztelet, becsület annak a né­hány kiváló tisztviselőnek, akik igazán derekaa munkát végez­nek, egyébként bizony olyan munka folyik az ablakok mögött amit tovább jellemezni itta nyil­vánosság előtt nem kívánunk. Ennek több oka van, amit azon­ban nem mi, hanem az illetékes felsőség van hivatva megállapí­tani. Itt azonban meg van a hajlandóság a segítségre, felvi­lágosítással szívesen szolgálunk. Megdöbbentő a postai rend a napilapok kihordása terén is. Újabban a délelőtt 1/i 11 órakor Egerbe érkező újságokat más­nap déli 12 őrá után kapjuk kézhez. Ennyire talán mégsem vagyunk Mucján, hogy ezt tar­tósan tűrni lehessen. Felkérjük az illetékeseket, hogy tegyék meg a megfelelő lépése­ket, s védjék meg az egri kö­zönség érdekeit. Mert itt igazán halaszthatatlanul sürgős segít­ségre van szükség. Dr. Molnár Kálmán egyetemi tanár. a»3S*!£ ! «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában I»

Next

/
Thumbnails
Contents