Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-06-19 / 137. szám

Ára 16 fillér, vasárnap 24 fillér. Eger, 1927. június 19. vasárnap. XLIV évf. 137. sz. Előfizetési dij postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Hnmüiíiv ii wir'MM(iiM~fiw—iMMMHW—iiinim—iiiiwii iiwiimii iwiiiiih i rnnnini Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. A kés. Áz egri utca porát ismét ma­gyar vér festette pirosra, amely­ről a költő mondja, hogy <minden ciöppje drága gyöngyöt ér.» — Gyors suhanással, gonosz szán­dékkal egy krajcáros bicska pengéje villant meg s néhány, tengernyi szomorúságot össze- sürítő pillanat alatt összeomlott egy fiatal magyar élet, siralom­házzá vált két egyszerű magyar hajlék, melyek közül az egyik­ben késsel a szivében az örökké­valóságba költözött fiút, a má •ikban késsel a kezében önma- gának élte virágját a börtön penőezvirágcsokrába levágó fiút siratják. A kés munkáját jóvátenni nem lehet. De a kés munkája nyomán nemcsak a testi élet regulátora, a szív, sérült meg halálosan, a gyilkos kés beha­sított abba a közöny s nem­törődömség szálaival sűrűn s titokzatosan szövött fátyolba is, mely mindnyájunk szeme elől eltakarja a társadalom lelki éle­tének regulátorát: a társadalmi lelkiismeretet. A kés nyomán rés támadt a fátyolon s mi mind­nyájan akarva,nem akarva kény­telenek vagyunk a magunk egyéni lelkiismeretével ezen a résen betekinteni a társadalom lelkiismeretébe s kénytelenek va­gyunk megkérdezni, hogy miért oly sűrű a közöny szövedéke, mint elválasztőfal a társadalom lelkiismareta s a társadalom élete között? Mert azt belátjuk, hogy a bort, a szerelmet, a szórakozást, tánc- mulatságot, ifjúi kötődést nem tudjuk a társadalom életéből kiküszöbölni; de viszont azt joggal kérdezhetjük, hogy miért kell ezeknek a gyilkos alkal­maknak koncentráltan egy kés- villanással találkozni két sze­rencsétlen 18—19 éve» földmű­ves ifjú életében ? Hol van a társadalom lelkiiemerete, hogy módot nyújt sem testben sem lélekben nem eléggé erős ifjak­nak a bor s szerelem okozta életmámor megkőstolására, anél­kül hogy a vallás, gondosabb szülői nevelés, tisztultabb köz­felfogás acőlabronciaival venné előbb körül az oly hamar szét­esésre hajló fiatal lelket? ! A bor­hoz nem mer hozzányúlni, mert abból adőhaszna van ; a vásári szerelem rendezéséhez nem mer hozzáfogni, mert ahhoz túlságo­san farizeus; az iskolai nevelés s vallásoktatás homályos emlé­keit mihamarabb elmossa a túl - korán kezdődő élet; a szülői otthon légkörében s a környező kis világban sajnos tűlgyakran mit lát egyebet, mint rossz pél­dát, piszkos beszédet. . . Van-e joga aztán megbotránkozni a társadalomnak, ha mulasztásai miatt egy-egy drága, ifjú élettel mindig kevesebb lesz? Pedig az utca frontján nem szabad egy fiatal életnek sem a gyűlölködés tüzében ellobbanni. A fegyverek villanását más időkre kell tartogatnunk. Népek, nemzetek vérfolyamában a ma­gyar vér alig tesz ki íegy gyü- szünyit; évezredes viharokban, a világháború zivataraiban, a trianoni szerződés sivatagjá­ban, a tüdővész, gyermekhalan­dóság gyilkos pusztaságában egyre fogy, egyre párolog. Fájdalmas dolog e vérvesz­teséget megfigyelni, mert mi rendületlenül hiszünk abban, hogy a magyar vérnek a nem­zetek vérfolyamában felsőbb rendeltetése van. Ám a végzet pocsékolhatja történelmi napok­ban azt a vért, a béke áporo- dott perceiben azonban az in­dulat, a gyűlölködés, a bosszú kése ne fröccsentse az égre a testvérvért anélkül, hogy lelki­ismeretűnk meg ne döbbenne belé a a megelőzés útjait ne ke­resnék ! Dr. Urbán Gusztáv. Eger és az idegenforgalom. Trak Géza polgármester a balatonfüredi idegenforgalmi