Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-04-24 / 92. szám
1 Ismét veszedelmes üstököst várnak. Minden évnek megvan az üstökös-legendája. Az idén is esedékes egy üstökös, amelyet természetesen csak a csillagászok fognak látni,'de azért ezzel kapcsolatban Í6 feltámad a fenyegető mese, hogy a föld össze fog ütközni az üstökössel. Erről az összeütközőéi problémáról nyilatkozik most Aragó csillagász a következőkben: — Ha a földnek ás az üstökösnek csekély térfogatát össze- hasonlítjük a végtelen világűrrel, az a valószínűségi számítás állapítható meg, hogy az összeütközés lehetősége úgy áll a megvalósuláshoz, mint 281 millió az egyhez. Ha azonban mégis megtörténnék ez a találkozás, előre nem látható világfelfordulás lenne az eredmény. De itt is kát feltevésre nyilik lehetőség, aszerint, hogy szilárd é az üstökös magja, vagy pedig lángnemü az egész égitest. — Tegyük fel, hogy az összeütközés megállítja keringésében a földet. Abban a pillanatban minden, ami nincs szilárd összefüggésben a talajjal (emberek, állatok,víz, stb.) másodpercenként 8 mérföld sebességgel repül el a föld színéről. Ez ugyanis a földnek keringési sebessége, amely benne marad a földön levő minden tárgyban azután is, mikor a földet az összeütközés megállította. Ha az összeütközés csak meglassítaná a föld keringését, a tengerek kicsapnának medrükből és a sarkok meg az egyenlítő fekvése megváltoznék. Ez volna az eset akkor, ha az üstökös anyaga szilárd. Ha ellenben az üstökös anyaga csak gáz vagy éther, akkor az összeütközés nem járna semmi veszedelemmel. Ugyanez a véleménye több csillagásznak, köztük Babinet- nek is, aki »látható semmik«- nek nevezi az üstökösöket. Amíg különböző vallásos szekták egy- egy üstökösnek látható távolságba való kerülése alkalmából a világvégét jósolgatják, nem kevéssé találó az a megjegyzés: «vájjon mekkora összeget kellene a biztosító intézeteknek elemi és baleset biztosítás címén kifizetniök, ha egyszer egy ily rosszindulatú üstökös csakugyan nekilódulna a földnek«. Mesterséges keltetés kétezer év előtt Már a gulaépitő fáraók idejében divatban volt a baromfi mesterséges keltetése. Az ókori keltető persze, nem hasonlított a mostani vilianyerőre berendezett gépeinkhez. A tojásokat földbe épített kemencékben, lassú tűz mellett költötték ki. Plinius, a nagy római világutazó ezekből a «mammalia» nak nevezett kemencékből kikerülő szárnyasok mennyiségét sok millióra becsülte. A szárnyasok legnagyobb része lúd é# kacsa volt. A fáraók idején Egyiptomban még nem ismerték a csirkét. BncBneiimiíi nronmáanmicaunaa Felhívás a leventékhez. Felhívom a halaepisci körlethez tartozó leventéket, hogy f. hő 24-én, vasárnap a leventefoglalkozáson d. e. 10 órakor pontosan jelenjenek meg. Főoktató. 2 ______________________________ K GKí NÉPÚJSÁG 1927. április 24 Eger és Kecskemét a magyarországi újabb földrengések feszültségi központja. Az Alföld fokozatosan sülyed, Albánia emelkedik. — Az Alföld talajsülyedése okozza időnként a kisebb-nagyobb földrengéseket. — Katasztrofális földrengéstől Magyarországon nem kell tartanunk. — Dr. Lóczy Lajos egyetemi tanár nyilatkozata. Budapestről jelentik: Nagyriadalmat okozott mindenfelé a Kecskemét és Cegléd-környő- ki földrengés, ami tulajdonkép egy, mátraalji nagyobbkiterje- déeű földlökésnek látszott a folytatása lenni. Ugyanakkor Zalából érkezett jelentések szerint érdekei tünetek közt közel húsz méterrel sülyedt a földszín alá Botfa és Zalabese- nyő között egy félszáz holdnyi terület, amely területen akácoserdő tenyészik és ez az erdő mély medencébe került. Geológusaink a legalaposabb vizsgálat alá vették a talajmozgás által veszélyeztetett vidékeket és a vizsgálat eredményeit most közölték az illetékes tudományos és kormányzati fórumokkal. Ezekről az eredmények- Lóczy Lajos dr. geológiai egyetemi tanár a következőkben nyilatkozott: — Mindenekelőtt meg kell állapítanom, hogy az az általános híresztelés, mely szerint vulkanikus talajmozgáa okozta volna a Kecskemét—Cegléd környéki földrengéseket, teljesen hamis. Az Alföld és a környező hegyvidék vulkanikus aktivitása már hogy az Alföld talajsülyedése igen szoros kapcsolatban áll Albánia gyürődóses emelkedésével. Tehát amilyen heves mértékben az Albán hegyvidék tektonikai elváltozásokon megy keresztül, ugyanolyan mértékben sülyed az Alföld. — A mostani földrengéseknek két feszültségi központja volt: az egyik Kecskemét alatt, a másik Egerben. A talajzökkenések azonban nem okoztak még talajsülyedést, ami arra enged következtetni, hogy az Alföld mélyén nyugovó óriási gránitrétegen csupán újabb vetövonal keletkezett, egy újabb rianásszerű talajtörés, amelynek mentén aztán egy-egy kisebb, vagy nagyobb földrész külön kezd el majd sülyedni. Már