Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-06-12 / 132. szám
2 mmi nbpujbag találó is akad, mert hiszen ennek a rendnek tagjai a tudományok, irodalom, művészet mindenféle ágában, éppen úgy, mint a politikában jelentős eredményeket mutattak fel r múltban. £&£WK&?a»&3aBC^ai£S&SSgeR&8£S8 Lehet-e köny vre vásárló vevőnek árvisszatéritést adni? A megcsappant fogyasztás ellensúlyozására egyes kereskedők azt a rendszert hozták be, hogy vásárlási könyveket adnak vevőiknek azzal, hogy a beirt összegek után az üzleti év végén a vevőknek bizonyos visz- sí; a térítést adnak. Sokan meg nem engedhető konkurrenciát látnak ebben a rendszerben éa felmerült a kérdés, vájjon ez az eljárás nem minősíthető-e megtévesztésre alkalmas olyan eszköznek, amely a bon rendszer analógiájára van ugyan felépítve, de hosszú, egy éves időtartama miatt szokatlan és kétséges. A kérdés a budapesti kereskedelmi és iparkamara elé került, amelynek véleménye szerint ez a visszatérítés nem elvetendő, mert a vidéki üzleti forgalomban nem szokatlan az egy évi számlára való vásárlás, másrészről a szövetkezeteknél az a gyakorlat, hogy a visszatérítés kulcsát az év lezártával határozzák meg és ekkor részesülnek a fogyasztó szövetkezeti tagok egész évi vásárlásaik után bizonyos visszatérítésben. — Ezzel szemben a vidéki kiskereskedelemben az a vélemény alakult ki, hogy a rendes üzleti kalkuláció kizárja az áruvisszatérítést. A bonifiká- ciő előnyt jelentene a könyves vásárlóknak a készpénzfizetők kel szemben, holott a kereskedő nem az egy éves adós révéi lesz készpénzfizetővé, hanem akkor, ha árujáért a pénzt minél hamarabb megkapja. Kit vesznek fel az Állami Textil- ipar-iskolaba? Szép feladatot teljesít a M. fair. állami textilipari iskola, amely az idei őszön harmadik mesterképző tanfolyamát nyitja meg. Erre a tanfolyamra felveszik azokat, akik a textilipar valamely ágában kőt évi műhelygyakorlatot igazolnak, tizennyolcadik évüket betöltötték, s a polgári vagy valamely középiskolának negyedik osztályát elvégezték, avagy ennek hiányában felvételi vizsgát tesznek. — Felvétetnek továbbá azok, akik valamely magyar felaőipari iskola gépészeti vagy vegyészeti szakosztályát elvégezték, avagy bizonyitványt nyertek valamely magyar fa- és fémipari szakiskolán és legalább egy évi szövőipari gyakorlatot igazolnak. Felveszik végül azokat, akik textilipar iskolai végbizonyítványt mutatnak fel. Felvilágosítással a kereskedelmi és iparkamarák szolgálnak.' Eger város csatornázásának előkészítési munkálatai már folyamatban vannak és a vállalatba- adást a képviselőtestület legközelebbi közgyűlése fogja elrendelni. A csatornázás több időt — legalább egy évet, — vesz igénybe mint a vízvezeték és folyó év augusztusában kezdődik meg. 1927. június 12 A magyar bortermelés problémái. Hegyvidék és síkvidék. — A magyar bor hírnevének visszaszerzése. — Á fogyasztás emelése. — A károsult szőlősgazdák segítése. Haller István, az egri kerület országgyűlési képviselője a bortermelés problémáiról az alábbi beszédet mondotta a parlamentben : Rá kivftnok mutatni újból a bortermelésre. Bár ezen a téren történtek kijelentések és intézkedések is, amelyeket, azt hiszem, az érdekelt közönség hálával vesz tudomásul, azonban tény az, hogy nemcsak