kongresszuson. Trak Géza, Eger város pol­gármestere budapesti és bala­tonfüredi útjáról tegnap este ér­kezett vissza Egerbe. A polgár- mester május 14-én Budapesten, a központi városház tanáciter- mében a magyar városok orszá­gos kongresszusának ülésén vett részt. Ennek az ülésnek egyik fontos tárgya a forgalmiadó kezelésére vonatkozólag előter­jesztett panaszok orvoslására irányuló javaslat volt, amelynek értelmében előterjesztést intéz­nek a pénzügyminisztériumhoz, hogy a forgalmiadő kezelésre vonatkozó szabályokat egyeztes­sék össze az egyenes adók ke­zelésének szabályaival, mivel az állam érdeke is ezt kívánja. A városok iskolaterhei ügyében a kongresszu« felter­jesztést intézett a kultuszminisz­terhez, hogy a városok háztar­tását károsan érintő állapotok megszüntetésére az állami isko­lák terheit az állami költségve­tésbe vegyék át. A pénzügy- ős belügyminiszté­rium kiküldötteivel a városok költségvetésére egységes mintát állapítottak meg. A vascső-kartell megszüntetése érdekében kül- döttségileg kérik a minisztériu­mot,hogy az állami vasgyárak lép­jenek ki a vascső-karteilből, ami által a közintézmények létesíté­sét megnehezítő vaskartell meg­szűnik. Junius 16-án a magyar ide­genforgalmi érdekeltségek meg­hívására Balatonfüreden gyűl­tek össze idegenforgalmi kon­gresszusra a városok polgár- mesterei. Némethy Károly v. b. t. t., elnök vezette az ülést, ame­lyen dr. Thirring Gusztáv, a m. kir. Tudományos Akadémia tag­ja és dr. Hültl Dezső műegye­temi tanár abban az irányban szólaltak fel, hogy a városok­nak a szövetséggel karöltve, mindent el kell követniük az az idegenforgalom elősegítése érdekében, mert az idegenforgalom fellendülése Magyarországnak fontos nem­zetpolitikai és gazdasági érdeke. Némethy és Thirring reá- mutattak arra, hogy az idegen forgalom elengedhetetlen felté­tele a természetes alap, a ter­mészeti szépségek és a törté­nelmi emlékek, amelyek az ide­geneket vonzzák, de ezek mellé meg kell teremteni azokat az előfeltételeket is, amelyek az idegenek kultur-kényelmőt biz­tosítják: közlekedési eszközöket, jő szállókat, a hegyekre mene­dékházakat, jó úthálózatokat stb. Első sorban a belföldi {idegen­forgalmat keli megteremteni, azután a külföldit. Ihirring Gusztáv hangsúlyozta, hogy Budapesten és a Balatonon kí­vül van több magyar város, amelyre az idegen - forgalom szempontjából elsőrendű szerep várhat. Ott vannak a Bükk­hegység szépségei, Eger város barokk építészeti kincsei, a Mát- ravidék stb. Trak Géza, Eger város pol­gármestere, hozzászólásában rá­mutatott arra, hogy Eger váro­sánál minden természetes felté­tele megvan az idegenforgalom­nak. Eger történelmi múltja, ba­rokk műemlékei, fekvése, egész­séges levegője, a Bükkhegység déli nyúlványai, kies kiránduló helyei, várromjai méltóan fel­kelthetik az idegenek érdeklő­dését. A naponta 270 ezer hek­toliter bőségben fakadó egri 27—31 Celsius fokú hévvízforrás, a kora tavasztól késő őszig hasz­nálható két egri uszoda, kelle­messé teszik az idegeneknek itt tartózkodásukat. A város tulaj­donát képező Városfejlesztő r. t. útján pedig megteremtjük azo­kat a feltételeket, amelyek az idegenek kulturigényét és ké­nyeimét kielégítik. A város nagyobb szabású fürdő- építkezés megvalósítását, mo­dern városi szálloda építését, nagy strandfürdő épitósét és a mostani fürdők kibővítését ha­tározta el. A kongresszuson az összes minisztériumok képviseltették magukat. Trak Géza polgármes­ter beszéde végén a pénzügy­minisztérium képviselőjétől kér­te, hogy a pénzügyi kormány olyan feltételű kölcsönhöz jut­tassa Eger városát, amelynek segítségével idegenforgalmi tér-

Next

/
Thumbnails
Contents