Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-06-18 / 136. szám

Ára 16 fillér, vasárnap 24 fillér. Eger, 1927. június 18. szombat. XLIV. évf. 136. sz. Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. A veszett fejsze nyele. Románia a most folyó genfi tárgyalásokon úgy viselkedik, mint a vásott gyermek, aki min­denáron azt akarja, hogy a sa­ját akarata érvényesüljön. Ha pedig ez a társak ellenvetése folytán nem sikerül, akkor duz­zogva hagyja ott játékos pajtá­sait, kijelentve, hogy 5 igy nem játszik. A békeszerződések határozot­tan megállapítják, hogy a ma­gyar állampolgárság címén nem lehet az erdélyi birtokosokat birtokuktól megfosztani, ameny- nyiben pedig ez megtörtént volna, a román állsm kötelezve van az elkobzott vagyonok visz- szaadására. Köztudomású, hogy az Erdélybe beözönlő románok gyűlölködő mohósággal vetették rá magukat az erdélyi magyar birtokosságra s a legképtelenebb kisajátítási eljárással rövid idő alatt tönkre is tették testvérein­ket. Ez ellen az érdekeitek hi- vataozva a trianoni békeszer­ződés rendelkezéseire, a nép­szövetségnél kerestek orvoslást, mely kimondotta illetékességét a panasz tárgyát képező kérdé­sek jogi elbírálására. A vásott gyermek, aki mega szeret min­dig törvényi szabni társainak, erre durcásan félreállott s Ro­mánia bejelentette, hogy nem küld bírót a döntőbíróságba. Nem törődik vele, hogy ez az eljárás arculcsapása a nem­zetközi egyezményeknek. Ha neki jő volt a trianoni béke alapján minden történelmi jog­cím nélkül máról-holnapra meg- szállani Erdélyt a nagyhatal­mak kegyéből és nem a maga erejéből, most nem lehet kifo­gása az ellen, ha ennek az át- kos békeszerződésnek azokat az intézkedéseit is végrehajtják, amelyek kivételesen a magyar­ságra kedvezőek. Ha Románia így félrerughatja nemzetközi kötelezettségeit, ennek könnyen lehet az a gondolat a konzek­venciája, hogy mi ugyan miért respektáljuk a trianoni békét? Vagy minden tekintetben kell állania a kötéseket, vagy pedig vége a jog uralmának s az ököl hatalma dönt. Egyelőre sajnos, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy a fizikai erővel szemben a magunk erejét vethessük neki, de Románia agyafúrt bujkálása a törvény paragrafusai között csak arra késztet, hogy mi se tekintsük jogos állapotnak a trianoni helyzetet. Reméljük, hogy a győztes nagyhatalmak belátják azt, hogy az általuk megfogalmazott és erőszakkal ránk kényszeritett béke rendelkezéseit minden fél­nek be kell tartania. Eképen győzni fog Genfben a magyar álláspont, amely szerint a visz- szahivott román birők helyébe a Népszövetség delegáljon ilye­neket a semleges hatalmak pol­gáraiból. De ahhoz, hogy a bir­Eger, junius 17. \ Haller István v. miniszter, az egri választő kerület országgyű­lési képviselője, tegnap váro­sunkban tartózkodott. Az Egri Népújság munkatársa felkereste szállásán a képviselőt, aki arra a kérdésünkre, hogy mi volt az egri petíció vissza­utasításának indoka, az alábbiakban nyilatkozott: — Lényegében az volt az egri petíció visszautasításának in­doka, hogy sz nem is volt petíció, hanem egy névtelen levél, amelynek minden alaki kelléke hiányzott, nevezetesen a pa­naszt, a panasz indokolását és a bizonyítékokat is alá kell ir­mok az összes psticionálőknak. Ez nem történt meg, hanem be lett adva a panaszirat és ehhez külön csatolva lelt egy pár száz névaláírás, amelyről egyáltalán nem tűnt ki, hogy mit Írtak alá, a peticiőt-e, a bizonyítékobat-e, vagy ez az irat egyszerűen csak néhány száz hitelesített név volt a választók névjegyzékéből. — Hogy a peiiciót nem uta­sították vissza már hónapokkal ezelőtt, annak az volt az oka, hogy az előadó