Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-06-15 / 134. szám

Ára 16 fillér, vasár Dap 24 fillér. Eger, 1927. június 15. szerda. XLIV évf. 134. sz Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. „A nemzet egyetemes érdeke...“ A munkásbiztosítás reformjá­nak tárgyalását kezdte meg a képviselőhöz. Ebben a javaslat­ban az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegségi és bal­eseti kötelező biztosításainak módozatai vannak lefektetve. E javaslat első lépcsőfoka annak a szerves, előretekintő korszerű reformnak, mely az öregség és rokkantság elleni, az iparos nyugdíjbiztosításról szóló és a munkahiány elleni biztosításról szóló törvényjavaslatok letár- gyalásával és törvényerőre eme­lésével be fogja tetőzni a nép- jólét emelése érdekében égetően sürgőssé vált szociális intézke­déseket. A javaslat benyújtásakor a népjóléti miniszter azt kérte a Háztól, hogy ezt a törvény- javaslatot, melynek megfogal­mazásánál a kiinduló pontot a nemzet egyetemes fogalma és érdeke adta meg, a Ház szenve­delmek és pártpolitiaai szem­pontok nélkül tárgyalja le, mint­hogy ez a javaslat több, mint a munkások jólétéről gondos­kodó intézkedés, a nemzet egy és oszthatatlan fogalmában gyö­kerezik s a nagy összesség ér­dekeit akarja szolgálni. Ezt a miniszteri intelmet a szociáldemokrata frakció nem méltatja kellő figyelemre és a javaslat ellen éles harcra ké­szül. Eddigi politikai szereplé­sük után nem is lehet magavise- letükön ciodálkozni. Ha van po­litikai pártállás, mely inkább hajlandó a maga egyéni érde­keiért a nemzet egyetemes ér­dekeit szemhunyoritás nélkül feláldozni, akkor a szociálde­mokrata felfogás az. öaekik fe­lesleges a nemzet egyetemes ér­dekeit istápolni, ók csak a régi rendet szeretnék fenntartani ezen a téren is, amelyen a mun- kásbiztositás alapgondolatában nagyszerű intézménye kezükben a szcciáldemokrata agitáció ha­talmas eszköze lett. A Munkás- biztosítási Pénztár hatalmas tiszt­viselői kara egyúttal a szoci­áldemokrata párt és szakszerve­zetek busásan fizetett, kényel­mes állásokban terpeszkedő ve­zérkara volt. Ez az állapot ter­mészetesen csak azért következ­hetett be, mert a paritásos ala­pon megvalósított önkormány­zat a biztosítottaknak nagyobb szervezettsége s a munkaadók nemtörődömsége miatt teljesen egyoldalú lett ■ végeredmény­ben szociáldemokrata diktatú­rává fajult. Az államnak azonban köte­lessége, ha ilyen visszásságot észrevesz s ha látja, hogy az egyik fél nemtörődömsége vagy hanyagsága miatt jogait nem érvényesíti, hogy közbelépjen s egészségesebb alapokra helyezze ennek a széleskörű népjóléti in­tézménynek a működését. Ma Eurőpaszerte azt a törekvést líttassék vissza az állam egy­sége ■ hogy kioperálják a nem­zet testéből az egyes érdekszer­vezeteket, amelyek valósággal kis államokat képeznek az állam­ban s igen gyakran nemzetel­lenes tendenciákat követnek. Ilyen egészségtelen érdekszer­vezet volt a magyar nemzet testében a munkásbiztositő pénz­tári intézmény s a bolsevizmus keserves próbaidejének egyik tanulsága, hogy a szovjetnek ezt az elóiskoláját a régi for­májában teljesen lehetetlenné kell tenni. Párt- és osztályérde­keken túl csak egy szempont lehet irányadó : a nemzet egye­teme s a közönség érdeke. D—I M-s. Hevesmegyében tíz százalékos az útadó. A községi közmunka váltság ára egy kézi napszámos után 2 pengő, egy igavonó állat után 7 pengő 50 fillér. Alispáni jelentés a vármegye multhavi állapotáról. Eger, junius 14. Heves vármegye közigazga­tási bizottsága ma délelőtt S/411 órakor dr. Hedry Lőrinc főis­pán elnöklete alatt