Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-06-01 / 123. szám

Ára 16 fillér (2000 K), vasárnap 24 fillér (3000 K). Eger, 1927. június 1. szerda. XLIV, évf. 123. sz Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. I Doriot — Popoff. Ne tessék gondolái, hogy ez & két idegen név a francia éc az orosz hatalmi érdekeknek egymással való szembeállítását jelentené. Nem. Ez a két név ugyanazon személyt takarja. — Doriot francia kommunista kép­viselő e a iegbizonytalanabb homályból emelkedett fel a nép vállain a parlament padsoraiba. Honnan jött? Mi volt azelőtt? Volt-e katona? Volt-e a fronton? Mind oly kérdések, melyekre határozott feleletet senki sem tud adni. Azt mondják, hogy nem francia föld szülte, bölcső­jét állítólag Oroszországban rin­gatták. Azt mondják továbbá, hogy Oroszországban Lenin ba­rátja volt s ott — Popoff névre hallgatott. Érdekes probléma lehet a francia polgári pártok számára, hogy ezt a Doriot — Popoff-téle név- éa személytalányt meg­fejtsék. Popoff gyakran utazik Moszkvába e minden egyes uta­zása a francia kommunista kép­viselő Doriot-nak tekintélyét jelentősen emeli: a Moszkvából hazahozott aranyrubelek hatá­sukat mindenesetre megteszik. A gyanú mindinkább terjedt s erősödött, hogy a francia parla­ment képviselője Moszkva kémje: űgyannyira, hogy néhány társá­val hazaárulás vádjával terhel­ten parlamenti vizsgáló bizott­ság elé állították. Ennek az eljárásnak lett volna hivatása tisztázni e sajátságos dualizmus rejtélyét, fényt deríteni a ho­mályos moszkvai utazásokra s esetleg a politikai élet fényköré­ből örökre eltávolíihatni. Doriot — Popoff azonban szá­razon került ki a partra. Ügyé­nek tárgyalásakor a parlamenti bizottság polgári tagjai — le­késtek. Bizonyára elaludták az időt, azután úri kényelemmel későn ültek a dejeuner-hez. El­lenben a radikális, szocialista, kommunista blokk delegátusai fürgébbek voltak ; korán keltek, hamar reggeliztek, pontosan je­lentek meg a tárgyaláson. A há­rom polgári delegátus elmara­dása biztosította a radikális blokk többségét. Doriot — Popoffot fel­mentették a hazaárulás vádja alól, megkapta a salvus coo­ductust: haladni a megkezdett úton. A radikális-kommunista tábor a kezét dörzsöli, a polgári lapok a felháborodás hangján írnak, de a megtörténtet meg nem történtté nem tehetik. Szomorú képe ez a polgári tár­sadalom lelki tunyaságának ■ felelős egyének részéről a haza jövőjébe vágó dolgoknak, köny- nyelinű kezelésének. Amikor a szomszédban a La Manche-csa­tornán túl az angol kormány a szovjet titkos, lázítő, Britannia jövőjét aláásó propaganda akna­munkája után kutat, a nemzet­közi jogot alárendeli Britannia magasabb érdekeinek s a meg­Budapestről jelentik: A pol­gári iskolák ről szőlő törvény­javaslat tárgyalásánál a felső­házban dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek volt az első szónok és következőket mondotta : — A polgári iskoláról szőlő törvényjavaslat — úgymond — szerencsés előkészítése egy újabb, messze kiható alkotásnak, annak a korszakos munka keretében, amelyet ä kultuszminiszter a nemzeti általános művelődés, vagyis a nemzet életképességé­nek és tetterejének előmozdítása, megerősödése érdekében a nála ismert odaadó buzgalommal és erővel sok siker mellett és még több remény keltésével végez. — Ez az alkotó munka eok erőnek közreműködését igényli és már ebből a szempontból is szerencsés és bölcs dolog alkal­mat és tért nyitni a nemzet al­kotó és fenntartó elemeinek. Jól felfogott nemzeti érdek az, hogy felhasználtassanak azok a ténye­zők, akik századokon keresztül üdvös tevékenységet fejtettek ki a közoktatás érdekében. Jól fel­fogott nemzeti érdek az, hogy tiszteletben tartassanak azok a jogok, amelyek mindenkor az ország nagy érdekében érvénye­sültek és hogy támogattassanak azok a tényezők, akik amellett, hogy mindig hazafias, buzgő tevékenységet fejtettek ki, hosz­i szú