Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-06-10 / 130. szám
Eger, 1927. június 10. péntek. XLIV. évf. 130. sz Ára 16 fillér (2000 K), vasárnap 24 fillér (3000 K). Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. könyvtárakat betöltő zagyva- ■ágai, ezernyi félrecsúszott e»zü apoitoluknak és áltudósuknak tanítása, egymilliomod részben ■em boldogította az emberiség egy óriási részét annyira, mint azt ez az egyszerű, — később pappá lett ember tette. Megkapó, hogy ebben a nemzetközi mapiíesztációban egymásra talált, egymás keblén sírhatta ki bánatát, de bátoríthatta is egymást az egymástól elszakított katholikus magyar, biztatón szoríthatta meg egymás kezét újra a Gsonkaország magyar munkása, a felvidéki, erdélyi, bánáti és nyugati magyar munkástestvér és az egész világ előtt hangoztatott: magyarok maradunk! Milyen fájdalmas volt nekünk most ez a találkozás, de milyen gyönyörű cáfolat arra a hazugságra, hogy a katholicismus kivetkőzted a népeket nemzeti jellegükből! Él a magyar, él a külföldi legényegyleti eszme, szeretető bizalommal ölel át minden társadalmi osztályt. Vájjon intelligenciánk, az értelmiségi közép- osztály és a gazdasági és társadalmi élet kimagaslói olyan szeretettel nyujtják-e felé segítő ős vezető jobbjukat, amint azt ez a mozgalom megérdemli?! — Hisszük, hogy igen! Sky.-v««} »«MI i**>Aä*- -WUMN» <•**<*<« A magyar parlament egyik legsúlyosabb törvény- javaslata. A képvisslöház mai ülését Vall órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor elnök. A betegség és balesetbiztosításról szóló törvényjavaslat tárgyalása során elsőnek Alföldi Béla szólalt fel: Ez a magyar parlamenti élet egyik legsúlyosabb törvényjavaslata, amelynek megszavazása maga után vonja a szociális törvények «gesz sorát. A biztosítás nagy kiterjedése azonban veszélyezteti azt az orvosi kart, amelynek tagjai sohasem fordulnak meg nem engedhető fegyverekhez. A vállalati betegsegélyző-pőnztárak kitünően beváltak. A javaslatot elfogadja. Ezután Farkass Géza baterjesz- teUe ez apaállatok megfelelő vizsgálatáról szőlő törvényjavaslatot, majd Györki Imre szociáldemokrata képviselő szólt a javaslathoz és természetesen, mint mindent ami nem az elvtársaktől jön, ezt a szociális javaslatot sem találta jónak. •whív>»im*!SNí=s><iwe««.««se»;wa issixsi w Románia diktátora akart lenni Avarescu miniszterelnök. Fölfedezték az államcsíny tervét és ez buktatta meg a kormányt. Bukarest, junius 9. Az Avarescu kormány bukásának kulisszatitkai most kerültek nyilvánosságra. Avarescu miniszterelnök azért bukott meg, mert idejekorán felfedezték hogy államcsínyre készült és korlátlanul kezébe akarta ragadni a hatalmat. Megtalálták egy rendeletét is, amely azt tartalmazta, hogy szombat éjjelre a katonaság tzállja meg az oláh fővárost. Avarescu e tervének felfedezése után sem akart leköszönni a miniszterelnöki tisztségről és csak a király kényszerítésére írta alá a lemondó levelet. Magyarok Bécsben. Számtalan ország, még több nációjából gyűlt össze Bécs városában az a hatalmas tömeg, amely a világ egyik legnagyobb taglétszámú egyesületének, a Katholikus Legényegyesületek nemzetközi kongresszusán vett részt. Sokan jöttek, százan ezren és tízezren mindenfelől az egyszerű iparosmunkások, mesterek, az élet gondjaival küzdők, a kenyőrharc szürke robotosai, akik közül sokan egész életükben még nem tapasztaltak mást, mint, hogy súlyos