birő hosszasab­ban betegeskedett és egyálta­lában nem tudott jelentést tenni ezekről az alaki hibákról. tokáikból kinullázott, erőszak­kal kipörkölt véreink Románia perfidiájaés hipernacionális őrü­lete miatt jogaiktól elüttesaenek: hozzá nem járulhatunk. Ez el­len teljes erőnkből tiltakozunk. Ha már ránk tették a jármot, és a magyarság lett áldozata, talán egyetlen áldozata a nagy­hatalmak elsietett, kellő politi­kai előtanulmányok nélkül ősz- szetákolt béke művének, a ve­szett fejsze nyelét, a nekünk kedvező jogok végrehajtását is követeljük s az ezt veszélyez­tető taktizálás ellen, a legerő­sebben protestálunk. M. S. — A petíció érdemi része az még szegényebb volt mint az alaki része. Épen ezért, tekin­tettel a peticionálőkra, akik kénytelenek lettek volna az el­járás minden költségeit fizetni, — amelyek pedig tekintettel arra, hogy nehány száz tanú kihallgatásáról lett volna sző és bírói kiszállásokról, — fsok ezer pengőre rúgtak volna, egyál­talában nem tettem semmi előzetes vé dekezö lépést, nem neveztem meg ügyvédet nem csináltam ellenpeticiőt, szó­val nem okoztam egy fillér költsé­get sem. és nem akartam sem magam keresni ezen az ügyön a pati- cionálők bőrére, sem ügyvédet, párezer pengő jövedelemhez jut­tatni a peticionálők zsebéből. Miután hőnapok óta tudtam, hogy a petíciót nem is lehet tárgyalás alá venni, mi sem lett volna könnyebb, mint biztosra menni és a peticionálők nyakába egy sereg költséget varrni, ame­lyet nyilván nem Budavári fizetett volna meg. Én azonban nobilis akartam lenni, mert a bosszúállás nem természetem és minden választó polgárnak kép­viselője akarok lenni, válogatás nélkül. — Remélem, hogy amennyiben van még választási keserűség egyesek lelkében, most már az is eltűnik és szent lesz a poli­tikai béke is a kerületben. A borfogyasztási adó eltörlése. A legutóbbi években nagyon megnehezült a magyar borter­melők helyzete, aminek jeleként az ország legtöbb részén még ma is pincékben vannak a bo­rok. A külföldi szállítás, amely csak a nehezebb borokat ér­dekli, még mindig minimális, az ország felvevő képessége a rossz kereseti viszonyok folytán cse­kély. A fogyasztási adóval túl­terhelt bort nem tudja megfi­zetni a közönség. Bizonyára örömmel fogadják a termelők éppen ezért Pest vármegye tör­vényhatóságának határozati ja­vaslatát, amely a borfogyasztási adó eltörlését sürgeti. Remélhe­tőleg ehhez a határozathoz más törvéByhatóságok is hozzá fog­nak járulni s méltányolják az óriási értéket, amit a szőlővel beültetett területek jelentenek, a munkaalkalmat, amit a szőlőmű­velés a lakosságnak juttat. Nem szabad megengedni, hogy szőlő- kulturánkat, arasiy ma négyszáz- ezer katasztrális holdat foglal el, veszedelem érje, • követésre találjon az a példa, amelyet az ország több helyén szolgáltat­tak, amikor szőlővel beültetett területeket, ismét csak felszán­tottak, hogy kitérjenek a műve­lés költségei elő!, amelyek nem állanak arányban az árakkal. Azokkal az árakkal, amelyekből a nagyobb rész sz államkincs­tárnak jut. es :.a«K3«r rshstsk isa kocsi anscsa Heves vármegye köz­egészségügyi állapota. A vármegyei tiszti főorvos je­lentése szerint Hsves vármegye közegészségügyi állapota folyó évi május havában általában elég kedvezőnek mondható. A kanyaró megbetegedések voltak azok, amelyek nagyobb számban mutatkoztak és tömeges megjelenésük miatt az alispán a iiasznosi iskolákat tizenöt napra be is zárta. wmt* m -i&m» wrm<nm Haller István az egri petíció visszautasításának indokairól. „Egy fillér költséget sem okoztam a peticionálóknak. Nobilis akartam lenni,; mert a bosszúállás nem természetem."

Next

/
Thumbnails
Contents