a fagykár sodorta katasztrofális helyzetbe a magyar bortermelést, tehát a bortermelés helyzetével nemcsak abból az apropóból kifolyólag kell foglalkoznunk, hogy most a fagy révén a kérdés a közérdeklődés homlokterébe kerül. Tény az, hogy a bortermelés válsága meg volt a fagykár előtt is és meg lenne anélkül is, sőt nem hiszem, hogy valaki megcáfolná a termelők közül, ha azt mondom, hogy most a termelők egy része sir, mert hiszen lényeges kárt szenvedett, ha azonban egy nagyon bőségesen termő esztendőnk lenne, akkor valőszinüleg az összes termelők sírnának, mert akkor Ma déli fél 12 órakor, mint futótűz terjedt városunkban a hír, hogy a vásártéren épülő polgári iskola állványai leszakadtak és több munkást maguk alá temettek. Az érdeklődők kiváncsi serege pillanatok alatt ellepte az építkezés környékét ■ a tömegben itt is, ott i* megrémült, síró asszonyok, gyermekek törtek utat a rendőrkordonnal elzárt falak felé, —a hozzátartozók. A kordonon belül pedig, vérző tagokkal, ájult eszméletlenségben, az ütődések erejétől elká- bitva hevert nyolc munkás. Kevéssel az ebédidő előtt kiadta a parancsot a munkavezető, hogy nyolc munkás a Budapestről megérkezett falpár- kány-díszitményeket szállítsa az állványokon keresztül a falakra. A nyolc ember a három ilyen műkő-darabot, — melyek közül az egyik 3 mázsa, a másik kettő 80—90 kiló lehetett, — ölbe fogták és vitték az állványokon fölfelé. Amint az épület északi sarkára értek, az első emslet ablakaihoz, az alattuk lévő deszkapalló tartógerendája recsegni.ropogni kezdett s a reája nehezedő 8—10 mázsányi súly alatt letörött. Azután óriási porfelhő; deszkadarabok, állványrészek zuhanása; elfúló hörgés, artikulátlan üvöltés mindenütt. Az állványzat egy hatalmas darabon leszakadt s a hatalmas kődarabokkal együtt nyolc emmindannyian rosszul járnának. . ( Úgy van ! jobb felől.) Most tényleg kárt szenvednek azok, akiket egyénileg sújtott a baj ős talán épen az egyes rétegek károsodása a többiek számára az értékesítési lehetőséget tette kedvezőbbé, úgyhogy azoknak a gondját talán csökkentette a termelést ért bizonyos százalék kár, ez azonban mégsem normális gazdasági állapot, bogy a termelők egy része kénytelen legyen örülni a mások kárának és a maga boldogulásának bizonyos megkönnyítését lássa a más ember bajában ős szerencsétlenségében. — A bortermelés kérdésével tehát foglalkoznunk kell, tekintet nélkül a fagykárokra. (Helyeslés.) — Szerintem három irányban lehet itt az államnak bizonyos akciót kifejteni. (Halljuk, Halljuk!) Az egyik az, hogy próbálni kell különösen a homokos vidékeken folytatott szőlőkulturá- üak a termelést oly irányban befolyásolni, hogy az iparkodjék lehetőleg minél gyorsabban áttérni bért temetett maga alá. A közeli dohánygyár telefonján értesítették a szerencsétlenségről a rendőrséget és a mentőket. Dr. Karikás József vezetése alatt csakhamar az irgalmasok kórházába kerültek a szerencsétlenül járt emberek. — Közülök súlyos sérüléseket szenvedett Tamasi Lajos és Mlinkó Albert. Mindkettőjüknél homlokcsont és csigolya töréseket, különféle zú- ződásokat állapítottak meg. Németh Benedek a jobb oldalát zúzta össze, Pogonyi Józsefnek a feje szakadt be és a bal vállát törte, Ónodi Antal, Brá- zovits Ferenc, Molnár Gábor és