Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-01-14 / 10. szám

Eger, 1927. január 14. péntek. XLIV. évi 10. sz. Ára 16 fillér (2000 K), vasárnap 24 fillér (3000 K). Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 f llér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Liceuri nyomda. Telefonszám: 11. lakó száz diák továbbra is nap- ról-napra egy kerek órával ké- ■őbb, alkonyattájban jut hozzá a meleg leveshez, mely után — immáron öreg ease — nyomban hozzá is kell fognia a másnapra való tanuláshoz. Közben p*dig polgár és diák váltig törheti a fejét, hogy ha hosszú hónapon át szellő se’ rebben egy olyan ügyben, amelynek kedvező el­intézése a hivatalos megállapí­tás szerint *akadályokba nem ütközik»: akkor ugyan mennyi ideig kell kérelmük elintézésére várakozniok azon kevésbé sze­rencsés polgártársaknak, akik­nek óhajtásával szemben neta- lántán aggodalmakat is táplál a bürokratikus gondolkodás. Ezen tűnődünk mi is, amikor ■■ ■ '•tww «wwtw* -1 ■■ n***. «smmnwi mum A városok és vármegyék autonómiájának alkonyát jelenti a pénzügyminiszternek a hely­hatóságok hatékonyabb ellen­őrzéséről szóló törvényjavaslata. írásunkat illő tisztelettel megküldjük a Máv. miskolci üz­letigazgatóságának, nemkülön­ben magának az elnökigazgatő űr őexcellentiájának is.Végezetül pedig a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr őkegyelmességének, aki évek előtt sűrűn megfordult városunkban s tapasztalásból tudja, hogy harmincezer lakosú városunk, Heves vármegye szék­helye, a vasúti összeköttetés te­kintetében a múltban Bem vala épen elkényeztetve. Nagybecsű figyelmükbe nyo­matékosan ajánljuk tehát az egri menetrend porlepte aktáját, mely nyilvánvalóan baljóslatú csillagzat alatt kezdte meg hó­napok óta tartó űtialan útját. Az akta sorsa nagyjából az emberéhez hason­lít. Kedvezően és kedvezőtlenül alakulhat ez is, az is. Az embert felkaphatja, vagy elejtheti a sze­rencse ; «a sárba röppenhet, vBgy a csillagos égig». Az akta lelki­ismeretes, megértő ember kezébe kerülhet, de bizony el is tévedhet a referensek és paragrafusok . útvesztőjében. Lehet, hogy mind­járt a legjobb útra terelődik, da az is lehet, hogy betűrágó besm- ter fiókjába sodorja végzete s ott leli halálát. Ezek a fanyarizű megállapí­tások pedig abból az alkalomból kívánkoznak papírra, hogy az egri közönségnek egy régen vajúdó aktája a mai napon újabb jubileumához érkezett. Épen egy hónapja határozta el a te­kintetes vármegye közigazgatási bizottsága, hogy újból f lír a magyar államvasutak igazgató­ságához s meg fogja sürgetni az agyonfuserélt menetrend helyre- igazítását. Hónapokkal azelőtt külömben már Eger város is felírt ez ügyben, de eredmény­telenül. Hogy miért és kiéri forgatta fői a Máv. az eredetileg a köz­érdeknek megfelelően összeállí­tott menetrendet, arról most nem kívánunk szólani. Elvégre ezen már túl vagyunk a a sze­rencsétlen újítás kezdeményezői azóta ismételten megkapták a nekik kijáró kritikát. Maga a Máv. is keményen fejükre ol­vasta az igazságot, de egyben sietett azt is kijelenteni, hogy a kora délutáni vonat indulási idejének egy órával előbbre té­tele «akadályba nem ütközik» s a közigazgatási bizottság ily értelemben esetleg nyilvánítandó ■ kérelme időközben is (tehát a I tavaszi új menetrend összeáll!