Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-05-06 / 102. szám

2 saai SEFüiSAíf Minden községben járványkor házat kell felállítani. Eger, május 5. A meleg időjárás mindenkor kedvez a járványos betegségek­nek, úgy, hogy alig volt még nyár, amikor valamilyen járvány ne szedte volna tömegesen ál­dozatait. A belügyminiszter, hogy a bekövetkezhető járványos be­tegségek terjedésének már most elejét vegye, rendeletet intézett az összes városokhoz és a tör­vényhatóságok első tisztviselői­hez, amelyben elrendelte, hogy minden ezer lélekszámot meg­haladó községben a viszonyok­nak megfelelő járványkőrháza- kat kell felállítani. Az ezer lőlek- számon aluli községekben pedig a rendelet szerint kőrszobát kell berendezni. Heves vármegye több közsé­gében volt már ilyen alkalom­szerű járványkőrház, azonban talán anyagiak híján a legtöbb községben elhanyagolták ezt a kérdést. Ezen a helyzeten akar változtatni a most megjelent bel­ügyminiszteri rendelet, amikor a népjóléti miniszterrel egyet- értőleg elrendeli a községi jár- ványkőrházak és kőrszobák fel­állítását. A községeket, hogy ezt a nagyfontosságu kérdést meg­oldhassák, a kormány minden valószínűség szerint kölcsönnel fogja támogatni. Egy oláh püspök súlyos kritikája az oláh közállapotokról. Az oláh falvak teljesen megértek a pusztulásra és érett gyümölcs gyanánt a bolsevizmus ölébe hullanak. Iván Miklós dr. kolozsvári gör. keleti püspök egy oláh új­ságban alaposan elbánt Titulescu nagyhangú kijelentéseivel és leplezetlenül feltárta az oláh földreform és közigazgatás ázsiai színvonalát. Kimutatja a püspök, hogy a földreformmal még az oláh egyházat is becsapta, mert az Ígért közel 17 ezer hold főid­ből több mint 14 ezret a gazda sági tanácsosok egyszerűen el panamázták. 281 parókia egyáltalán semmit sem kapott és 94 községnek ma sincs egyetlen tenyérnyi földje sem. A hegyek között igen ke­vés ma is az iskola és a nép a legsötétebb nyomornak van ki­téve. A legelők kérdése egyál­talában nincs rendezve és az erdőspekulánsok kezében van­nak. A parasztokat két eszten­deje csak üres szóval tartják. Azután igy jajdul fel a püspök: miért nem tesz Rumania annyit vagy legalább csak egyharma- dát a nyugati hegyek mócaiért, mint amennyit a Magyar Állam tett a székelyekért? A nép sohasem fogja megér­teni, hogy miért kell most any- nyi adót az összes megyei tiszt­viselők autóira fizetni, nem érti meg miért fizettetik meg magu­kat mindenért a községi bírák is, akik a magyar uralom alatt tiszteletbeli szolgálatot teljesítet­tek és a bíró nem lehetett akár­miféle jött-ment, hanem csak becsületes ember. Ma igen sok derék embert félre- szoritottak a közéletből és he­lyükbe részeges, verekedő kor­tesek kerültek. A püspök nyilatkozatát azzal fejezi ba, üa ez igy megy to­vább, a falvak teljesen megér­tek a pusztulásra és érett gyü­mölcs gyanánt a bolsevizmus ölébe hullanak. Kiváncsiak vagyunk mit szól mindezekhez a bukaresti kor­mány, mely az oláh püspököt mindennel inkább megvádol­hatja, mint magyar bartsággal? Hivebb kritikát mi magyarok sem mondhattunk volna az oláh közállapotokról. Országos iparos értekezlet a kontárkodás meggátlása ügyében. A kellő foglalkoztatás hiányá­ban súlyos megélhetési gondok­kal küzdő kázniűiparosság egy­re nyomasztóbban érzi a jogo­sulatlan iparűzők káros tevé­kenységét, s hosszú idők óta hasztalan igyekszik annak gátat vetni. * Miután a kereskedelmi és ipar­kamarák, valamint az ipartes­tületek sorozatos előterjesztései ellenére íb a bajok orvoslását előmozdító intézkedések egyre késnek s az iparosság körében a kontárkodás miatti panaszok szaparoduak, egyes testületek és kamarák felkérésére a buda­pesti kereskedelmi és iparkamara folyó évi május hő 8-án vasár­nap délelőtt 9 őrára országos értekezletre hívta öszsze az ipartestületeket, amelynek célja, hogy egyrészről összegyűjtse az ország különböző vidékein ta­pasztalt helyi vonatkázu jelen­ségeket, másrészről pedig meg­állapítsa azon teendőket, ame­lyek a jogosulatlan iparűzés el­leni védekezésre alkalmasak és szükségesek. awsBa&aaaaaaaaaaiiSBBaBaaaa t Szabálytalanságok a hrzai és a külföldről importált turófélék forga- lomba-hozatala körül. A hazai, de különösen a külföldről importált turófélék forgalomba-hozatala körül olyan, a fennálló rende­letbe ütköző szabálytalanságok fordulnak elő, amelyek a fo­gyasztó közönség megtéveszté­sére alkalmasak, amenyiban