Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-06-22 / 139. szám
2 tandő utak »órába való felvételét. Rövidesen elkészülnek az Egerpatak és Bocskoros hidak. Az államoiítandó eger —debreceni közúton lévő Egerpatak és Bocikoros hidak végleges jelleggel való újjáépítése a kereskedelemügyi miniszterei tárca terhére befejezéshez közeledik. A hídfeljárók elkészülte és az előírt próbaterhelések megtartása után a hidak a forgalomnak átadatnak. Nagy erővel halad a Miskolc— Eger közötti autóút kiépítése. A Miskolc—Lillafüred —Felső- tárkány—Eger államosítandó útvonal Borsod vármegyébe eső szakaszán az építési munkálatok nagy erővel haladnak, úgy, hogy a Miskolc—lillafüredi szakasz helyreállítása, illetőleg átépítése, ahol kisérletképen cementmaka- dám pálya készül, e hő végére előreláthatólag készen lesz, a lillafüred—hollóstető—répási szakasz pßdig egészen a megye határáig az év őszére fog befejeztetni. — Vármegyénkbe eső szakasz trasszirozása az egri államépítészeti hivatal felügyelete mellett a legközelebb megkezdetik, aminek megtörténte után a földmunkák nyomban megkezdetnek, úgy, hogy a he- vesvármegyei szakasz előreláthatólag a jövő év közepén szintén befejezést nyerhet. Ezzel Heves és Borsod vármegye között egy igen nagyjelentőségű újabb közúti összeköttetés valósul meg, amelynek jótékony hatása különösen Eger városra csakhamar érezhetővé fog válni. Az aliepáni jelentéshez Lipcsey Péter dr. m. kir. kormányfőtanácsos szólt hozzá. Határozati javaslatot terjesztett elő, amely szerint Írjon fel a vármegye a kormányhoz és kérje a vasárnap megszentelésének intézményes biztosítását. A magyar kertek virágát, a magyar ifjúságot kell ezzel megmenteni. Mert elfajultak az ünnepnapi dáridőzások. Az alkohol mámora elveszi a fiatalság eszét és gyilkos kést ad a tizennyolcéves ifjak kezébe is, mint azt legutóbb Egerben láttuk. A vasárnap Isten napja legyen, ne a korcsmáé! Vasár- és ünnepnapra tiltsák be az alkoholáru- sitást, zárják be a korcsmákat és semmiféle nyilvános táncmulatságot ne engedélyezzenek. A közgyűlés egyhangúlag helyeselte és elfogadta dr. Lipcsey Péter indítványát. A közgyűlés további részleteiről, miután az csak lapunk zártakor ért véget, legközelebbi számunkban adunk tudósítást. A tiszajobbparti vármegyék erdészeinek vándorgyűlése Egerben. ÍSGRI EfBPUJBAft 1927. június 22 Eger, június 21. A Tiszajobbparti Vármegyék Erdészeti Egyesülete Egerben tartotta hétfőn a szokásos évi vándorgyűlését. A déli vonattal érkező erdészeket az egri pályaudvaron a város közönsége nevében Braun Károly polgármesterhelyettes főjegyző, az egri érsekség nevében pedig Perlaky Elemér m. kir. gazdasági főtanácsos, érseki jószágigazgató fogadták. Az erdész vendégek egri kollégáik kalauzolása mellett megtekintették a város nevezetességeit, élvezték a melegvizú egri uszodát, délután 5 órakor pedig a városháza dísztermében a vándorgyűlésre sereglenek ösz- sze. Báró Waldbott Kelemen felsőházi tag, a harminc éve fennálló erdészegyesület ezidőszerinti elnöke, a vándorgyűlést megnyitó beszédében meleg szavakkal üdvözölte a földművelésügyi kormány képviseletében megjelent Osterlamm Ernő miniszteri tanácsos, kir. erdőigazgatőt és az országos erdészeti egyesület nevében megjelent Zillinger Jánost. — Régi tradícióinkat követve tartjuk vándorgyűlésünket Egerben. Egyesületünk célja a tiszajobbparti megyék erdőbirtokosainak és erdészeti szakembereinek egyesítése, hogy az erdőket és az erdőgazdasággal ősz- szefüggő összes gazdaságpolitikai és gazdasági kérdéseket az egymással valő érintkezés és a közvetlen tapasztalatok révén alaposan megismerhessék és az erdőgazdaság ügyét előbbre vihessék és annak érdekeit hathatósan megvédelmezzék. Az elnök ezután köszönetét fejezte ki az egri érseknek, hogy lehetővé t6tíe az érsekuradalom erdőiben az egyesület tanulmányi kirándulását. Ugyancsak köszönetét fejezte ki az elnök az egri érsekuradalom jőszágigaz- gatőságának es Neményi Ferenc egri hordó- és faárúgyári igazgatónak a vándorgyűlés és tanulmányi kirándulás előkészítéséért. Az elnök indítványára a közgyűlés táviratban küldi üdvözletét és köszönetét dr. Semre- csdnyi Lajos egri érseknek és ugyancsak táviratban üdvözli gróf Károlyi Lászlót, az egyesület védnökét. Az erdőgazdaság sérelmei. Oncsay László, az egyesület ügyvezető alelnöke