Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-05-22 / 116. szám
Ara 16 fillér (2000 K). vasárnap 24 fillér (3000 K). Eger, 1927. május 22. vasárnap. XLIV évf. 116. ss Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. ■oaüäBKsaE* 111nemi ima—w——B—5a— zmzBgx» niwi~wii•—■wíiila—wii'tiwnit wm Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. iiiii>"iiiii™niT~mMMnMiiíwiiiiiiiii imwi—«11111111um mir Bili Hétköznapok munkája után, az ünnep, a vasárnap pihenésére, lelki testi üdülésére épen úgy reászorul az emberiség, amint a föld megkívánja a téli nyugalmat, a száraz ugar a csendes esőt. Azonban a pihenő nap nem lehst ünnep, felüdülés napja, ha a munkanapok szorgalma nem gondoskodik, vagy nem gondos- kodhatik annak megöléséről. Az ünnepek után, melyet vármegyénk és városunk társadalma az utóbbi időkben megült, figyelmünket ismét a hétköznapok gondjaira, feladataira kell terelnünk, mert arra tereli az élet szükségszerűsége. Az általános nehézségek közepette talán a legsúlyosabb válságba a magyar mezőgazdasági termeiéinek az az ága jutott, amely úgyszólván egyedüli, vagy legalább is lényeges megélhetési forrása volt vidékünk lakossá gának: a szőlőművelés. Ennek, valamint a borpucaak a válságáról, több Ízben elhangzottak már az illetékesek ajkáról a figyelmeztetések, történtek ez irányban kezdeményezések, — mondhatjuk nem tc-ljesen eredménytelenül — mégis vármegyénknek és városunknak ezt a legégetőbb problémáját a legnagyobb súllyal Haller litván, Eger képviselője tárta eddig az országgyűlés és a kormány elé. Nemrég elhangzott parlamenti felszólalásában ismét tanujelét adta ama politikai felfogásának, hogy nemzetünk és magyar fajunk talpra állítását csakis céltudaios munkával és a gazdasági kérdések okos szem előtt tartásával lehet elérni. Vallja, hogy a gazdasági szempontok között a szociális érdek, a nagy tömegek boldogulása legyen a vezető gondolat. így amikor Haller István a szőlősgazdák fokozottabb segítését, a borkivitel éi borkereskedelem fellendítését a kormány egyik legfontosabb feladatául jelölte meg, ezzel egyrészt méltó helyen és megfelelő határozottsággal hangot adott kerülete egyetemes kívánságának, másrészt a heves megyei sokezernyi szőlőmunkás boldogulása, megélhetése mellett szállt sikra. Nem hangzatos szólamok ismételgetésével, hanem tárgyilagos adatok feltárásával mutatott reá a feladatokra : bogy ennek a szinmagyar és szorgalmáról, ügyességéről hires munkásságnak megsegítése elsőrangú nemzeti kötelesség, de a hibákra is rámutatva, amelyek a borkivitel terén történnek, kiemelte, hogy a borkivitel fellendítése egyben kiváló nemzetgazdasági érdek, tehát az állam számára nyereséges üzlet is. Úgy ennél, mint más felszólalásainál is tapasztaltuk, hogy az egri követ szava igen is nagy súllyal bir ott, ahol a különböző érdekek harcát döntik el. A földmivelésügyi miniszter figyelemre méltó szavakkal jelentette ki, hogy kötelességének tartja azt, hogy a szőlőividékek érdekeire a legnagyobb gonddal őrködjék és állította, hogy a borkivitel fellenditáss külkereskedelmi politikánknak egyik legfontosabb feladata lesz. Hiüzük és bízunk benne, hogy Haller István fáradhatatlan ági litása, tekintélyének súlya biztosabban meghozza megyénk ínségbe jutott szőlőmivelő lakosságának az újabban sajnos ismét szükségessé vált segítséget, mint sok ellenzéki dörgedelmes távszőnoklat. Haller István most is jól kezdte meg a hétköznap dolgát, a legsürgősebb, a legfontosabb feladat megoldásához fogott legelőbb, márpedig a magyar mondás szerint is: »munkának