Kriston Lukács pedig különféle könnyebb-súlyosabb természetű zúzédásokat szenvedtek. Mikor munkatársunk az irgalmasok kórházához érkezett, a kapuk előtt már hatalmas tömeg állt, részint kíváncsiskodni, részint a sebesültek aggódó feleségeit, gyermekeit vigasztalták. Fönn az emeleti műtőteremben épen az utollő sérült került kötözés alá, társai, kiket Lukács Ipoly irgalmasrendi alorvos emberfölötti munkával, már bekötözött és a kórházakban elhelyezett, ágyaikon pihentek. A szerencsétlenség színhelyén megjelent dr. Horváth Gyula rendőrtanáccoi is éB inforiaál- tatta magát a történtekről a nyomozást vezető Debrecseni Dezső rendőrkapitány útján. Amint értesülünk, a vizsgálatot a kir. ügyészség is megindította. Letartóztatás még eddig nem történt. a csemegeszőlő termelésére, hogy a szőlökvantum, amely itt terem, lehetőleg mint szőlő legyen elhelyezhető a b9l- és kül- 'földi piacokon és ne bor állapotában, hanem szőlő állapotában legyen elfogyasztva. (Helyeslés, jobbfelől) Ha erre a célra áldozatot kell hozni, a nemzeti termelés jövője ezt az áldozatot kétségkívül megérdemli. Ez volna az egyik teendő, amely ilyforraán a borpiacot kétségtelenül megkönnyítené. —- A másik az volna, hogy valamikép az adózással vagy egyéb, a kormány rendelkezésére állő eszközökkel a szölő- kulturát vissza kellene terelni lehetőleg a régi irányba és mederbe. Nem azt mondom, hogy a sík földön telepitett szőlőket, egyszerűen ki kell dobni és kényszeríteni kelljen vagy lehessen azokat a gazdákat arra, hogy térjenek át más kultur- ágra. Ezt nem kívánom mondani, mert nem vezet semmi animozi- tás a sík földön telepített szőlők, illetve azok tulajdonosai ellen. Annyi azonban mégis csak kétségtelen, hogy a magyar bornak tulajdonkópeni jó nevét a hegyi szőlők szerezték meg (Igaz! Úgy van! jobbfelől.) Azok a talajok, amelyek egyébre, mint szőlő- és gyümölcstermelésre nem valók. A magyar bor hírnevét kifeié ma is ezek tartják fenn, míg az egyéb telepeken termelt bor lehet, hogy nem rontja ezt a nívót, de emelni nem tudja, nagy kvantumával ellenben kétségtelenül állandóan nyomja a borpiaco». Nagy a különbség aközött, hogy valaki egy hegyi területen levő szőlőjéből kihozott 15—20 hektoliteres termés mellett már boldognak mondhatja magát, ezzel szemben pedig a sik földön telepítet): szőlőben 30—40 hektoliteres átlagot elérni sem olyan óriási csoda. A termelés feltételei tehát kétségkívül jelentékenyen különböznek, amit az adózás szempontjából velamikép ki lehet egyenlíteni és az államnak jogában van arra törekedni, hogy a termelési feltételek közt levő különbségeket valamilyen módon kiegyenlíteni iparkodjék. Ha ez meg fog történni, ha a termelés irányítása az adópolitika útján is ilyenfőle módon megtörténik, akkor a hegyi szóló értékében újra nyerni fog. — Azonkívül iparkodni keil arra, hogy megteremtsük a borkereskedelem azon feltételeit, amelyeket a külföld szab a mi számunkra. — Múltkori beszédemben azt kértem, hogy egyes borvidékek zárt területekké minősíttessenek. Erre nézve a földsnivelésügyi miniszter űrtől akkor választ nem kaptam, de ezt az ideát újból nagybecsű figyelmébe ajánlom, mert a borhamisításnak az útját a legkönnyebben így lehet elvágni ; az értékesítés ellenőrzése sokkal könnyebb, ha meghatá-
