Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-06-28 / 144. szám
Ára 16 fillér, vasárnap 24 fillér. Eger, 1927. június 28. kedd. XLIV évf. 144. S2. Előfizetési di] postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség : Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. I A kulturfölény eszméje. A kulturfölény kérdését támadta meg a feleőházban az egyik felszólaló, véletlenül egyetemi professzor, aki hivatásával nem épen harmóniában állő ellenszenvvel nyúlt hozzá a magyar tudományos képzés feladatainak vizsgálatához. Ellenezte, hogy a kultuszminiszter a külföldön kiépíti a magyar kulturfölénynek előretolt őrseit és evvel szerez előkelő pozíciót a nemzetközi szellemi élet világában a magyar névnek. Célzást tett egyetemeink és főiskoláink szerinte szükségtelenül magas számára, sőt inszinuálta Klebeis- berg Kunó gróf személyének az egyetemi tanári állások betöltése körül a részrehajlást. A törvényhozás felsőházában a hagyományos tapintattal ellenkező hang természetesen nem maradhatott erélyes viszontválasz nélkül. — Az a beszéd, amellyel a kultusz- j miniszter itt is kifejtette kultur- íörekvéseinek koncepcióját,újabb tanuságtétel volt a lebirhatatlan magyar életerőnek és szellemi előretörésének vitalitása mellett. Bár kénye« szempontokat érintett a válasz, olyan méltósággal képviselte a mindenkori magyar kultuszminiszter tekintélyét,hogy j a magyar sajtónak hivatását je- j lentö nemzetszeretettel regisztráljuk a magyar kulturfölény céljait. Ez az annyiszor lemosolygott és méltatlanul hibáztatott gondolat, mely a puszta eszménél több, mert hiazen gyakorlati irányt jelent, a szellemi téren való fegyverkezésnek bevallott törekvése. Ha a magyar nemzetet a honvédelmet jelentő katonai állományában külső hatalmi kényszerítő okok visszadobták s ha volt ellenságeiuk szervezett felkészülése gazdasági haladásunkban is sokáig visszavetett, tartósan izolált, nem kell e a leg- nagyobb odaadással kulturté- ren megmaradt szabadságunkat felhasználni, hogy egy boldogabb idő számára a mostani háborús kiképzésű nemzedékünket pótoljuk és felváltsuk egy ma már alapos tudományossággal, széles európai műveltséggel az életre j elindított ifjúsággal. És akkor, amidőn Jugoszlávia, Románia, Csehszlovákia körülöttünk máról-holnapra növeli egyetemeinek számát csak azért, hogy a világ előtt bizonygassa művelődési fokát, nem százszor inkább ragaszkodnunk kell nekünk a hagyományokból kinőtt és magas színvonalat képviselő meglevő egyetemeinkhez, ezeknek számához, az elszakított területekről száműzött főiskolák fenntartásához, amelyeknek beszüntetése nemcsak kárhozatos jogfeladás lenne, hanem lemondás is saját képességeinkről s olyan dekadencia színében mutatkoznék, mintha ez a magyarság beletudna nyugodni kiépített kulturpoziciőinak a föld színéről való eltörlésére. Egészséges decentralizációnak kell pótolnia a megmaradt kis országterületen a magyar birodalom őrbástyáit és a vidék kulturális gócpontjain a fővárosi miliőnél alkalmasabb szellemi rtujwsw.-«»*.*®1*' 'team* «***■*«<» légkörben kell felvértezni ifjúságunkat a tanáraikkal való közvetlen tanulmányi érintkezés tudományosságot növelő hatása által a többi népekkel való kul- turversenyre. Ha nem igy tennék — mondotta Klebelsberg Kunő gróf — joggal vonhatna később kérdőre egy boldogabb nemzedék s kidobhatná «fontjaimat a magyar földből, amért a nemzetnek ezekben a sorsfordulatos napjaiban nem akartam volna a cselekvés és haladás magaslatára emelkedni. Végül két számadatot állított szemben egymással a kultuszminiszter, a népiskolákra és a főiskolákra fordított költségvetési beruházást, mely ép azt igazolta, hogy az alsó oktatás nem volt soha háttérbe szorítva a magasabb