Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-05-14 / 109. szám

2 SORI NÉPÚJSÁG Nagyszabású értekezlet Heves vármegye községeinek villamosítása ügyében. Eger, május 13. Heves vármegye községeinek villanyvilágítással velő ellátása ügyében t8gnap délelőtt nagy­szabású értekezlet volt a vár­megyeház kistermében, amelyen Hedry Lőrinc dr., Heves vár­megye főispánja is megjelent. Okolicsányi Imre alispán meg­nyitotta az ülést, majd Heresy Gusztáv vármegyei főjegyző is­mertette a villamosítási terve­ket. Nagy Dezső, Kiár Jenő, Jankó-Brezovay András és Ein- gelhann Béla felszólalásai után a bizottság tagjai arra az állás­pontra helyezkedtek, hogy mi­sotKo mwp 'jota a á só mmu > nél előbb meg kell oldani a he­vesmegyei községek villamosí­tási ügyét. Eger és Gyöngyös bevonásával a meglévő heves- megyei bányákra kell fektetni a fősulyt. A főispán vezetése mel­lett megalakítandó lenne a »Heves vármegyei Villamossági Részénytársaság«. amelynek megalakítása sem a vármegyére, sem a községekre, sem pedig az egyesekre semmi­féle anyagi terhet nem róna, ha­nem az a pénzcsoport viselné a felmerülő költségeket, amelyiket a távvezetékek és centrálék meg­építésével megbízna a vármegye. A biztosítások felmondása. törtöki közgyűlésén foglalkozott az átirattal, amelyben a Várme­gyei Országos Bizottság állást foglal a törvényhatósági bizott­ságok újjáalakítása ügyében és az alaptörvényben való jogelvek fenntartását feltétlenül kívána­tosnak tartja. Ezen felül kéri, hogy a törvényhatósági bizott­sági tagok számának fele — a föld ős házadő alapján — virili- sekböl kerüljön ki. Ezzel az átirattal szemben Borsod vármegye közgyűlése szükségeinek tartja, hogy a ke­reseti adót is vegyék számításba a virilistáknál. Azt pedig hang­súlyozza, hogy a törvényható­ságok újjáalakítása új választási törvény alapján történjék. Végül a feliratban arra fogják kérni a kormányt, hogy mielőtt ebben az ügyben a törvényjavaslatot a törvényhozás elé terjesztik, küldjék le hozzászólás végett a törvényhatóságoknak. Tanítónöképzöt állítanak fel Miskolcon. Miskolcról jelentik: Kronberger József apát-kanonok, Miskolc- alsővárosi plébános kezdemé­nyezésére és akciójára r. kath. tanítőnőképzö létesül Miskolcon. Kronberger kanonok nemrég feliratban bőrt engedélyt a kul­tuszminisztertől az új iskola megnyitására. A feliratra most válaszolt a kultuszminiizter Kronberger Jó­zsef kanonoknak s válaszában közli, hogy az egri érsek véle­ménye alapján hozzájárult ahoz, hogy a Paulai Szent Vincéről elnevezett apácarend vezetése alatt álló érseki leánynevelő in­tézet keretében felállítsák a ta- nitónőképzőt és az első osztályt már az 1927—28. iskolai évben megnyissák. Közli még a kultuszminiszter, hogy a tanitőnőkőpzőnek a nyil­vános jogot akkor adja meg, ha megfelelő tantermekről, tan­eszközökről gondoskodnak s elegendő számú tanerőt biztosí­tanak az oktatásra. Egyelőre ciak egy osztály fog megnyílni. A tanitőnőképző intézetbe valő felvételt későbben fogják megállapítani, mig a nö­vendékek létszámát a kultusz- miniszter áilapitja meg. Körjegyzőséget állítanak fel Ba­laton községben. Zsóry György alispán a pénteken délelőtt tar­tott vármegyei törvényhatósági bizottsági ülésen javaslatot ter­jesztett a közgyűlés elé, hogy Balaton és Borsodszentmárton községekből uj körjegyzőséget alakítsanak és Borsodezentmár- ton községet ennek következté ben osszák be az ózdi járásba. A bizottság úgy határozott, hogy elfogadja az alispán in­dítványát és'Balaton községben állítják fel a körjegyzőséget. Az uj biztosítási törvény is életbe lépett és junius 3 <ig nyújt módot bárkinek arra, hogy el­dönthesse : milyen alapon hoiz- szabbitsa m9g szerződéses vi­szonyát a biztosító társaságok­kal? Eljenek-e a nekik nyújtott törvényes felmondási lehetőség­gel vagy pedig alá vessék ma­gukat szerződésük hátralevő tartamára a biztositő társaságok kartellirozott díjtételeinek ? Ter­mészetesen harmadik mód is nyílik, de inkább csak egyesek­nek, akik önállóan tudnak a biztosító társaságokkal tárgyalni, b ez ez, hogy a szerződés föl- mondásától elálló ügyfelek ezért cserében különböző újabb ked­vezményeket kaphatnak a biz­tosító társaságoktól. Nem útitok ugyanis, hogy a biztositó intézetek kartell-meg- egyezése nem szentirás. A biz­tosító társaságok a vidéken ke­resik föl a nagyobb biztosítot­takat, akiknek készek már 30 százalékos engedményt is adni az eddigi megállapodásokkal szemben, csakhogy tőlük el ne pártoljanak. A