Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-05-10 / 105. szám

I 2 A borkereskedelemben lanyhaság uralkodik. A Borászati Lapok Írja: A borkereskedelemben Ma­gyarország éi az utódállamok részéröl meglehetős lanyhaság uralkodik. Magyarországon főleg a fő­város kereslete lanyha, míg el­lenben a vidék ma is éiénkebb üzleti életet mutat. A borkész­letek napről-napra fogynak és igy augusztus hónapra nagyobb hiányokat jósolnak, amely az uj bor piacképességéig eltarthat. Az első permetezések ideje elérkezett, sőt néhol még a tő­kéket is megpermetezték. A ter­méskilátások ugyan nem mond­hatók rosszaknak, de máris hirt adtak arról, hogy a rügyek nem egészen keltek és f. hő 1-én a jég meglehetős károkat okozott {Inárcs). Ugyancsak f. hő 5-én az ország északkeleti részein Borsod, Zemplén és Szabolcs vármegye széleiben tett nagy kárt a jég. Továbbá az alföldi részeken is. A várható termés ről ennélfogva kár még bármi­lyen irányban is állást elfog­lalni. Ausztriában, Burgenlandban szépen fakadnak a szőlők. A tél kedvező volt. A burgenlandi készletek majdnem kifogytak, minek folytán meglehetős érdek­lődés mutatkozik úgy magyar, mint román és jugoszláv borok iránt. Az uj termés iránt szin­tén érdeklődnek osztrák részről. Romániában a belföldi ke­reslet közepes, mig a kivitel szünetel. Ez utóbbi főleg a lei áremelkedése folytán történt. A terméskilátás jő. Csehszlovákiában az ősz és tavasz uj telepítési lázt vont maga után, amit a kormány szőlőmüvelési politikája is elő­segít. A görög és palesztinai borok beözöniése azonban a belföldi keresletnek nagy ellen­sége és úgy a termelők, mint a kereskedők részéről helyén való volna főleg a görög borok ellen akciót kezdeni. Nyugateurópa borpiacain, el­lentétben a közópeurőpai bor­piacokkal, hatalmas áremelke­dés mutatkozott a múlt héten. Dől-Franciaországban már 320 frankot is fizettek a 10 fokos borért, ami megközelíti a ma­gyar borárakat. Az uj termésre (a tőkén) 18 frakkot is fizetnek hl.-fokonkint, ami 180 frankot jelent egy 10 fokos borra. — Olaszországban a tömegborok ára 19—20 lira hektoliterfokon- kint. A hűvös tavasz folytán a nagy bortermelő államok ter­méskilátásai nem a legjobbak. Borárak: Kecskeméten a borkereskede­lem terén semmi lényegesebb változás nincs. Egy-két kisebb tételű 11—12 fokos bor 80—88 EGRI NBPÜJSAÖ fiilérért kelt el. Készletek cse­kélyek. Sövényházán (Ciongrád m.) közepei kereslet és kínálat mel­lett eladatott 600 hl. 13 fokos bor 82 fillérért literenkint. Nagykátán (Pestm.) Borkész­letek csekélyek, egy nagyobb (500 hl.) tétel vár vevőre. Siklóson a jobb minőségű árut 1‘—1’20 P-őrt adják, mig a kommersz borok ára 80 fillér. Az Egri Keresztény Iparoskor, Eger város egyik legtekintélye­sebb testületé vasárnap, május 8.-án az egész napot betöltő, lélekemelő ünnepéllyel ünnepelte meg fennállásának 40 éves jubi­leumát. Délelőtt 10 órakor az Iparoskor zászlók alatt felvonult tagjai zsúfolásig [megtöltötték a cisz­terci rend templomát,ahol Kriston Endre püspök ünnepi misét celebrált. Mise alatt dr. Ralovits Alajos karnagy szép latin misé­jét énekelte az Egri Polgári Dalkör, a szerző vezetése mellett. A Katholikus Legényegylet Knezich-utcai háza mise után már feldíszítve várta a dísz- közgyűlés megnyitását, amelyen többek között Kriston Endre püspök, Kürti Menyhért c. tan­kerületi kir. főigazgató, Irak Géza polgármester, Lipcsey Péter kormányfőtanácsos, kir. közjegy ző, Radii Károly érseki nyomda- igazgató, Melna Gyula posta­főnök, Frindt Jenő érseki titkár, Kumer István karkáplán ás Vieszt János, az Egri Ipartestület alelnöke is megjelentek. A Polgári Dalkör Hiszekegyét a zenekar nyitánya követte, Haller Ágoston avatott vezény­letével. Lanther János, a Keresz­tény Iparoskor tevékeny, lelkes elnöke beszédében visszatekin­tett az elmúlt nsgyveu év dicső­séges napjaira, majd üdvözölte a zászlók alatt megjelent Kath. Legényegyletet, Dobó Asztaltár­saságot, Polgári Asztaltársaságot, Cipészek Temetkezési Egyletét, a postások, szabók és csizmadiák csoportját. Breznay Imre tanítóképzőin­tézeti c. igazgató, az Egri Ke­resztény Iparoskor dísztagja ügyesen felépített, formás ünnepi beszédben ismertette az 1887-ben megalakult Iparoskor történetét. Az alapítók közül még