Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-05-12 / 107. szám

2 SGM NfíPÜJEAQ 1927. májú« 12 «HSH» MWMMMBPBBDaWW.IliffWWMIIIBMBMWMHiMWWifmglHBB Hevesmegye adózása. Hevesvármegye adózási álla­potáról Magyary Pál min. tan., pénzügyigazgatő a kővetkező jelentést tette a közigazgatási bizottságnak: Múlt évi hátralék 2.555.745 p. 96 f., folyó évi előírás 3.744.654 p. 49 f., szaporodás és tör­lés után helyes­bített tartozás _ 6.286 114 p. 72 f., Lerovás ebben az évben_____— 920.136 p.72 f., hátralék április végén ________ 5.365.978 p.—f.( a tényleg esedé­kessé vált hát­ralék __—___ 2.557.487 p. 14 f., illet őkből befolyt ebben az évben 152.410 p. 58 f., cukorrépa forgal- • mi adóban------ 1.978 p. 48 f. é rtőkp. forgalmi adóban ______ 678 p 45 f., f őnyűzési forgal­mi adóban - — 11.431 p. 25 f., vagyonváltságban 573 p. 55 f., állatforg. adóban 82.770 p. 46 f., általános forgal­mi adóban___ keze lési költség- tőrítmőnyben — 68 p. 96 L késed, kamatban 5.276 p. 43 f., különféle bevéte­lek címén-------46 p. 68 f., s zaporodásba ho­zatott________ 9.241 p. 35 f., töröltetett összesen 37.605 p. 66 f. 259.403 p. 91 f., Az adókivetési munkálatok közül a jövedelem és vagyonadó kivetése folyamatban ven, míg a többi befejezést nyert. Hevesmegye mező- gazdasága. (A vármegyei gazdasági fel­ügyelő jelentéséből.) Az elmúlt hónapban az idő­járás Heves vármegyében esős és hűvös volt. Az őszi vetések állása jő, helyenként ugyan rit­kák és gazosak, de fejlődések a kedvező idő mellett igen jő, csak a repce igér gyenge ter­mést. A tavaszi gabonafélék szépen keltek és jól fejlődnek. A répa, burgonya és tengeri elvetése befejezést nyert. A gyümölcsfák dúsan virágoztak és nagy ter­mésre van kilátás. A legelő, rét és mesterséges takarmányok fejlődésükben késést mutatnak. Az éretlen szőlővesszők közül a tél folyamán sok elpusztúlt, s így a csapok fakadása hiá­nyos. Ha évközben elemi csa­pás nem is éri a szőlőt, nagyobb termésre nem lehet számítani. Ez az állapot úgy e hegyi, mint a homoki szőlőkben egyforma. i»ikera3fieetBtsecffieesffi9SSZBaBe»aa Önálló gazdasági iskola lesz Fü­zesabonyban. A rohamosan fej­lődő Füzesabony községben, mint értesülünk, önálló gazda­sági iskolát szerveznek és hir szerint már szeptember elsején megnyílik az új gazdasági is­kola. Meghosszabbítják az új építkezések adómentességét. A harminc és tizenöt évig adómentességet bitosító törvény intézkedését az építtetők az 1925. ős 1626. év folyamán na­gyon kis számban vették igény­be. Kevés volt az építkezés, ré­szint azért, mert kedvezőbb fel­tételű jelzálogkölcrönöket nem folyósítottak, másrészt pedig a kötött lakbérek miatt a házakba fektetett tőke nem hozta meg a megfelelő kamatát. Az időn ez a helyzet lényege­sen megváltozott, ha nem is a kívánt mértékben és feltételek mellett, de mégis kínálnak már hosszabb lejáratú építési kölcsö­nöket, a lakbérek pedig az év végére eljutnak a békebeli ér­ték 75 százalékáig. Hogy az építtetőket ösztönözzék s ne­hogy azok, akik az idén, ami­kor az említett adómentességet biztosító törvény hatálya már lejárt, károsodást szenvedjenek, a kereskedelmi és iparkamarák azt kérték a pénzügyminiszter­től, hogy biztosítsa a 30 éves adómentesség kedvezményét mindazoknak a házaknak, ame­lyeket 1927 augusztus l-ig meg­kezdenek és az év utolsó nap­jáig tető [alá juttatnak, úgy, hogy 1928 junius végéig lakhatókká válnak. Úgy értesülünk, hogy a pénz­ügyminisztérium ezt a felterjesz­tést méltányolta s az adómen­tesség kedvezményét 30 évi idő­tartamra kiterjeszti a felterjesz­tésben körülírt most épülő há­zakra is. Ennek a kedvezménynek he­lyes kiegészítése az az intézke­dés, hogy mindazok a házak, amelyeket december 31-ig tető alá akarnak juttatni, de amelyek az építtetőtöl független okok miatt nem készülhetnek el időre, külön kérelemre ugyancsak meg­kapják a 30 éves adómentesség kedvezményét; amennyiben leg­később 1928 junius 30-ig tető alá jutnak. Női ruhába öltözve bujkál Miskolcon egy gyilkos borbélysegéd. A napokban véres szerelmi dráma játszódott le Tornaalján. Sváb Antal tornaaljai lakos szombaton eBte házíbáli rende­zett. A házibálon többek közt resztvettek Ulrik János borbély- segéd é» Komlón Julianna 20 esztendős leány i*. A borbély- segéd