örömmel állapítja meg, hogy a földmivelés- ügyi kormány erdészeti ügyosztálya már foglalkozik az erdő- gazdálkodás reformjával, mely I annál is inkább fontos, mivel az erdöügyeket még ma is jogorvoslat nélküli háborús rendeltek szabályozzák. Mint az erdőgazdaság nagy sérelmét említifel Onczay a magyar állami vasutaknak a mai helyzethez nem alkalmazkodó tarifa és üzleti politikáját. A nagybankok azon a címen, hogy a hazai erdők talpfákat szállítani nem tudnak, betontalpfákat gyártanak, pedig a hazai erdőgazdaság igenis tud megfelelő talpfákat szállítani, mint azt a legutóbbi versenytárgyalások is igazolják. A belföldi erdőgazdaság védelmét sürgeti a mai állapottal szemben, amikor a trianoni utódállamokból szerzik be azokat a faanyagokat, amelyek itthon is beszerezhetők. Javasolja, hogy az összes erdőbirtokosok foglaljanak állást ebben a kérdésben. A Schudich Nándor lemondása után megüresedett titkári állásra egyhangúlag Tóth Bódog erdőmérnököt választották meg, akit egyúttal megbíztak az egyesület hivatalos lapjának, a Magyar Erdőgazdának szerkesztésével is. A választmány kiegészítése után Nagy László egri érseki uradalmi erdőtanácsos tartott értékes felolvasást az egri érEste 9 órakor a Korona külön termében táraasvaciorán vettek részt a vándorgyűlés tagjai. — A vacsorán Heves vármegye és Eger város előkelőségei közül is többen megjelentek és több hölgyvendég is volt. Az első pohárköszöntőt dr. Hedry Lőrinc főispán mondotta: — Fokozódik az öröm ős szíves látás — szólt többek között — azáltal is, hogy Önök, mélyen tisztelt uraim, egy nagy nemzeti gondolatot képviselnek. Önök vannak hivatva annak méltó és energikus kifejezésére, hogy a megcsonkított Magyarország él ős élni fog, mert polgáraiban van akaraterő. Kérem önöket, hogy, ha holnap tanulmányújukon végigjárják a mi erdőinket, ne legyenek megelégedve azzal, amit látni fognak, de legyen önök előtt a Tátra, a Kárpát, a Retyezát és minden hegy, minden erdő, amelyet elszakítottak tőlünk és amelynek visszaszerzése nemcsak önöknek, de mindannyiuaknak kötelességünk. Ennek teljesedésére ürítem poharamat! A főispán lelkesedéssel fogadott szavai után Waldbott Kelemen báró, egyesületi elnök seki uradalom erdőiről és az ott folyó erdőgazdálkodásról. A nagy tapssal és éljenzéssel fogadott felolvasás után Lipóczy Béla főerdőmémök ismertette a magyar erdőgazdaság ötvenéves történetét. A magyar erdőtörvény 1879-ből valő. Ez a törvény Nigy-Magyarország erdőire vonatkozik, amelyek hegyi erdők. A hegyi erdők elvesztése után máról-holnapra a mesterséges fásításra tértünk át. Az alelnök ezután a vitaelőadás anyagáúl különféle szakkérdéseket vet fel az államkormányzat üsemterveivel kapcsolatban. — A kormányrendelet ugyanis az eddigi mesterséges felújítással szemben a természetes felújítást írja elő, betiltja a tarvágást stb. Magas színvonalú tudományos vita keletkezik e kérdések fölött Radó Gábor, Nagy László, Schudich Nándor éa Onczay hozzászólásával. — Különösen Rőtli Gyula miniszteri tanácsos, a soproni főiskolán az erdőművelés professzora, tartott az összes kérdésekről tanulságos előadást. A vita körülbelül arra a megegyezésre vezetett, hogy a tar- vágásos rendszeres a fokozatos felújítás között a középút vezet leginkább célhoz. mondotta a következőket: — Mikor Eger szépmultú ás történelmi dicsőségű városában összejöttünk, nem tudjuk elmulasztani az alkalmat, hogy tekintetünket ne vessük arra a főpásztorra, aki mint erdőgazda is közel áll hozzánk. Mély hódolattal tekintek őexcellenciájára ős hogy e hódolatnak kifejezést adjak, emelem poharamat őnagyméltőságának egészségére. Dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek őexcellenciája sokáig éljen (Taps és éljenzés.) Nagy László érsek uradalmi erdőtanácsos Waldbot Kelemen bárót, Neményi Ferenc hordó- és faárugyári igazgató a főispánt, az alispánt, és polgármestert és a vendégeket köszöntötte. Okolicsányi Imre alispán a hölgyek egészségére ürítette poharát, Trak Géza polgármester pedig Eger város közönsége nevében üdvözölte a vándorgyűlést. Radó Gábor diósgyőri főerdőmérnök Perlaky Elemér érseki jószágigazgatót, Nagy Lászlót és Neményi Ferencet köszöntötte fel. A pohárköszöntők után az erdészek vidám kedélye lett úrrá a lelkekeu. Felcsendültek a seiTársasvacsora a Koronában selmeci erdészdalokkal.