gyűlést tar­tott. Babocsay Sándor kormány­főtanácsos a közigazgatási bi­zottság nevében üdvözölte a bi­zottság ülésén első ízben elnöklő dr. Hedry Lőrinc főispánt. Az üdvözlést a főispán melegen megköszönte, — ezután Hevesy Gusztáv vármegyei főjegyző a kővetkező alispáni jelentést ol vasta fel: —• A kormányzó ur öfőméltő- sága a f. évi május hő 31-én kelt magas elhatározásával Lip- esey Árpád tiszafüredi földbir­tokost m. kir. gazdasági főta­nácsossá, Kassa Kristóf tarna- bodi és Kékécs Kálmán gyön- gyösoroszii birtokosokat pedig a közgyek terén kifejtett ér­demeik elismeréséül m. kir. gaz­dasági tanácsotokká kinevezni máltőztatott. — Am. kir. kereskedelem­ügyi miniszter ur értesítette a vármegye közönségét, hogy ab­ban a feltevésben, hogy a vo­natkozó közgyűlési határozat ellen felebbazőii nem adnak b8, az 1927. évi közúti költségve­tést tárgyalás alá vette. — Ehhez képest a törvény- hatósági határozat azon részét, mely Bzerint az 1927. évben be­szedendő útadó kivetési kulcsát 13%-ban állapította meg, meg­változtatta és az útadót 10% ban állapította meg Jóváhagyta a költségvetés azon rendelkezését, amelynél fogva a törvényhatósági bizottság a kézi és igás községi közmunka mérvét az 1890. évi I. t. c. 49. § sze­rint megengedett maximumban ugyan, de a határozatban fel­tüntetett kedvezmények meg­állapítása szerint állapította meg. — A közúti költségvetés azon rendelkezését, mely a községi közmunka váltságárát kézi nap­szám után 2'40 P-ben, egy igás vonó állat után 6'50 P-ben álla­pította meg, — megváltoztatta és a községi közmunka váltságárát egy kézi napszám után 2‘— pengőben, egy igavonó állat után 7-50 pengőben állapította meg. A községi közmunka megosz­tását a költségvetésben foglalt javaslat alapján állapította meg. — Egyben utasított engem, hogy a törvényhatósági útadó kive­tése és a községi közmunka elő­írása iránt a szükséges intézke­déseket azonnal tegyem meg. — A f. hó 11-én az egri járásnak 36 tagból álló kisgazda csoportja rándult ki Hatvanba az ottani magnemesitő telep megszemlé­lésére, ahol a telep vezérigaz­gatójának, Legányi Ödönnek szakszerű előadása mellett ta­nulmányozták a nemesített mag­vak termelését, valamint azok gyakorlati felhasználásának kü­lönféle módozatait. Kívánatos volna, ha e jó példán okulva a vármegye többi járásainak gaz­dái is igyekeznének ily tanulsá­gos tapasztalatokra szert tenni, aqnál inkább, mivel egyrészt a többtermelés érdekében ez na­gyon kívánatos, másrészt a telep vezetősége mindig készségesen bocsájtja telepét az érdeklődő gazdák rendelkezésére. A vármegye közbiztonsági állapota általában kedvező éa nem mu­tatkoznak oly jelenségek sem, melyek a közelgő aratás zsvar- talán lebonyolítása szempontjá­ból ezidőszerint aggodalomra adnának okot. Az alispáni jelentést a bizott­ság egyhangúlag tudomáiúl vette. Az ülés további részletei­ről ét egyes előadók jelentései­ről lapunk legközelebbi számá­ban adunk tudósítást. A községek részére átengedik a házadéból eredő jövedelmet. A községek örömmel fogadják ezt a várható intézkedést. A törvényhozásnak az a más­fél évvel ezelőtt kelt határozata, amely a községek számára en­gedte át a keresati adóbevétele­ket, csak néhány községi ház­tartásnak vált előnyére. A ke­reseti adóbevételek ugyanis köz- ségenkint aránytalanul eltérőek, úgy, hogy egész sereg község­nek úgyszólván jelentéktelen bevétele van kereseti adókból. A pénzügyminisztériumban a községek részéről megnyilatko­zott általános panasz folytán megbeszéléseket tartottak abban az irányban, hogy miként volna

Next

/
Thumbnails
Contents