Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-05-03 / 99. szám
Ára 16 fillér (2000 K), vasárnap 24 fillér (3000 K). Eger, 1927. május 3. kedd. XLIV évf. 99. sz Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Dr. Szmrecsányi Miklós Eger város díszpolgára. A városi képviselőtestület díszközgyűlése. Eger, május 2. Szombaton délután 4 órakor Eger város képviselőtestülete Trak Géza polgármester elnöklete alatt díszközgyűlést tartott, amelynek egyedüli tárgya dr. Erlach Sándornak dr. Szmrecsányi Miklós ny. miniszteri tanácsos egri díszpolgárrá választása iránt benyújtott indítványa volt. A képviselőtestület tagjai feketében, ünnepi ruhában jelentek meg a díszközgyűlésen. Közöttük láttuk városunk egyházi és polgári előkelőségeinek nagy részét és Eger város legtekintélyesebb polgárait. Braun Károly városi főjegyző ismertette dr. Erlach Sándor indítványát és az állandó választmány ide vonatkozó határozatát, amely szerint egyhangúan magáévá teszi az indítványt. (Felkiáltások: Helyes! Éljen !) Dr. Erlach Sándor emelkedett ezután szólásra : Tekintetes képviselőtestület 1 — Amint beadványomban is írtam, indítványom szinte önmagában hordja indokát e ha ennek dacára igénybe veszem szives türelmüket pár perces indokolásra, ezt inkább csak azért teszem, hogy aktaszerüleg is megörökittessenek annálesemk- ben dr. Szmrecsányi Miklós úr Öméltóságának mindnyájunk előtt közismert érdemei, mert amint az Egri Népújság e tárggyal kapcsolatban helyesen jegyezte meg, csak régi tartozásunkat rójjuk le vele szemben akkor, mikor az általunk nyújtható legintenzivebb megtiszielés pálmáját nyújtjuk neki és városunk díszpolgárává választjuk őt. — Szmrecsányi Szmrecsányi Miklós született 1854 január 19-én Sárdarőcon, Sáros megyében. Jogi tanulmányainak elvégzése és jogtudori oklevelének megszerzése után — egyéni hajlamait követve — művészeti tanulmányokat folytatott, melyek képessé tették őt arra, hogy a kultuszminisztériumban eltöltött hosszú szolgálati ideje alatt, mint a művészeti osztály vezetője, hervadhatatlan érdemeket szerezhessen magának a magyar képzőművészetek támogatásában és föllendítésében. 1882-ben Magyarország legnagyobb és legrégibb művészi alakulása, az Orizágos JMagyar Képzőművészeti Társulat titkárává választotta. Midőn pedig 1895-ben titkári állásából távozott, a Társulat nagy érdemei elismeréséül tiszteleti taggá választotta. E minőségében irta meg forrás- munkaszerűen a Társulatnak 50 éves jubileuma alkalmából annak történetét. — Tagja az Országos Képzőművészeti Tanácsnak és ami minket egrieket főképen ős közelebbről érdekel: a Műemlékek Országos Bizottságának. E minőségében állandóan napirenden tartja Eger nagyszámú műemlékeinek karbahozását és reméljük, hogy buzgalmának meg lesz az eredménye a barokképítészet legoriginálisabb ma- gyaroszági épületének, a minoriták páratlanul állő szép templomának mielőbbi, a katasztrófát megelőző megmentésében is. — Egerben történt megtelepedése után végzett és soha nem szűnő kutatásainak eredményeként állapította meg a várbeli laktanya kereszt boltíves folyosó-részletének XV.-ik századból való, a gótikus templomoszlop maradvánnyal egykorú származását, valamint ő fedezte fel a török előtti idők építészeti emlékeinek nagyon csekély számú töredékei közül azt a gótikus faragású követ is, mely most a Tetemvár egyik szerény házacskájának falában várja, hogy bevigyék a majdan létesítendő városi múzeumba. — Főgondját azonban Eger nagy századának, a Telekessyek, Bar- kőczyak és főként Esterházy Károlyok fényes korának monumentális emlékműveire fordítja, ő ásta ki százados poros akták elfelejtett tömkelegéből a magyarországi legimpozánsabb és i legtisztább stilű barokk-épületí nek, a