kartell háta mögött ugyanis ott van az angol biztositó tár­saságok versenye, amely a kartell díjtételek merev fenntartását lehetetlenné teszi. Ezeknek a versenyző, kartel- len kívüli biztositő intézeteknek ma még nincs ugyan meg az egész országra kiterjedő ügy­nöki üzletszerző kara, de ugyan­abban az irányban, amint a verseny létjogosultsága növe­kedni fog, az olcsóbb intézetek hálózata is ki fog épülni és olyan hódításokat tehet, amikkel már ma is számolnia kell a kar- teil-társaságok túlzott igényei­nek ! Természetes, hogy a biztositő kartel tagjai csak lépésről-lé- pésre adják föl a harcot. A kis biztosítottak azonban nincsenek kellően tájékoztatva, szét van­nak szórva, s a verseny is ne­hezebben tud ma rájuk találni. Ezek tehát ma még többé-ke- vésbé ki vannak szolgáltatva a társaságoknak illetve azok ügy­nökeinek. Mit tegyen már most a mai körülmények között, mondjuk a kisgazda, aki a biztosító intéze­tekkel szemben a legkevésbbé tudhat védeknzni? Három lehe­tőség nyílik számára. Vagy fel­mondja a biztosítást junius 3-ig, vagy megnyugszik a mai felté­telekben ős megvárja mig szer­ződése eléri a 6 esztendős lejá­ratot, amikor szabad kezét újból visszanyeri a társaságokkal szem­ben. 1927. májúi 14 Természetesen mindenekelőtt meg kell próbálnia minden biz- toiitottnak, hogy a maga javára az eddiginél lényegesen jobb feltételeket érhessen 6l. Itt azon­ban, mint föntebb említettük, azzal az ellenigénnyel fognak találkozni az ügynökök részé­ről, hogy a hat éves szerződési tartamot, amely a kötvény kel­tétől számítva talán már két- három év múlva véget érhet, csekély engedmények ellenében 10 évre engedjék kitolni. Hely­telenül jár el, aki egy ilyen meg­állapodásba bele fog menni. Alapos remény van rá ugyanis, hogy a közel jövőben lényege­sen csökkeni fognak a díjtételek I Tudvalevő, hogy a biztosító társaságok közt létrejött kartell ■megegyezés ez év végén lejár, s elő fog állni a biztositottak javára az egészséges verseny kedvező hatása. Aki ismeri a társaságok egymás közötti ér­dekellentéteit, a mostan egyidőre elaltatott, de állandóan lappangó késhegyig menő harcot a piac megtartásáért, az nyugodt lehet abban, hogy a benső egyenet­lenség és a külföldi konkurrencia a mostani kartellmegállapodást hamarosan szét fogja robban­tani. A gazdák tehát legbölcseb- ben akkor járnak el, ha a szer­ződésük lejárta esetére fönntart­ják a szabad cselekvés jogát, semhogy ma kisebb látszat-ked­vezésekért erről lemondjanak. éé a Wfo »»o tws ét *9 ot»» »o+o éémwMiimoMiMW Táncot lejtett a robogó vonat tetején. A holdkóros bessenyötelki cipész Önkívületi állapotában minden nőt a feleségének nézett. Eger, május 13. Csöndes dobogással indult ki tegnap délután az egri vonat a füzesabonyi pályaudvarról. Már elhagyta a váltókat s a sorom­pók felé járt, mikor az árak mellől korát meghaladó fürge­séggel egy idősebb, munkás­külsejű férfi ugrott fel. Ügyes lendülettel elkapta az egyik sze­mélykocsi korlátját és pár lépés­nyi futás után a lépcsőkre ka­paszkodott. FTÍkúizott az oldal- létrán a vasúti kocii tetejére. Ott egy darabig mozdulatlanul ült, majd váratlanul felugrott és hajmeresztő mozdulatokkal vad táncba kezdett a robogó szerel­vény tetején. Akik a szomszédos kocsik ab­lakain keresztül észrevették, a rémülettől szinte meredten figyel­ték az őrült játékot és borzadva várták, mikor zuhan a kerekek közé, vagy a sínek mellé az eszeveszetten táncoló ember. Míg ezek történtek, befutott a makiári állomásra a vonat. — Az állomás személyzete és a vonatkísérők felrohantak a kocsi tetejére. Megragadták a tajtékzó szájjal ugráló férfit, lefogták és a sző szoros értelmében leado­gatták a vonatról. — Az emberen látszott, hogy önkívületi állapot­ban van s mivel orvos nem volt kéznél, újra vonatra ültették, behozták Egerbe. Itt az állomá­son hideg vízzel öntözték, amire azután magához tért. A rendőr vette pártfogás alá. Bevezette a a kapitányságra. A beteg az úton újra visszaesett önkívületi álla­potába. Menekülni akart, ugrált, majd a járókelő nőket akarta megölelni, azt gondolva mindig, hogy a feleségét látja. A rendőrségen ismét magához tárt. Elmondotta, hogy Tamasi Sándornak hívják, Besenyőtel­ken cipész. Arről azonban, hogy miként került el otthonról és a vonaton mit tett, halvány sej­telme sem volt. Ez a betegsége különben gyakran megkeresi. Ilyenkor elveszti eszméletét, el­szökik hazulról és kóborolni indul. így például az elmúlt

Next

/
Thumbnails
Contents