si­lányabb minőségű áruk a jobb minőség látszatát keltő néven és jelzés alatt hozatnak közforga­lomba. Ezek az esetek főleg a »kevertturők« forgalomba-hoza- talánál gyakoriak, azaz olyan áruknál, amelyek juhturő és kö­zönséges tehéntúró összekeveré­sével készülnek és a kereske­delemben mégis »csemege«, »ta­vaszi«, »májusi«, »liptói«, »felvi­déki«, »hortobágyi«, stb., tehát finomabb árura utaló jelzővel árusittatnak. A turófélék forgal­mát szabályozó rendelet értel­mében »kevertturőt« csakis ilyen néven, minden más jelző mellő­zésével szabad forgalomba hoz­ni, a turófélék megjelölésére pedig a fenti rendelet 2—4. §-aiban megállapított elnevezé­seket az áru tartályán vagy cso­magolási burkolatán szembetű­nő és könnyen olvasható módon kell feltüntetni. Az importturók eredeti tartályán (bődön, stb.) a rajtuk levő idegen nyelvű minő­ségi és származási jelzések mel­lett magyar nyelvű jelző felira­tok is alkalmazandók az eláru- ■ítás megkezdése előtt. Növendék hangverseny. Alföldi Irén ny. operaénekesnő és ének- tanárnő növendékeinek tegnapi hangversenyén úgy a kezdők, valamint a haladottabbak oly meglepő szép eredményt mu­tattak fel, mely minden tekintet­ben méltánylást és elismerést érdemel. A növendékek minta­szerű ezövegkiejtése, a zenei frázirozás kifogástalansága, a dinamikai árnyalások kerekded- sége, a növendékek egyéniségé­nek megfelelő dalok kiválasz­tása, mind a mesternő válasz­tékos zenei ízlését és énekpeda- gogiájának széleskörű tudását dicséri. A növendékek közül kü­lönösen Habina Anci, Klein Boriska, Body Aranka, Sárfi Márta, Schweiger Babci, Danykó Bözsi, Bedross Gyula és Ürményi Rózsi tűntek ki. Főleg ez utóbbi­nak nagy terjedelmű és minden regiszterében kicsiszolt csengő sopránjának trillái, futamai és stakkatoi keltettek általános fel­tűnést. A művészi zongora kísé­retet Huszthy Zoltán é* Endre Gyula, míg a hegedű kíséretet Stocker István látta el. .Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában!» HÍREK — Eger, 1927. május 6. — Személyi hír. Dr. Hedry Lőrinc, Heves vármegye főiepánja ma délelőtt automobilon Egerbe ér­kezett. Az űj főispán hosszab­ban tanácskozott Okolicsdnyi Imre alispánnal és Trak Géza polgármesterrel, majd délután visszautazott a fővárosba. Időjárás. Hazánkban tegnap este borús, csapadékra hajló idő volt. Az eső több helyen meg­haladta a 20 millimétert. Szege­den szélvihar és zivatar volt. Jóslás: Zivatarra hajló idő vár­ható, a meleg csökkenésével. Kényelmes összeköttetés Eger és Párád között. A Verpeléti Autó­busz-Vállalat május 3.-án meg­indította autóbuszát Verpelét és Eger között. Az autóbusz reg­gel fél 7-kor indul Verpelátről és Feldebrő, Aldebrö, Tófalu, Kápolna és Kereciend községe­ken keresztül érkezik Egerbe. Innen délután 3 órakor indul visszafelé és fél 5-re érkezik meg Verpelétre. Verpelátről 10 perc múlva indul a parádi sze­mélyvonat, mely 5 órára Párád­ra érkezik. Eger és Párád kö­zött tehát a verpeléti autóbusz kényelmes összeköttetést léte­sített. Már csak pár napig lehet jelent­kezni a Római Assisi zarándoklásra. A magyar katholikusok ez idén május 27-én indulnak el Buda­pestről, hogy zarándoklásukban felkeressék az Örökvárost. Az első Országos Nemzeti zarán- doklás meglátogatja Olaszország főbb kegyhelyeit és hosszabb ideig tartózkodik Rómában, ahol XI. Pius pápa Ószentségénél kihallgatáson jelenik meg. A zarándokláa érinti: Velencét, Firenzét, Assisit. A zarándokok kirándulnak Nápolyba; megte­kintik Pompeit, Sorrentot, majd az Örökvárosből visszatérőben kiszállnak Páduába, ahol a Szt. Antal kegyelmi templomában ünnepi szentmisét hallgatnak, majd megtekintik a városi is. A zarándokok junius 9-én délben érnek viasza Budapestre. Az Országos Kath. Szövetség (Buda­pest, VI., Ferenciek tere 7., III. lépcső I. emelet 8.) hogy minden katholikusnak lehetővé tegye, hogy e zarándoklóéban részt- vehessen, a Ill/b. osztályon való részvételt 160 pengőben állapí­totta meg, amelyben benne van a gyorsvonat Budapesttől-Buda- pestig, az elszállásolás, a váro­sok nevezetességeinek megma­gyarázása, stb. A Ill/a. osztály, amelyben a teljes ellátás is ben­ne van, csak 280 pengő, mig a II, osztály részvételi dija 450 pengő. Jelentkezni erre a zarán­doklásra május 10-ig lehet. Út­levél nem kell. Aranyfülbevalót találtak a Tele- kessy utcában. Igazolt tulajdo­nosa átveheti a rendőrségen. 1927. május 6

Next

/
Thumbnails
Contents