időn keresztül egyedül hor­talált bizonyítékok alapján An­glia megszakítja a diplomáciai összeköttetést a szovjettel, három polgári képviselő Párisban nyu­godtan alszik, nyugodtan szür- csöli reggeli kávéját s nyugodtan nézi, hogy kommunista izgatók a közrend ellen lázítsanak, a kolóniákon elszakadásra izgas­sanak s a munkásságot engedet­lenségre bujtassák fel. Ennek a tunyaságnak lesz a következ­ménye aztán, hogy egyszer csak leesik Doriot álarca, előáll Po­poff a Leninbarát, s az alsó pol­gári társadalmat képviselő há­rom rest — a másvilágon ébred! Dr. Csepela Lajos. dozői voltak a magyar művelő­désnek és akik a legnagyobb biztosítékot nyújthatják arra j nézve, hogy vészes elméletek éu az álmüvelődéa nem csempész- íetik be a nemzet kebelébe. — Rövid volt, mégis mindent feldúlt az a vihar, amely néhány évvel ezelőtt nemzetünk felett elvonult. Aki tud és akar látni, láthatta azt, hogy a legnagyobb rombolás ott történt, ahol az akkor előretolt eszmék, elvek, elméletek az iskolákba hatoltak be. (Igaz ! Úgy van !) De bármily romboló hatása volt ennek, min­denesetre vészesebb az, ha alat- tomban fertőz az elméletek mérge, alattömban a tanítás és nevelés köpanyega alatt, amely ellen nincs erő a mi rendelkezésünkre. j — Bizonyos, hogy ez okozza j a legnagyobb pusztítást, mert j azt az ifjúságot, amelytől mi ! hazánk jövőjét várjuk, a haza érdekeinek hamis értékelésére veszi rá és így magának a nem­zetnek alapjait döngeti meg. — Tisztában vagyok azzal, hogy a törvény jobbára csak kereteket alkot, amelyek betöl­tése annak feladata, ki a végre­hajtásra hivatva van. És bár ebben a törvényben igen széles­körű meghatalmazás adatik a miniszternek, mégis teljes biza­lommal nézek annak életbelép­tetése elé. Megnyugvást kell, hogy nyújtson nekem a kor- \ •mm* &&&& A polgári iskolákról szóló törvényjavaslat a felsőház előtt. Dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek beszéde. mányzat mai iránya, amely legutóbb is a legfelsőbb irány­adó helyről e szép szavakban jutott kifejezésre: »a magyar nemzeti haladásnak és boldogu­lásnak előfeltétele a nemzeti ha­gyományokhoz való törhetetlen ragaszkodás«, amit egy korábbi nyilatkozatában a kultuszminisz­ter úgy állított be közoktatási politikájának keretei közé, hogy abban az országban, amelynek története, alkotmánya van, ahol — mint látjuk, — súlyt helyez­nek arra, hogy míg egyfelől ha­ladunk a haladó korral, addig másfelől nem szakítunk a tra­díciókkal sem ; oly országban a múlt mindig számottevő befo­lyást gyakorol a jelenre és irá­nyítja a jövőt. — Bizonyos pedig az, hogy a mi nemzetünk, a nemzeti, meg nem vesztegetett közvélemény, közhit úgy tekint a vallásra, mint amelynek oltalma alatt ke­letkeztek és virágoztak fel isko­láink. Bizonyos az, hogy a tudo­mányosságnak, a hazafiságnak példaképei épen a vallásos is­kolákból léptek ki az életbe. Törvényhozásunk az újabb kor­ban i# vezérelvül állította fel, hogy az állami érdek mellett a vallás mindenkori jogai mindig épségben maradjanak s ameny- nyiben megdönthetetlen igazság az, hogy oly tanítónak és tanár­nak, akinek hit- és erkölcsbeli érzéke nem emelkedik fei a maga hivatásának magaslatáig, nem lehet mentesítő befolyása, a tör­vényhozás mindeddig meghagyta a vallásos intézményeknek a jo­got, hogy a tanárokat képesít­sék és vallásos intézményeik mellett tanárképzőket állítsanak fel. — Én tehát mindezek alapján bizalommal tekintek a miniszter részére törvényben biztosított széleskörű meghatalmazás érvé­nyesítése elé, meg lővén győ­ződve arról, hogy senki jobban nem óvja meg a vallás intézmé­nyének jogait, melyeket száza­dok szenteltek meg s bogy ő a maga nagy alkotóerejénél fogva megtalálja azokat a mó­dokat és eszközöket, amelyek biztosítják ezt a sokat szenvedett nemzetet az ellen, hogy a kár­tékony elméletek, hamis tanok ne csempésztessenek be az is

Next

/
Thumbnails
Contents