ma is élnek: Balkay István lakatos, Farkas Kálmán vendéglős, Lu­kács Ferenc pék és Luspay Kál­mán cipész. Az előadó arra is rámutatott, hogy a szükséges­ség érzete hozta létre az Iparos­kört, amelyben a politika helyett a vallásos és hazafias eszme uralkodik. A Kör kebelében működnek: , a Polgári Dalkör, a Műkedvelő­kor és a Zenekör is. Breznay Imre nagy tetszés­sel fogadott beszédét Lanther János elnök köszönte meg az Iparoskor nevében éB bezárta a díszközgyűlést, amely Haller Ágoston karnagy saját szerze­ményű hatásos »Egri Iparoskor indulő«-janak eléaeklése után a Himnusz hangjai mellett vé­get órí. Este 8 órakor műsoros tánc­estély kezdődött. A zenekar és a Polgári Dalkör újabb, sikeres szereplése után a Kör műked­velői »A házasság politikája« című énekes vígjátékot adták elő, amelyben Kristóf Ferenc, Kusner Bözsike, Pók Ede, Laka­tos István, Huczik Mancika és Kosik Bözaike tudásuk javát adták ős kellemesen elszórakoz­tatták a közönséget. A műsoros estélyt tánc követte, amely reg­gelig tartott a legvidámabb han­gulatban. A magasztos ünnepségek bi­zonyára sokáig kitörölhetetlen nyomot hagytak a jelenlévők emlékezetében. Stirn« Csütörtökön Eger várost látogatják meg a norvég újságírók. Eger város és az egri Mansz. meleg szeretettel fogadja a magyar nemzet északi barátait. — Bortermelésünk jövőjére nagy jelentő­ségű a norvég szerkesztők látogatása. Eger, május 5 A norvég sajtó néhány kiváló képviselője, mint ismerete#, ez idő szerint Magyarorezágon tar­tózkodik, hogy megismerje ha­zánk gazdasági éa kulturális életét. Magyarországnak a mai helyzetében oly nagy szüksége van az idegen propagandára, hogy minden alkalmat fel kell használnunk a nemzetünkről és országunkról mesterségesen ter­jesztett rágalmak és félrevezető híresztelések ellensúlyozására. A világ igen sok államában még mindig a iegképtelenebb hírek keringenek a magyarokról és Magyarországról. De ez még a 1927. május 10 jobbik eset, mert sok helyen azt sem tudják, hogy létezünk. A norvég sajtó vezetői, kö­zöttük a norvég miniszterelnök­ség sajtőosztályának főnöke és a norvég főváros több nagy napilapjának szerkesztői ha­zánk iránti meleg érdeklődésük­től vezettetve, mint a leigázott Magyarország őszinte barátai látogatják meg Csonkamagyar- országot. Budapesten a kormány vendégei, vidéki útjukon pedig a városi hatóságok és a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségé­nek helyi csoportjai kalauzolják a vendégeket. Egerbe csütörtökön, május 12.-én érkeznek a norvég szer­kesztők Tokajból, automobilon. Délelőtt féltizenegy órakor az érseki Lyceum előtt a város hi­vatalos képviselői és a Mansz. helyi csoportja fogadják a ven­dégeket. Vitéz Gaáli Ernőné az egri asszonyok nevében német nyelvű beszéddel köszönti nem­zetünk külföldi barátai*. Ezután bemutatják a vendégeknek Eger város nevezetességeit, megis­mertetik velük az egri szőlőkul- túrát. Délben a Korona étterem terraszán a norvégek tisztele­tére bankett lesz. Az ebéden az egri szőlősgazdák legkiválóbb fajborait ismertetik meg a nor­végekkel. Ez a körülmény az egri bortermelés szempontjából is fontossá teszi előttünk a nor­vég újságírók látogatását, mert Norvégiában, mint minden északi államban, szeretik a bort, de csak a jő bort, és igy ha ven­dégeink elmondják, esetleg meg­mutatják otthon, micsoda kiváló jó bort termelnek az. egriek, bizonyára a norvég piacot is meghódítja újból \az egykor már úgyis világhírre emelkedett egri bor. uraa !>’‘S?sss5®aiafis«asais»s3««í®íüiS a® Nehéz alku az egri állatvásáron. Nézze meg kend, micsoda két jószág! — Jöjjön Papp úr, segítsen már a pengőn! Eger, május 9. — Ha a szegény ember disz­nót akar ölni karácsony heté­ben, akkor a zőldvásárban vá­sárosa meg hizőnak valóját, mert később már — késő. Késő, nem lesz kész a hízó december­re, januárban meg már nem hí­zik jól. Hideg van, fázik az állat. Meg aztán a sok, jő mosoga­tóié, a kenyérhaj, miegymás sem vész kárba. Aki kettőt be­foghat, az egyik tiszta haszon­nak marad, persze csak, ha a dög, csömör elkerüli az embert. De jófajtát, csak jófajtát, mert nézzék, van ám olyan komisz fajta is, amelyikbe kár pocsé­kolni az élelmet. Ezek nem olyanok. Milyen a fülük! . .. Mert a fül mutatja a

Next

/
Thumbnails
Contents