lyceum zseniális építőművészének nevét, több téves megállapítás helyreigazításával, — az ö kutató szeme és páratlan memóriája tartja nyilván Egernek e korból való legkisebb épületét, kapudíszét, ablakvasát is és személyes érintkezésének meggyőző varázsa!,eredményezte, hogy napről-napra több és több faragott kő quader került ki az öreg házak évszázados ;mészré- tegei és e régi épületeken mindennél stílustalanabb fecskeva- kolatai alól. Az ő soha nem lankadó agitálásának és irányításának az eredménye, hogy Eger- újabb középületei, az épülő polgári leányiskola, az új pénzügyi palota, a siketnémák intézete, a ferencrendiek kulturháza, az új Jőzsef fürdő, mind a XVIII. századbeli építkezések forma- nyelvén, vagy legalább is annak stílusát követve teszik Egert a csonka Magyarországnak legkarakterisztikusabb, egységesen archaikus hangúlatu városává, j ami, hogy mit jelent egy város idegen forgalmának megteremtésében s így gazdasági exis- tenciájában, azt csak a jövő fogja megmutatni, amikor majd késői generációk fogják áldani régit szerető, jövőbe látó szellemét. — Pár évvel ezelőtt Kriston püspök úr felolvasásában hallottuk Szmrecsányi Miklósnak az ő kedvenc százada nagy férfiéről, gróf Esterházy Károly püspökről irt nagyszabású essaijét, azóta pádig a magyar Baedeker kiadásában jelent meg tőle Egernek tömören, de mesterien megirt és forrásmunka gyanánt tisztelhető Kalauza, mely a hasonló, rendszerint efemer értékű könyvek közül toronymagasságra kimagaslik adatainak önálló kutatáson alapuló, gyakran történelmi értékű megállapításaival s amely vonzóan megirt könyvecskét oly mennyiségben olvassák országszerte, amint Egerről Írott könyvet még soha sem olvastak. Hogy Eger ma Budapesten és az egész országban mint Gsonkamagyarország legérdekesebb városa a sző szoros értelmében divatban van, ennek a könyvnek, Szmrecsányi Miklós Egerről írott cikkeinek és az ő személyes befolyásának köszönhetjük. — Nem csekély, a laikusok által meg sem érthetően hasznos és értékes munkát végzett a lyce- umi, főként a XVI—XVIII. századbeli olasz és németalföldi müvekben gazdag képtárnak rendezése, katalogizálása és részben agnoszkálása által s főleg az által, hogy ezt a gyűjteményt korok és iskolák szerint — a lehetőségig — rendezve, a közművelődés emelésére, hozzáférhetővé tette. — Senki sem tud róla, de ő mindenütt ott van, ahol a város szépítéséről, jellegzetességének megőrzéséről sző van. Teszi pedig mindezt az igazi nagy embereknek olyan szerénységével, amely irtózik minden nyilvánosságtól, nemesen elhárítva magától minden köszönetét, elismerést. — Meg vagyok győződve róla, hogy egyedül őt érinti kellemetlenül ezen, tudta és megkérdezése nélkül megtett indítványom, mert ez az érdeklődés és hálás elismerés középpontjába állítja őt ezúttal, de úgy vélem, miként az által, hogy Eger város díszpolgárává választjuk meg őt, első sorban nem őt, hanem Eger városát tiszteljük meg, melynek valóban büszkeségére és díszére válik, hogy ilyen kiváló polgárral ajándékozta meg őt jő kedvében az Egek Ura. — Ma, a szép.május előestéjén, állítsunk neki májfát elismerésünk és hálánk örökzöldjéből és válasszuk meg őt egyhangú lelkesedéssel Eger város díszpolgárává! (Éljen! ügy van!) A képviselőtestület percekig tartó tapsa és éljenzése után Trak Géza polgármester szűnni nem akaró ^eleg ováció között hirdette ki a díszközgyűlés határozatát, amely szerint Eger város képviselőtestülete egyhangú lelkesedéssel a város díszpolgárává választja dr. Szmrecsányi Miklóst s az elkészítendő díszoklevelet diszküldöttség útján fogja átnyújtani az új díszpolgárnak, dr. Erlach Sándor beszédét pedig egész terjedelmében a díszközgyűlés jegyzőkönyvébe foglalja. (Helyeslés.)