- I táwa előtt) teljesíthető volna. Meg kell állapítanunk a tényt, hogy a közigazgatási bizottság annak rendje és módja szerint elő is terjesztette kérelmet, és pedig kerek egy hónap előtt. Az egri polgárok azóta is békés megadással indulnak útnak a 1 szallős delizsáncon, hahogy még j az éjszaka beállta előtt kíván- j nak elérkezni a szomszéd vár­megyében fekvő gyönyörű fő­városunkba. Az Eger környékén Heves vármegye törvényha­tósági bizottságának rendkívüli közgyűlése állást foglalt Búd János pénzügyminiszter egyik legújabb törvényjavaslatának III. fejezete ellen, amely a me­gye önrendelkezési jogát súlyo­san érinti. A törvényjavaslatot amelyre méltán kiváncsi lehet a nagyközönség, az alábbiakban ismertetjük : Az egyes adók és illetékek mérsékléséről, valamint a hely­hatóságok háztartásának haté­konyabb ellenőrzéséről Búd Já­nos pénzügyminiszter 1926. no­vember hő 11.-én nyújtotta be törvényjavaslatát a nemzetgyű­lés elé. A törvényjavaslat III ik feje­sete a helyhatóságok háztartá­sának hatékonyabb ellenőrzésé­re vonztkozöan úgy intézkedik, hogy a székesfőváros, a várme­gyén', varosok és községek ház tartásának rendezésére vonat­kozó törvény megalkotásáig, de legkésőbb 1929. év végéig, a helyhatóságok háztartását az eddiginél jóval szigorúbb ellen­őrzés alá veti. A vármegyék és városok háztartásának, gazdálkodásának minden részére kiterjedő költ­ségvetését október hó végéig a pénzügyminiszterhez kell felter­jeszteni (tehát nem a belügy­miniszterhez közvetlenül), aki azt részletes felülvizsgálat után a belügyminiszternek küldi meg. A belügyminiszter a felülvizs­gálat s ennek során tett észre­vételekre adott jelentések vagy intézkedések eredményéhez ké­pest a pénzügyminiszterrel egyet­értve a költségvetés egyes tételeit leszállíthatja, felemalheti, vagy törölheti, egyes tételeket beállít­hat, vagy a jóváhagyást meg­tagadhatja s a törvényhatóságot új költségvetés készítésére uta­síthatja. A belügyminiozíernek ezen intézkedéseiről a költségvetés­nek a pénzügyminiszterhez tör­tént beérkezésétől számított 60 nap alatt kell értesítenie a tör­vényhatóságot. A javaslat 48-ik §-a részletezi a belügyminiszter, továbbá a belügyminiszter egyetértésével a pénzügyminiszter jogát a követ­kező öt pontban : 1. A megye vagy város teljes gazdálkodását, háztartását a mi­niszter közegei által bármikor megvizsgálhatja s a helyhatóság érdekében szükséges intézkedé­seket megteheti. 2. A megyét vagy várost szer­vezetének kiépítésére, pótlására, a személyzeti létszám apssztá- sára, gazdálkodásának, pénzke­zelésének és számviteli módjá­nak megfelelő szabályozására kötelezheti. 3. Az alkalmazottak bármely forrásból származó illetményét felülvizsgálhatja, Kiértékelheti, vagy azok mérséklését elren­delheti. 4. Megtilthatja a megye vagy város üzemeinek és vállalatai­nak részvénytársasági formában való létesítését, a meglevő rész­vénytársasági forma beszünte­tését és a nem gazdaságos köz­üzemek beszüntetését. 5. A megye vagy város gaz dálkodásának állandó ellenőrzé­sére a megye vagy város terhére állandó ellenőrt rendelhet ki. A törvényjavaslat indokolá­sában a pénzügyminiszter hang­súlyozza azt, nogy a helyi hatóságok autonómiájára nagy súlyt helyez, ezt az auto­nom jogkört nem szándékozik csonkítani, azonbau a szükséges takarékos­ság gyakorlása végett a helyi hatóságok gazdálkodásában is kellő mértéket kell tartani, an­nál is inkább, mert a helyi ha­tóságok tulajdonképen ugyan­onnan merítik a szükségleteik fedezésére szolgáló anyagi esz­közöket ahonnan az áílam, azaz adókból. A vármegye közéletében elő­kelő helyet betöltő több vezető férfiú egybehangzóan úgy nyi­latkozik az itt ismertetett javas­latról, hogy az a helyhatóságok pénzügyi autonómiájának halá­lát jelentené és ezután már csak a teljes államosítás lenne hatra. Csendélet Mexikóban. Mexiko, január 13. (Wolff.) Mexico városától nem messze, Ajoico közelében két felkelőt a fára kötöttek fal.

Next

/
Thumbnails
Contents