tudományágak ápolása és fejlesztése mellett, hanem mindig előtte járt annak. M. S ■ immsm ■ **«»«> «www* turnét Subik Károly apát, tb. kanonok, érseki irodaigazgatót vitézzé avatta a kormányzó. Budapest, junius 27. Horthy Miklós kormányzó vasárnap délelőtt hagyományos keretek között avatta fel a Margitsziget sporttelepén a Vitézi Rend új tagjait. Az egyházi felszólalások után Horthy Miklós kormányzó mondott beszédet, amelyben a gyengék támogatására bivta fel az új vitézeket. Ezután a vitézzóavatás megható szertartása következett, amelyben 290 tiszti és 811 legénységi állományú vitézt avatott fel a kormányzó, mint a Vitézi Rend választott kapitánya. Ez alkalommal avatta vitézzé a kormányzó Subik Károly apát, tb. kanonok, egri érseki irodaigaz- gatőt is, aki a világháborúban a 10. honvédgyalogezred lelkésze volt és bosszú harctéri szolgálata alatt többször kitüntette magát, férfias bátorságával és hazafias önfeláldozásával. Vitéz Subik Károly tábori lelkész egyik hőstettéről annak idején részletesen számoltak be a harctéri tudósítások az egri lapokban ic. Járási tüzoltőverseny Mezötárkányon. Tíz község tüzoltőegyesűlete részvételével nagy érdeklődés mellett folyt le vasárnap az egri járás ez évi tüzoltőversenye, ismételten bizonyságot adva arról, hogy megyénkben a tűzoltás fontos ügyét mindenki szivén viseli. A verseny lefolyásának az időjárás is kedvezett, úgy hogy nemcsak a szomszédos községekből, de vármegyénk távolabbi részéből is összegyűlt nagy nézőközönségnek a bemutatott precíz gyakorlatok, valamint az élénkséget keltő taktikai oltásprőbák érdekes látványosságot és kellemes szórakozást nyújtottak. A lobogődiszbe öltözött községben d. e. 10 órakor Kalmár Gyula községi főjegyző, a községi elöljáróság és képviselőtestület élén fogadta Okolicsányi Imre alispánt és a kíséretében megjelent előkelőségeket. Utóbbiak soraiban ott láttuk : dr. Szabó Gyula főszolgabirőt, szántói Szabó Gyula ny. főjegyző vm. v. tűzrendészed felügyelőt, Alföldy Béla ügyvéd, felügyelőt stb., valamint az Orsz. Tűzoltó- szövetség képviseletében megjelent Köhler István alelnököt. A versenyt tábori mise előzte meg, amelyet a nagyszámú hivőközönségnek Hetényi Gyula dr. plébános mondott. A versenybíróság megalakulása után megkezdődött a verseny. Egymás után vonultak fel a községek tűzoltőciapatai s fe- gyelmezettfellépősükkel a legénység higgadt, öntudatos munkájával kellemes feltűnést keltettek. Pattogó, katonás vezényszavakra szerelték fel s le a különböző tipusu fecskendőket, a szinte gépiesen betanult mozdulatok a gondos előkészítést dicsérték, de megnyugtattak mindenkit arra nézva is, hogy az ilyen pontosan beidegzett munkának derék tűzoltóink urai maradnak akkor is, amikor élet és vagyon függ az ő cselekvésüktől. Az iskoíaszerelések után nyomban a gyorsszerelési verseny kezdődött, amely számokban az egri járási tűzoltók ugyancsak kitettek magukért, a legtöbb csapatnál fél percen belül már működő állapotban állt a csapat rendelkezésére a fecskendő. A versenyen résztvevő csapatokat a következők vezényelték, mint parancsnokok. Füzesabony: Petrik Jenő dr., Kerecsend : Kees- már Sándor, Felnémet: Godál Gyula, Besenyőtelek: Dózsa Béla, Makiár: Dr. Pozojevich Dezső, Mezőtárkány: JuhászBislz, Nagy- tálya: Kakuk Gyula, Dormánd: Révász László, Egercsehi: Schion Ernő, Kál: Tarján Lajos. A versenyt a Kufturházban százhúsz terítékes közebéd követte. Dr. Szabó Gyula járási főszolgabíró Hedry Lőrinc dr. főispánra és Okolicsányi Imre alispánra ürítette poharát. Illés János mezőtárkányi malomtulajdonos a vendégeit, Perik Jenő dr. Breznay Imre vm. tűzrendészed felügyelőt, Somoss Béla főjegyző Köhler Istvánt, Kalmár Gyula pedig a vendég tűzoltókat köszöntötte.