most lehet, hogy a sülyedés egészen lassú, észrevehetetlen folyamatban következik be, esetleg évszázadok alatt, de lehet az is, hogy zökkenésezeröen esik alá a színt néhány centiméterrel. És ez esetben ismét lesz földrengés. Ám, hogy legközelebb, mely vidéken, mikor és milyen erősségű földrengés, azt ép az általános talajsülyedés miatt nem lehet megállapítani. nagygyűlés. »A népek békéje« címen Seipel dr. kancellár tart előadást. Délután 3 órakor ünnepi diszfelvonulás a körutakon. Délután 7 órakor népünnep «Sohönbrunn«-ban. Junius 7, Kedd. Kirándulások a környékre. A legénynapi gyűléseken és díszfelvonulásokon természetesen csak férfiak vehetnek részt. Mariacellbe kedden reggel indulnak Bécsből, vissza csütörtökön. Budapestre pénteken érkeznek a magyarok. A főcsapattal utazók részére közös útlevélről a budapesti központ gondoskodik. Egerből, mint értesülünk, mintegy 40 legényegyleti tag vesz részt és többen a pártoló tagok közűt. Az elszállásolásról Bécs város gondoskodik. Az utazási és ellátási költségek személyenként mintegy 40 pengőt tesznek ki. A Mariacellbe való utazással együtt 65 pengő a költség. Azok a pártolőtagok, akik résztvenni óhajtanak, legkésőbben április hő 28-áig jelentkezzenek Köhler Imre katfa. legényegyleti főtitkárnál a Sajtószövetkezet könyvkereskedésében. . HI REK- Eger, 1927. április 24. Fehérvasárnap. Valamikor a nagyszombaton megkereszteltek ezen a napon váltak meg azon fehér ruhától, melyet ártatlanságuk és lelki tisztaságuk kifejezésére nyolc napon át viseltek. Illesse ma a mi sziveinket is a miocén-korszakban megszűnt. Tehát csak tektonikus, talajtörés- okozta földmozgásról és súlyodéiról beszélhetünk, ami azonban a mutatkozott rengésekből Ítélve nem mondható jelentéktelennek. Az egész magyar Alföld zökke- kenésszerüen sülyed és ez a folyamat állandóan magában hordja a földrengések sorozatát. Igaz, hogy katasztrofális földrengéstől nem kell tartanunk, mintahogy ilyen a történelmi idők óta Magyarország területén nem is volt. Az bizonyos, «sní« én»» »mi A katolikus legényegyletek magasztos ünnepe Bécsben. Pünkösd kettős ünnepén, jún. 5. és 6. napján jön össze a Kol- ping legények serege a világ minden tájáról a II. nemzetközi táborozásra Wienbe. Mi magya rok nemcsak mint legényegyleti tagok sietünk fel a kongresz- szuara, hanem mint csonka magyarok is, hogy elszakított édes testvéreink kézfogása után, megfürdethessük lelkünket, akaratunkat az ő gondolataik és érzelmeik világában. A legénynap pro grammja : Június 4, Szombat, Este 1/i8 órakor ünnepélyes fogadó-est a «So- phiensäle«-kben (Zsőfia-termek, — Tehát az alföldi medence ismétlődő földmozgázoknak van kitéve az albán hegyvidék intenzív gyűrődési elváltozásai okából. Ezért aztán úgy kell berendezkednünk, hogy az új berendezkedéseknél figyelembe kell venni azt az építészeti technikát, amely a földrengéseknek ellentállő, rugalmas épületek alkotására tanít. Ilyen technikával épült már az új Lisszabon, Messina s általában az összes olyan vidékek városai ős falvai, amelyek állandó földmozdulások központjában állanak. ->999» ‘f&m -!í«í 9&99&W9 Marxerstrasse). Elnököl mint házigazda: dr. Piffl bíboros, hercegérsek, a bécsi egylet elnöke. Junius 5. Vasárnap. Délelőtt y28 órakor ünnepi szentmise a fogadalmi templomban (»Volivkirche«). 10 órakor nagygyűlés (»Sophiensäle«). A beszédek témái: »Az I.-tól a II. ik legény napig. — »A család*. — »Demokrácia«. Délután 7*4 órakor megbeszélése a délelőtt hallottaknak. 7*8 órakor az udvari Operában Beethoven: »Fidelio«- jáaak előadása. Ugyanekkor a bécsi zenekarok és a magyar dalárdák hangversenye (»So- phiensäle«), Junius 6. Hétfő.Délelőtt 7*8 órakor ünnepi szentmise a Szent István templomban, melyet dr. Piffl bíboros mond. Délelőtt V2II órakor II. a fehérség gondolata és a mo- csokialanság jázminillata. Nincs az emberiségnek nagyobb kincse annál, mint amit a fehér szín szimbolizál. Az életnek azok a legszebb és legértékesebb percei, melyek fehéren múlnak el, az ilyen idők méltók arra, hogy tündöklő, drága emlékeinkként elraktározzuk azokat abba a kincses, kristályos palotába, melyet keresztény léleknek nevezünk. Mélységes bölcseség van abban, hogy a fehérség nem csupán az üde és mosolygós tiszta ságot jelképezi, hanem az örömet és a boldogságot is. Mert mindez egymással erős és roko- nos kapcsolódásokkal összefügg. Öltöztessük azért ma hófehér ruhába szivünket, szemünket, fülünket, ajkunkat, logikánkat, vágyainkat. És a fájdalmainkat is. Meri a fehérség még a szomorúság fölé is a boldogság napsugaras, nárciszvirágos, angyalkái kertjét tudja odavarázsolni. Kádár József. Ezen a héten Pánczél Árpád (Al- magyar utcai) és Beniczky Miklós (Tűzoltó-téri) gyógyszertára tart éjszakai szolgálatot.