a munka és az érte kapott kenyér hamar szétoszlik a kenyérkereső felé nyújtott éhes kis kezekben. Miért jöttek össze? Talán a gyűlés meghívóiban rövidebb munkaidőt és nagyobb bért ígértek, talán a szociáldemokrácia hatalmasságai a pártkassza molochok pénztárait ez egyszer az «elvtársak» számára nyitották meg, vagy, — De legyünk ilyen anyagiasak ! — talán arról volt szó: miképen kellene a hatalmat az <átkos> polgári társadalom kezéből kiragadni? Nem ! — Azért mentek, azért siettek, bogy maguk és milliónyi keresztény munkástestvérünk nevében bitet tegyenek katholikus hivő életükről! Ezért! — Nehéz ezt megérteni a materialista világfelfogástól elhódított lelkületű embernek. — Nehéz felismerni, hogy az a koldus-szegény elhagyatott cipész- legény, — Kolping Adolf — a iegényegyleti mozgalom megalapítója, miért nem újabb bérharc megszervezésén fáradozott a «szaktársak» között és miért hirdette, hogy a szegény embernek is a legnagyobb kincse leikének tisztasága, az Istenben — a szegények jóságos atyjában — való hit és az ezen hit szerinti élet. Aki a kath. Iegényegyleti mozgalom lényegét ismeri, bármily vallásu legyen is, lehetetlenség mélységes megindulás nélkül szemlélnie ezen mozgalom munkáját és közömbösen napirendre térni a most lezajlott impozáns beezár-^juk felett. Fourier, Marx lí,-..jtársaiknak Olcsóbb a cukor, de métermázsánként csak ötven fillérrel. Budapest, junius 9. A magyar cukorgyárak ma elhatározták, hogy a cukor árát ezázkilogrammonként ötveufillér- rel lejebb szállítják. Egy kiio cukor tehát ezután egy fél fillérrel lesz olcsóbb. Befejeződtek a gimnáziumi érettségi vizsgálatok. Eger, junius 9. Junius 1—4-én és 7-én folytak le a gimnáziumban az érettségi vizsgálatok Berkes Ottó dr, c. tank. k. főigazgató, a keszthelyi premontrei gimnázium igazgatója, mint elnök és Körössy László, min. osztálytanácsos, mint érettségi biztos előtt. Az igen szép eredmény vitéz Rédei Gerő osztályfőnök fáradhatatlan, áldozatos munkáját s a tanulók buzgó szorgalmát dicséri. — Érettségi vizsgára bocsátott 51 tanuló közül 17 jeles, 15 jő, 18 egyszerűen érett 1 pedig egy tantárgyból szeptemberre pótvizsgára uta- síttatott. Jeleséretlek: Balázsy Miklós, Barta Flóris, Benkő Kandid, Drágffy Tibor, Fülöpp Péter, Havrilő József, Ispánovics Alajos, Kiss Andor, Mattya- sovszky Zoltán, Molnár Rajmund, Naláczy Norbert, Péró Sándor, Román János, Sztrapkovics István, Szúcsik Albert, Tóth György és Zádor [István. Jólérettek: Bakos Antal, Berényi Márton, Buday Géza, Gaál József, Ghiczy Mátyás, Hamza Gyula, Horváth Károly, Illykovics Imre, Izrael János, Járdán Ante), Obolicsányi József, Pamlényi József,,Pékár Gyula, Szabó Gábor és Szabó István. iscai^/s^!^£^c^iaacsaicasaEaK:j3si Úriási dijat tűztek ki Amerikában a távrepülöknek. Lindberg és Chamberlain repülése megmozgatta az amerikai dollárokat. James D. Dole a ha- wai Pineale Company elnöke 35.000 dollárt tűzött ki annak a repülőnek, aki a kaliforniai partokról a Csendes Óceán felett Hawai szigetek fővárosába, Honoluluba repül. Dole kijelentette, hogy legjobban szeretné, ha Lindberg kapitány résztvenne a versenyen ős ezért a dijat úgy tűzte ki, hogy augusztus 15. előtt nem kezdődhetik meg a repülés, amelynek a határideje 1 esztendő. A nagy díjra a világ valamennyi repülői pályázhatnak. A san-franciscoi kereskedők gyűjtést indítottak arra, hogy a dijat 100.000 dollárra emeljék fel.