jó eleje, a dolognak veleje « Sky. >*»»» 8» *9*® satfrMSM Földadó elengedést és adófizetési halasztást kérhetnek a fagykárt szenvedett szőlősgazdák. Megjelent a pénzügyminiszter idevonatkozó rendelete A Hivatalos Lap mai száma közli a pénzügyminiszternek a pénzügyigazgatőságokhoz, adóhivatalokhoz, községi elöljáróságokhoz és városi adóhivatalokhoz intézett rendeletét a fagykárok következtében igényelhető földadőelengedés é-i adófizetőid kedvezmények tárgyában. A rendelet többek között így szól : Mindazok a birtokosok, akik az 1927. évi május ,hő 11 ike és 16 ika közt a fellépett fagy folytán kárt szenvedtek, s azt föld- ‘adő elengedés céljából eddig be nem jelentették, azt az elkéiéa- től eltekintve 1927. évi május hő 31-éig a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) bejelenthetik és ily bejentéseik érdemi tárgyalás alá fognak vétetni. Azokban az esetekben, amidőn a fagykárra vonatkozó bejelentések alapján megtartott előzetes szemlék szerint az adózó előreláthatóan földadőelengedés- ben fog részesülni, a várható adőtörlés erejéig a földadó ba- ■ hajiása a kárfelvételi határidőig, az ezen eljárás során megállapított kár mérvéig pedig a törlési jegyzék kiadásáig függőben tartandó. Amennyiben pedig a fagykárt szenvedett azok az adózók, akiknek a fagy által megsemmisített termésből várható bevétele a fő jövedelemforrása voltéi emellett nincsen más olyan számottevő jövedelemforrása, amelynek jövedelméből köztartozásait fizethetné: egyéb adókkal is tartoznak, amely tartozásukat a fagykár folytán megfizetni nem tudnak : ezen egyéb tartozásuk befizetésére is méltányos fizetési halasztást fogok engedélyezni. jwws it m*% »um, «&&& Nyilatkozat. Az Egri Népújság folyó évi május bő 15. i számában nyilatkozatot közöltem, amelyben a társadalmi béke-érdekében jobb meggyőződésem ellenére is az Egri Népújság 1926. november 21.-i számában közölt: »Éljen Klebelsberg Kunó gróf« c. cikkem több kitételéért Budavári László úrral szemben sajnálkozásomat fejeztem ki. Megdöbbenéssel és felháborodással kellett utólag tapasztalnom, hogy miközben a békés nyilatkozat megtételének módozatairól Budavári űr megbízottjával napokon keresztül tárgyaltam s — ismételten jobb meggyőződésem ellenére — a sző- banforgő nyilatkozat megtételére a béke érdekében hajlandóságomat kifejeztem, a Budavári László úr szerkesztésében megjelenő Nemzeti Élet ugyancsak május 15.-i számában Budavári László aláírásával egy személyemet példátlan durvasággal támadó cikk tétetett közzé. Ennek az eljárásnak erkölcsi megítélését a nagyközönségre bízom, magamnak s a velem együtt megtámadott Egri Népújságnak elégtételt a bíróság útján fogok szerezni. Eger, 1927. május 21. Berecz Árpád. gESöjisiiSgtgBagKS» itmiBgmmmmn .ú Nem kell Masaryk a cseh nemzeti demokratáknak. Prága, május 21. A nemzeti demokrata párt gyűlésén a közeli elnökválasztás ügyével foglalkoztak a szónokok. Éles hangon adtak kifejezést annak a véleménynek, hogy Masarykot nem szabad többé a fiatal köztársaság elnökévé választani, mert nemzeti szempontból egyenesen károsnak mondható Masaryk eddigi elnöksége. A cseh nemzeti demokraták egyhangúan dr. Kramarz elnöksége mellett foglalnak állást. ssa ssbs«s Kies -ss cssesca mmsisá Cipész-sztrájk Debrecenben Debrecen, május 21. A nagyobb cipészüzemek segédei bérviszály miatt sztrájkbaléptek. Mára a kisebb üzemek segédei is csatlakoztak a sztrájkhoz. — A rendőrség több embert őrizetbe vett, meri erőszakkal akarták visszatartani a munkától azokat, akik nem akartak csatlakozni a sztrájkhoz.