jegyben járt Komlóéi Juiiával, aki azonban nemrégi­ben elhidagült tőle, majd fel­bontotta a borbélysegéddel kö­tött eljegyzését. — Emiatt Ulrik több Ízben kijelentette, hogy végezni fog a leánnyal. Éjjel 12 őrá tájban a leány egy férfi társaságában a táncterem­ből a szomszédos szobába ment. Ulrik János utánalopődzott és anélkül, hogy egy szót »zőlt volna, közvetlen közeiből orozva két lövést adott le a leányra. Az egyik golyó a leány fejébe fúródott, a másik pedig a nyak- Ezirtbe hatolt. A szerencsétlen leány véresen, holtan esett össze, a borbélysegéd pedig a zavar­ban elmenekült. A tornaaljai csendőrség járőre röviddel a bűncselekmény után megkezdte a nyomozást a gyil­kos kézrekerítésáre. Vasárnap délre kidet ítették, hogy Ulrik János gyalogszerrel átmenekült a trianoni határon és Miskolc felé vette útját. A nyomozás adatai alapján a csendőrség távirati megkeresőit küldött a miskolci rendőrkapi­tányságnak, amelyben közöits, hogy Ulrik János Miskolc kör­nyékén bujkál. — A csendőrök lehetségesnek tartják, hogy Ul- rik János, aki kiváló női imitátor, női ruhában bujkál Miskolcon, vagy környékén. A gyilkos borbélysegéd kőzre- kerítésőre a rendőrség széles­körű nyomozást indított, eddig azonban minden eredmény nélkül. Hevesmegye közegészségügye. Heves vármegye közegészség­ügyi állapota, a vármegyei tiszti főorvos jelentőse szerint, tl927 április havában kielégítőnek mondható. Hevenyfertőző betegségek ko­molyabb formában Gyöngyös- oroszi községben fordultak elő, a hasihagymáz fertőző csiráit más vidékről summ ás munká­sok hurcolták haza. — Itt 20 megbetegedés mutatkozott. A kór tovább terjedésének meg­akadályozására minden lehető megtörtént. A veszélyeztetettek védő oltással is elláttattak. — A tett intézkedéseket a vm. t. főorvos április 21-őn őrizte el­len. A hevenyfertőző megbete­gedések közül: Hasihagymáz 30, kanyaró 72, vérhas 1, vörheny 8, mikroapo- riasia 4, nyílt gümőkőr 11, fültő- mirigy 14, diphteria 6, influenza 4, nyakszirímerevedés 1, bárány­himlő 1, lőpfene 1. ;i j g 136 havanyfertőző megbetege­dés közül 8 volt halálos kime­netelű. A hevenyfertőző megbetege­déseken kivül leginkább köny- nyü lefolyású légzőazervi bán- talmak mutatkoztak. Dr. Sztankő Viktort mátra- mindszenti körorvossá válasz­tották. Dr. Wiener Jakab mint gya­korló orvos Pétervásárán lete­lepedett. A pélyi gyógyszertár felállí­tását a miniszter engedélyezte. A komlói községi orvos a vm. alispánjától kézi gyógyszertár tartására kért jogot. Két gyakorló orvos ellen he­venyfertőző betegség bejelentése körüli hanyagság miatt kihágás indíttatott meg. A himlőoltások vármegye- szerte megkezdődtek. Bergmann Bélánét Kisnána, községi szülésznővé választotta meg. A vm. tiszti főorvos a tarna- mérai, gyöngyösi, domoszlői, füzesabonyi, besenyőtelki, tisza- nánai gyógyszertárakat vizs­gált felül. Orvosrendőri boncolás illetve hullaszemle volt 4 esetben. A vármegye területén elhe­lyezett 512 államilag gondozott és magándajkaságban lévő gyer­meke ellátása ellen kifogás nem merült fel. 1927 március havában Heves vármegyében született 760 cse­csemő, halva született 21, az el­vetélések száma 31, 24 szüle­tésre esik egy elvetélés. ME»-93Fus5lkicrov> n i iiun idfaa^nriluilflv HÍREK — Eger, 1927. május 12. — Személyi hír. Dr. Werner Adolf zirci apát ma délben Egerbe érkezett. Kinevezések Heves vármegye al­tiszti karában. Heves vármegye alispánja Surányi Kálmán ka­pusa, Tőzsér Ferenc, Urbán Pál es Mező György hivatalszolgá­kat I. oiztályú altisztekké ne­vezte ki. A VII. fizetési osztályba kineve­zett hevesmegyei tanítók. A m. kir. valló« és közoktatásügyi minisz­ter Serényi Lajos adácsí, Soros Endre főinémeti, Dutkay Dezső tarnaszentmiklősi és Misik Béla komlói rk. elemi népiskolai ta­nítókat a VII. fizetési osztályba kinevezte. Térzenét az Érsekkertbe. Eger város annyi gonddal és oly szépen rendezte ba egyetlen sétányát, az Érsekkerteí, hogy a kert megérdemelné, hogy va­sárnaponként, ha nem is állan­dóan, de legalább felváltva, itt tartanák a térzenét. — Illetékes köröknek meggondolás végett egyúttal azt az eszmét is felvet­jük újból, hogy a vasárnap déli korzót a szűk főutcáról a tér­zenével együtt érdemes lenne áthelyezni az Érsekkertbe.

Next

/
Thumbnails
Contents